feszt2.PNGA nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).

0 Vissza

sziget2013_illustration.jpgKorábban egy interjú keretében már foglalkoztunk az Európai Önkéntes Szolgálattal, ezúttal praktikus tanácsokkal igyekszünk segíteni azoknak, akik szívesen töltenének 2-12 hónapot valamelyik európai országban önkéntesként. Az Európai Önkéntes Szolgálat – angol rövidítésével EVS – az EU egyik legnépszerűbb iskolai képzésen kívüli mobilitási programja, amely civil szervezetek tevékenységére építve teremt lehetőséget a 18 és 30 év közötti fiatalok külföldi tapasztalatszerzéséhez. A program nevében szereplő „önkéntes” szó talán azt sejteti, hogy ez egy jótékonysági program, de ez egyáltalán nem így van. Önkéntes a munkavégzés abból a szempontból, hogy a résztvevő egy-egy külföldi, az élet különféle területein tevékenykedő (például kultúra, sport, környezetvédelem, állatgondozás, szabadidő-szervezés, örökségvédelem, stb.) non-profit szervezet tevékenységét támogatja munkájával – ugyanakkor ezért a segítségért számos ellenszolgáltatást kap cserébe, amelyek közül az ingyenes, helyi környezetben történő nyelvtanulás lehetősége csak az egyik tényező.

 

Az EVS program közösségi szinten az ifjúság mobilizálását, különböző kultúrák megismerését, a közös európai identitástudat erősítését segíti – míg a fiatalok számára leginkább egy új ország, egy más kultúra megismerését, külföldi barátok szerzését, egy nyelv elsajátítását, illetve a szülői háztól való függetlenedést, az önállósodást jelenti. Az EVS program az önkéntesség ideje alatt állja a kiutazó útiköltségeit, ingyenesen szállást biztosít számára az önkéntesség idejére, segíti az adott ország nyelvének elsajátítását vagy a már meglévő nyelvismeret elmélyítését, ezen kívül az önkéntes munkáért– az adott országban a megélhetést teljes mértékben fedező - „zsebpénzt” utal a résztvevőnek.

A program tehát egy nagyszerű lehetőséget jelenít meg a külföldi tapasztalatszerzésre vágyó fiatalok számára, a lehetőség elnyeréséhez azonban alaposan meg kell dolgozni. Az alábbiakban az EVS-t már megjárt volt önkéntesek, valamint küldő civil szervezetek koordinátoraival folytatott beszélgetések alapján szedtük össze a programhoz kapcsolódó legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat, jó tanácsokat, amelyeket elindulásnál nem feltétlenül lát át a jelentkező, de amelyeket mindenképpen érdemes szem előtt tartani a készülődés során.

 

A megfelelő fogadó szervezet megtalálása

 

Az EVS-sel történő kiutazás egyik legsarkalatosabb pontja a megfelelő fogadó civil szervezet megtalálása. Ebben nyújt segítséget a program hivatalos honlapján megtalálható böngésző, amelyben az összes önkéntest fogadó európai civil szervezet, illetve ezek profilja megtalálható – országonkénti és tevékenységi terület szerinti bontásban. Nem kis feladat több ezer civil szervezet közül megtalálni a megfelelőt, de a bőséges kínálattal érdemes maximálisan élni, ugyanis az egyik legtipikusabb hiba, hogy a potenciális önkéntes kinéz magának 2-3 helyet, és csak ezekre jelentkezik. Ennél sokkal rugalmasabbnak kell lennünk, legalább 20-30 helyre el kell küldeni az életrajzból és motivációs levélből álló jelentkezést. (A szabad fogadó helyek kereséséhez érