feszt2.PNGA nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.

A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)
fesztivalterkep.jpg




 
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.

Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.

Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.

Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és  a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.


A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.

Aki szereti a Kusturica filmekből  ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.

Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.

Jó bulizást!

0 Vissza

A pünkösdöt Európa legtöbb országában ünneplik valamilyen formában, sok országban ünnepnap pünkösd hétfő is. A pünkösd – ugyanúgy, mint a húsvét – mozgó ünnep, amely a keresztény hagyományok szerint a húsvétot követő ötvenedik napra, valamikor május 10. és június 13. közé esik. Ez az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékeznek, emellett a legtöbb országban összefügg a természet újjáéledésével és a nyár köszöntésével. Az ünnephez tehát nemcsak keresztény, de pogány és római hagyományok is kötődnek. A népszokásokban főleg a termékenység és a nász ünnepe, valamint ezek szimbolikus megjelenítése dominál – a hagyomány szerint a nagy nyári munkák kezdete előtt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A római birodalomban májusban tartották a növények, virágok istennőjéhez, Flórához kötődő ún. Florália ünnepeket – a pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, Magyarországon elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Számos hagyomány kötődik az egyes országokban pünkösd megünnepléséhez – Magyarországon például ilyenkor választottak a fiatal férfiak pünkösdi királyt maguk közül, aki utána a következő királyválasztásig „uralkodhatott” – az ivóban ingyen ihatott, és minden mulatságra meghívták. Székelyföldön ilyenkor rendezik a Csíksomlyói búcsút. Európa és a világ számos országából ilyenkor több százezer zarándok érkezik a helyi kegytemplomhoz, ahol együtt várják a szentlélek eljövetelét. Franciaországban a hagyományos istentiszteleten gyakran csendül fel a szentlélek eljövetelére emlékeztető trombitaszó. A fúvósok fontos szerepet kapnak az angliai tradicionális ünnepeken is, ahol a pünkösdi felvonulásokat gyakran kíséri fúvószene, vagy kórusok fellépése, a lányok pedig rendszerint fehérbe öltöznek – a hagyomány szerint ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek. A litvánoknál a pünkösd összefonódik a pogány nyírfaünneppel, de számos ország hagyományában fontos szerepet játszanak a növények, virágok, amelyekkel feldíszítették az utcákat, házaikat ilyenkor.

A pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok megjelennek az ünnep nemzeti elnevezéseiben is. Egy részük a görög πεντηκοστή [pentekoszté], azaz ötvenedik szóra vezethető vissza – ilyen az angol Pentecost, az olasz Pentecoste, a francia Pentecôte, de erre vezethető vissza a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. Az elnevezések egy másik csoportja pogány ünnepekhez vagy a nyár várásához kapcsolódik (mint a román Rosalii vagy az észt suvistepüha), vagy valamilyen formában megjelenik benne a szentlélek vagy a lélek szó (mint például a lengyel Zesłanie Ducha Świętego-ben), vagy (mint az angol Whit Sundayben) a fehér szín. További részletek olvashatók a nyest.hu oldalán az egyes elnevezések eredetéről. Az EU országaiban használt elnevezéseket térképen foglaltuk össze, ezt láthatjátok lent.

Szép ünnepet kívánunk mindenkinek!

punkosd_EU.jpg

0 Vissza

enostra.jpgAz Europa Nostra díj (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díja) az egyik legfontosabb örökségvédelmi elismerés. Több más, mára uniós szinten támogatott díjhoz hasonlóan az EU-s intézményrendszertől független kezdeményezésként indult, amelyet később az EU „nevére vett”, és mára társszervezőként emeli annak jelentőségét. A díj névadója, az Europa Nostra az európai kulturális örökség védelme érdekében tevékenykedő páneurópai NGO, amelynek mára szerte Európából 250 nem kormányzati és nonprofit szervezet és közel ötmillió polgár a tagja. Szakmabeliekből és önkéntesekből álló, kiterjedt hálózata elkötelezetten védi Európa kulturális örökségét, legfontosabb célja, hogy megőrizze azt a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet már 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra-díjat azoknak az építészeknek, tervezőknek, üzemeltetőknek és megrendelőknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához. (A szervezet jelenlegi elnöke Placido Domingo spanyol operaénekes.) A díj 2002-ben vált az EU hivatalos kitüntetésévé. Célja nemcsak a minőségi örökségvédelmi tevékenységek elismerése és támogatása, de az örökséget érintő, határokon átnyúló kapcsolatok ösztönzése, valamint a jó példák terjesztése is.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió Kulturális Öröksége Díja, amelyet röviden csak Europa Nostra-díjként szoktak emlegetni, nem azonos az Európai Örökségi címmel (European Heritage Label). Ez utóbbi az európai integráció számára szimbolikus jelentőséggel bíró helyszíneket díjazza, és védi – az UNESCO világörökségi díjához hasonló módon. (Az Európai Örökségi címet idén először osztják ki uniós szinten, egy későbbi írásunkban ezt is részletesen ismertetjük.) Az Europa Nostra ezzel szemben mindig valamilyen örökségvédelmi tevékenységhez kapcsolódik. Díjazza a kiemelkedő helyreállítási munkálatokat (természeti és épített értékek, művészeti gyűjtemények és régészeti lelőhelyek helyreállítási, rehabilitációs és megőrzési munkáit); a kulturális örökségekhez kapcsolódó kiemelkedő kutatásokat és tanulmányokat; az örökségvédelemhez kapcsolódó kiemelkedő egyéni teljesítményeket; valamint az ehhez kapcsolódó oktatási, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységet.

plakett.jpgAz elismerésre a részes országok (amely az EU-nál jóval nagyobb térséget fed le) tesznek javaslatot a saját országukban megvalósult örökségvédelmi projektek közül. A 2014-es elismerésekre idén szeptember elejéig küldhetik el jelöltjeiket. Az ajánlásokat elismert szakemberekből álló szakmai zsűri bírálja el, és a jelöltek közül kiválaszt legalább 25 projektet, amelyek közül évente legfeljebb hat projekt megkapja az Europa Nostra nagydíját (Grand Prix) is. A díjnyertes épületekre bronzplakett kerül, a nagydíjasok pedig 10 000 eurós pénzügyi elismerésben is részesülnek.

Az idei harminc díjazott nevét március végén ismertették. A díjazottak között mindig szép számmal akadnak ipari létesítmények és egyházi épületek, de akár egész falvakra vonatkozó rekonstrukciós munkák is – idén sem volt ez másképp. Az idei díjazottak között van a londoni King’s Cross vasútállomás – amelyet felújítva tavaly márciusban adtak vissza a nagyközönségnek –, a hollandiai Langstraatnál található vasúti hidak rekonstrukciós munkálatai, de díjazták Assisi Szent Ferenc erdejét is a természeti környezet példamutató helyreállítási munkálataiért. Ahogy a legtöbbször, idén is találunk magyar díjazottat a harminc kiemelt projekt között: 2013-ban az alsóbogáti Festetich kastély került a példaértékű műemléki rekonstrukciók közé. A 18. század végén épül kastélyt egy budapesti műgyűjtő pár újítatta fel abból a célból, hogy korábbi funkciójának megfelelően ismét „rezidenciaként” funkcionálhasson. A szocializmus ideje alatt teljesen elhanyagolt és amortizálódott épületet az eredeti anyagok felhasználásával állították helyre. A zsűri nagyra értékelte, hogy az épült szobáinak falát díszítő Johann Georg Dorffmeister által jegyzett freskókat (amelyek alatt az előző rendszerben „libákat őriztek”) eredeti állapotukban állították helyre. A Kaposvártól 23 km-re fekvő épületben rendezvényeket, művészeti táborokat is terveznek.


Magyarországról eddig olyan projektek részesültek Europa Nostra-díjban, mint a szegedi Kárász utca és Klauzál tér, illetve az Ócsai templom felújítása, a mádi zsinagóga vagy a gyöngyösi Orczy-kastély helyreállítása. Budapestről a kitüntetettek között volt az Európa Pontnak is helyet adó Millenáris park helyreállítási terve, a Szabó Ervin könyvtár központi épületének újjáépítése, az állatkert Elefántos házának felújítása és az Uránia Nemzeti Filmszínház helyreállítása – a lista korántsem teljes.

A díjakat az EU a Kultúra keretprogramon belül finanszírozza, melynek célja a kultúra terén dolgozók határokon átnyúló mobilitásának erősítése, elősegítve a kulturális és művészeti eredmények és tapasztalatok nemzetek közötti átadását, valamint a kultúrák közötti párbeszédet. Talán nem is gondolnánk, de a kulturális örökség jelentős hozzájárulást nyújt a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A kulturális és kreatív iparágak – melyek az EU-ban mintegy nyolcmillió embernek adnak munkát – közel 4,5%-kal (!) járulnak hozzá Európa GDP-jéhez. Az állami és magánszervezetek által a kulturális örökség megőrzésére fordított kiadások évente mintegy ötmilliárd eurónyi összeget tesznek ki, az OECD adatai szerint a globális nemzetközi idegenforgalom 40%-a rendelkezik kulturális vetülettel.

Az, hogy az idei 30 nyertes projekt közül melyik hat kapja a nagydíjat, az athéni díjátadón, június 16-án derül ki, egy díj pedig ekkor közönségdíjat kap, amelyről online szavazás alapján döntenek – szavazzatok a nektek leginkább tetszőre!

További információ az Europa Nostra-díjról:

0 Vissza

survey-1594962_960_720.jpgEurópában szerencsére mindenki azt gondol, amit akar, és ennek – amíg másokat nem sért vele – hangot is adhat. A vélemény, még ha sokféle is, nagyon fontos minden döntéshozó számára, mert ettől függ, hogy politikája sikeres-e, hogy az emberek elégedettek-e a dolgok alakulásával. A vezetőknek szükségük van egy biztos mérőre, amely megmutatja, mi foglalkoztatja közvéleményt – akármiről. Európában erre szolgál az Eurobarometer (EB), az EU egyik legrégebben használt, standardizált, összeurópai közvélemény-kutatása. 1973 óta készítenek ilyen felméréseket, amelyek időről-időre felmérik a tagállamok lakosságának véleményét, elképzeléseit az EU-val mint közösséggel, valamint különböző jelenségekkel kapcsolatban. Ezek az átfogó felmérések nagyon jó képet adnak arról, hogy hol tart ma Európa, mi aggasztja és mi teszi boldoggá lakosait.

Az EB egyik nagy csoportját a Speciális Eurobarometerek alkotják, melyek egy-egy témát, szakpolitikai területet járnak körül, legyen az a dohányzás, az aktív idősödés, vagy felmérés az európaiak nyelveiről és nyelvtudásáról. A teljes felmérések általában angolul érhetők el (esetleg még franciául vagy németül), de a legtöbb esetben készítnek minden hivatalos nyelven, így magyarul is rövid összefoglalót az európai és a nemzeti eredményekről. Akit érdekel valamilyen mostanában felkapott témakör, és kíváncsi, hogy miről hogyan vélekednek Európa országaiban, esetleg valamilyen tanulmányhoz háttéranyagra van szüksége, annak mindenképpen érdemes itt szétnéznie.

A másik nagy csoport a Standard Eurobarometer, amely az EU lakosainak véleményét méri az EU legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban fel félévi rendszerességgel, előre kidolgozott módszertan alapján, gyakorlatilag ugyanolyan kérdésekkel harminc éve. Ezekből a jelentésekből kiderül, hogy mit gondolnak az egyes országokban az EU aktuális helyzetéről, mit várnak az uniós intézményektől, mennyire bíznak bennük, milyen vívmányokkal vagy nehézségekkel azonosítják az EU-t.

A legutolsó ilyen Standard Eurobarometer eredményeit épp az elmúlt hetekben ismertették Európa-szerte (a magyar eredményeket egy szakértői beszélgetés keretében épp nálunk). A legutolsó kutatásból – főleg a korábbi Standard Eurobarometerekkel összehasonlítva – sok érdekes dolog kiderül. A magyar lakosság általában elégedett az EU-val, de úgy érzi, hogy nem tud eleget róla. Érdekes emellett az is, hogy csupán 11 százaléka szeretne többet tudni erről, ami a fele az európai átlagnak. Az EU vívmányai közül hazánkból a legtöbben a kézzel fogható dolgokat emelték ki, mint az utazás, a négy szabadság érvényesülése az EU-ban vagy az Erasmus csereprogram. Akit részletesebben érdekel a legutolsó felmérés, a teljes jelentést itt találja (angolul), a magyar nyelvű összefoglaló itt olvasható, a jelentést pedig többek között itt, itt vagy itt, elemezték hozzáértők.

Illusztráció: Halter András

0 Vissza

Utánanéztünk, milyen európai alkotásokkal és művészekkel találkozhatunk az idei Oscar-díj átadáson most vasárnap – ahogy tavaly, úgy idén sem lehet hiányérzetünk. Bár az idei jelöltek között számos monumentális, igazi amerikai témát feldolgozó, hazafias filmet találunk (amilyen az amerikai polgárháború idején játszódó Lincoln, Ben (Géza) Affleck filmje, egy titkos iráni akció történetét bemutató Argo, vagy a nálunk A Bin Laden hajsza alcímmel futó Zero Dark Thirty). A kínálat elég színes idén – találunk független filmet is a csúcskategóriákban (A messzi dél vadjai), Tarantino ismét beköszönt öt jelöléssel (Django elszabadul), de európai alkotókat is szép számmal jelöltek.

Amour.jpgEurópából több kategóriában is az osztrákok izgulhatnak: Michael Haneke osztrák filmrendező osztrák-német-francia koprodukcióban készült Szerelem (Amour) című kamaradrámája öt jelölést kapott. A legjobb idegen nyelvű film kategóriája mellett a legjobb filmre is jelölték, emellett a legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb női főszereplő kategóriájában is indul. A film a rendezőtől megszokott „ridegen szomorú, szikáran megrázó” módon azt mutatja be, hogyan dolgozza fel egy idős házaspár az asszony lebénulását, és hogyan állja ki kapcsolatuk és szerelmük életük végső megpróbáltatásait. Érdekesség, hogy a német-osztrák származású Haneke filmje ezúttal Ausztriát képviseli az Amerikai Filmakadémia díjosztóján (2010-es filmje, A fehér szalag német színekben indult), ugyanakkor a film két főszereplője (Emmanuelle Riva és Jean-Louis Trintignant) és a film nyelve francia. Az idén hetvenéves rendezőt talán leginkább A zongoratanárnő című film miatt ismerik, Michael Haneke számos elismeréssel rendelkezik, A fehér szalag és a Szerelem is megkapta már Cannes-ban az Arany Pálmát.

A Szerelem azon kevés filmek közé tartozik, amelyeket az Akadémia egyszerre jelölt a legjobb idegen nyelvű film és a legjobb film kategóriájában (korábban Costa Gavrastól az 1969-es Z, Roberto Benigni Az élet szép című filmje 1998-ban, valamint Ang Lee Tigris és Sárkánya 2000-ben volt még ilyen). Végül mindhárom elnyerte a legjobb idegen nyelvű film szobrát – így ebben a kategóriában igen jó esélyekkel indul Haneke filmje. De sokak szerint a film nem áll meg az idegen nyelvű Oscarnál, és akár a legjobb filmnek járó díjat is megkaphatja, ami egyedülálló lenne, mert nem angol nyelvű film még nem nyert ebben a kategóriában (a tavalyi győztes Némafilmes, bár francia volt, az egyetlen benne elhangzó mondat angolul szólt.) Ugyanez vonatkozik a rendezői Oscar-jelölésre: bár több nem amerikai rendező – Roman Polanskitól Ang Lee-n át Milos Formanig – nyert már rendezői Oscart, de mind angol nyelvű filmekkel. Ez a harmadik osztrák film, amelyet Oscarra jelöltek, az előző kettő közül egy, a náci Németországban játszódó, 2007-es Pénzhamisítók nyert díjat az országnak.

Emmanuelle Riva francia színésznő a legjobb női alakítás díjának egyik legnagyobb esélyese – ezért a szerepéért számos díjat megkapott már. Érdekesség, hogy ő a legidősebb hölgy, akit ebben a kategóriában jelöltek az Oscar történetében, aki egyben a valaha jelölt legfiatalabb női főszereplővel verseng a díjért, a mindössze kilencéves Quvenzhané Wallisszal, a Messzi dél vadjai című film főszereplőjével. Amennyiben Riva nyerne, a szobor lehetne a születésnapi ajándéka: a színésznő pontosan az Oscar-díj átadásának napján lesz 87 éves.

A férfi főszereplő kategóriájában is találunk európai szálat: Spielberg Lincolnjában nyújtott alakításáért a kategória legesélyesebb jelöltjeként emlegetik a brit-ír színészt, Daniel-Day Lewist, aki olyan kimagasló ír filmekben nyújtott emlékezeteset, mint az Apám nevében, A bal lábam (ezért a szerepéért 1989-ben Oscarral jutalmazták) vagy A bunyós – valamennyi Jim Sheridan ír rendező filmjei. Második Oscarját 2008-ban a Vérző olajért kapta, amennyiben megnyeri, ő lesz az első férfi színész, aki háromszor nyert főszerepért Oscar-díjat.

walz.jpgA legjobb férfi mellékszereplő kategóriája okozza a másik izgalmat az osztrákoknak – itt ismét Christoph Waltz osztrák(-német) színész nevét olvashatjuk a jelöltek között, aki Tarantino Becstelen brigantik című filmjében nyújtott zseniális alakításáért egyszer már megkapta az Oscart. Most Tarantino új filmjében nyújtott alakítása miatt jelölték. Christoph Waltz Bécsben született, ott is tanult és nőtt fel, de édesapja révén német állampolgárként. Osztrák állampolgárságot csak 2010-ben szerzett, azóta kettős állampolgár – de magát abszolút osztráknak vallja.

A legjobb film díjára jelölt alkotások között természetesen meg kell említenünk a britek szuperpodukcióját, Victor Hugo regénye, A nyomorultak legújabb filmes-zenés adaptációját, amelyet összesen nyolc kategóriában jelöltek – technikai díjak mellett többek között a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő (Hugh Jackman) és legjobb női mellékszereplő (Anne Hathaway) díjára. A briteknek másik fontos filmjük a gálán mindenképpen az amerikai-brit koprodukcióban elkészített új Bond-film, a Skyfall lesz, amelyet öt kategóriában jelöltek (Adele-nek a legjobb betéddal kategóriájában külön szorítunk).

Ha a legjobb idegen nyelvű film díját nem Haneke nyerné a Szerelemmel, úgy Európából még a norvég vagy dán film esélyes ebben a kategóriában. Dániát az Egy veszedelmes viszony című dán-svéd-cseh-német együttműködésben készült történelmi dráma képviseli, amely a XVIII. századi Dániában, a mentálisan beteg VII. Keresztély király udvarában játszódik. A norvég Kon-Tiki az 1947-es, Thor Heyerdahl által vezetett expedíció történetét dolgozza fel. Sokak meglepetésére az Akadémia nem válogatta a végső ötbe a tavalyi év egyik sikerfilmjét, a hazájában mindenféle nézettségi rekordot megdöntő, egyszerre komoly és végtelenül szellemes Életrevalók című francia filmet, amit mi is nagyon sajnálunk.

A játékfilmek mellett a dokumentumfilmek között is több európai alkotást találunk a jelöltek között; az izraeli-francia-német-belga együttműködésből létrejött The Gatekeepers az izraeli titkosszolgálat (Sin Bét) munkájába ad betekintést, annak korábbi vezetőivel készített interjúk segítségével (a film érzékeny témája miatt meglehetősen megosztó fogadtatásban részesült). A svéd-brit koprodukcióban elkészült Searching for Sugar Man valós történetet dolgoz fel, amelyben dél-afrikai barátok felkutatják fiatalkoruk egyik ikonikus zenészét, Sixto Rodriguezt, és nem várt dolgokra bukkannak – a két említett film három amerikai alkotással verseng a legjobb dokumentumfilmek között.

Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni – de az biztos, hogy lesz miért és kikért drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán, még ha idén magyar alkotást nem jelöltek díjra. Mi nagyon szorítunk a Szerelemnek, és a többi európai alkotónak – hajrá Európa! :-)

Képek forrása: IMDB

0 Vissza

Az EU egyik legfontosabb értéke tagállamainak sokszínűsége. Különösen igaz ez kulturális szempontból: a számtalan különböző hagyomány, kulturális megközelítés és alkotások mind gazdagabbá teszik Európát.

Az EU kiemelt céljának tekinti ennek a kulturális sokszínűségnek megőrzését, és számos eszközzel igyekszik biztosítani , hogy a fontos európai alkotások - legyen szó akár kulturális örökségről, építészetről, irodalomról vagy épp a könnyűzenéről – az EU minél több lakosa számára ismertek legyenek.

 

Az EU többek között az EU kulturális keretprogramjából finanszírozott kulturális kezdeményezésekkel, programokkal és díjakkal ismeri el a legkiemelkedőbb alkotásokat – ezen kezdeményezések közül most a januári díjátadó apropóján először a magyarra szépen nem igazán fordítható könnyűzenei díjat, a European Border Breakers Awards-t mutatjuk be nektek.


ebba.jpg



A díjat minden évben olyan európai előadók vagy együttesek kapják, amelyeknek a közelmúltban sikerült hazájukon kívül is sikereket elérniük első nemzetközi albumukkal. Bár a Beatlest még nem jutalmazhatták ezzel a díjjal (az első ilyen elismerést 2004-ben adták át), azóta olyan világhírt szerzett előadók kapták már meg, mint a brit Adele vagy Katie Melua, a német Tokio Hotel, az olasz-francia Carla Bruni vagy a svéd Lykke Li.

A nyerteseket egy zenepiaci elemző cég választja ki az eladott albumok száma, a rádiójátszások gyakorisága, valamint az Európai Műsorszóró Unióhoz (EBU) tartozó rádióállomások és az európai tehetségcsere-programban (ETEP) részt vevő fesztiválok szavazatai alapján. A tíz díjazott nevét minden év októberben ismertetik, akik a következő év januárjában (idén 9-én este) vehetik át díjaikat Groningenben, a Eurosonic Noorderslag fesztiválon. Magyarországról eddig egyetlen csapat nyerte el ezt a díjat, 2006-ban a Heaven Street Seven Get Out And Walk! című albumával.


Idén a következő előadók örülhetnek Európa egyik legrangosabb könnyűzenei díjának: Nabiha (Dánia), Ewert and The Two Dragons (Észtország), French Films (Finnország), C2C (Franciaország), Emeli Sandé (Nagy Britannia), Of Monsters and Men (Izland), Dope D.O.D. (Hollandia), Amor Electro (Portugália), Juan Zelada (Spanyolország), Niki and the Dove (Svédország). A díjazottak közül egyvalaki megkapja a közönség díját is – hogy melyik csapat vagy előadó, ez derül ki szerdán. A díjkiosztót – ahol a nyertesek is fellépnek – Európa-szerte számos TV- és rádióállomás közvetíti (Magyarországról például az MR2 Petőfi), de az eseményt este hattól élőben követhetitek a Youtube-on is.


Addig is hallgassatok bele az idei díjazottakba, tényleg érdemes! Van itt Snoop Doggot idéző hiphop/rap Hollandiából (még a pre-oroszlán időszakból), folk-indie bohémzene Izlandról, svéd indi-elektro, szkreccselő, VJ-ző francia elektro… A díjazottak bemutatkozó videóját megtaláljátok itt.

A groningeni fesztivál másik érdekessége, hogy itt osztják ki az év legjobb európai fesztiváljainak járó díjakat is, amelynek nyerteseit a díjkiosztóig nem ismertetik. Idén is van miért izgulnunk: ahogy tavaly, úgy idén is jelölték a Szigetet a legjobb fesztivál nagydíjára; emellett egy másik kategóriában a Balaton Soundnak drukkolhatunk. Tavaly annyira nem számítottak a Sziget szervezői a győzelemre, hogy el sem utaztak az átadóra – bízunk benne, hogy a duplázás reményében idén ilyen nem fordul azért elő… :)

0 Vissza

Elgondolkodtatok már azon, melyek a legtipikusabb családnevek az egyes európai országokban? Mi igen. Lássuk, mire jutottunk.

Magyarországon a „Nagy” családnév már régóta őrzi vezető helyét (a Kovácsok, Tóthok, Szabók és Horváthok előtt). A magyar top 5 jól mutatja az európai szinten is megfigyelhető trendeket: a foglalkozásokhoz, a származáshoz (hely vagy népcsoport) vagy a valamilyen egyszerű jelzőhöz (nagy/új) kapcsolódó vezetéknevek szinte mindenhol az élbolyban végeztek.

A skandináv –senek és –sonok (Jensen, Hensen, Johansson) a tradicionális északi névadást tükrözik – Izlandon nincs is klasszikus családnév, mert a gyermekek mindig szüleik nevéből képzik vezetéknevüket. A Zorrón felnőve a spanyol Garcíán sem ütközünk meg annyira. Olaszország vörös e tekintetben: a „Rossi” (hasonlóan a második helyezett „Russo”-hoz) vörös hajút jelent. Érdekes még, hogy a görög Papadopulosz és a román második helyezett Popescu jelentése: a „pap fia” (az első pedig Popa=pap). Ez ugyan magyarul kicsit furcsán hangzik, de románul és görögül már kevésbé; az ortodox egyházak előírásai szerint ugyanis nem kizárt (felszentelés előtt) a papok házassága, sem gyermekvállalása.

Ha új szláv ismerősünknek nem tudjuk a vezetéknevét, a „Novák”-kal lehet a legnagyobb esélyünk a helyes tippre: ez a név ugyanis – háromféle változatban – Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában is a leggyakoribbnak számít. A Horváth is két országban végzett első helyen: nem meglepetésre Horvátországban („Horvat” helyesírással) és északi szomszédunknál, Szlovákiában is, de itt, ami már érdekesebb, magyar helyesírással (Horváth, illetve a hölgyek esetében Horváthová).

Hagyunk azért nektek is megfejteni valót – csemegézzetek! :-)
(A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhetitek a térképet.)

Update: Köszönjük az észrevételeiteket, azok alapján frissítettük / frissítjük a térképet.

terkep12.jpg
(Forrás: Wikipedia)


desk-office-hero-workspace.jpgElőző hónapban, a Kutatók éjszakájához kapcsolódóan már írtunk a legsikeresebb magyar startupokról – érdemes azonban szétnézni európai szinten is. Idén nyáron az Európai Bizottság támogatásával nagyszabású versenyt rendeztek, ahol kiválasztották a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize) is. E verseny döntőseit mutatjuk most be nektek, olyan innovatív elgondolásokat, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát – ahogy korábban berobbant például a magyar Prezi vagy a Ustream Is. Több szolgáltatás már most is ingyenesen kipróbálható – érdemes megismerni őket! Az említett versenyre több mint 250 európai startup nevezett, a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak.

A (spanyol) ChangeYourFlight készítői olyan online platformot hoztak létre, amelynek segítségével az (önhibánkból, például rossz időpont választása miatt) egyébként vissza nem váltható repülőjegyek árának egy részét kupon formájában visszakaphatjuk. Az ötlet egyszerű, és nemcsak az utasoknak jó, de a légitársaságoknak is: a rendszerbe bekerülő jegyeket ugyanis az együttműködő légitársaságok újra értékesíthetik, így a repülőutakon a lehető legkevesebb hely vész kárba. (A fejlesztés elérhető és ingyenesen használható.)



A brit Fractal fejlesztése azt a sokunk számára ismerős problémát küszöböli ki, amikor a különböző levelező kliensek ugyanazt a levelet a legtöbbször máshogy (pl. széttöredezve) vagy rosszul (nem az eredeti karakterekkel) jelenítik meg. Ez számos félreértéshez, vagy akár a levél teljes érthetetlenségéhez vezethet, ami az e-mailes kommunikációnál akár komoly veszteségekkel is járhat. Ingyenesen elérhető fejlesztésük leveleinket úgy kódolja, hogy az valamennyi levelezőrendszerben jól olvasható legyen.

Az adatvizualizáció, illetve az ezen az elven működő infografikák az ábrázolni kívánt összefüggéseket könnyen átlátható és értelmezhető, érdekes ábrák segítségével ismertetik. Nem csoda, hogy az online kommunikáció és az újságírás egyik legkedveltebb eszköze lett az utóbbi időkben. Kedvencünk, a lett Infogr.am segítségével ez már nemcsak a legjobb grafikusok kiváltsága, bárki könnyedén készíthet magának (pl. honlapjára, blogjára, termékéhez) egyszerűbb infografikákat. Az online elérhető alkalmazás előre elkészített sablonokkal dolgozik, és nagyon egyszerűen működik – bárki ki is próbálhatja a honlapon keresztül. (Vigyázat, addiktív! :-) )

Ahogy az érintéssel való navigáció egy csapásra megváltoztatta a telefonok és egyéb elektronikus kütyük (pl. tabletek) kezelését, úgy forgathatja fel ugyanezt a dán fejlesztésű Eye Tribe, amely képes a szem mozgását detektálni, és ezáltal különböző utasításokat továbbítani (bekapcsolni a készüléket, weboldalakon lapozgatni vagy játékokat irányítani). Az angol ReciteMe bármilyen számítógépes tartalmat külön program installálása nélkül alakít át olyanná, amelyet az olvasási nehézséggel élők (gyengén látók vagy diszlexiások) is könnyedén megértenek. A tizenkét döntős között volt még többek között e-kereskedelemhez kapcsolódó újítás, az online névjegykezelést megújító fejlesztés, a fődíjas pedig a legnagyobb szolgáltató cégek panaszkezelő rendszerét automatizálta a korábbinál jóval gyorsabb és olcsóbb megoldással. A spanyol CogniCor ezen fejlesztését használja mára a legtekintélyesebb spanyol telekommunikációs cég, a Telefónica is. (A tizenkét döntős listája megtekinthető itt, az egyes fejlesztésekről részletesebb információ a hiperlinkekre kattintva olvasható).

Új ötletekből tehát továbbra sincs hiány – reméljük, jövőre magyarokat is találunk a legjobb 12 startup között! :-)

0 Vissza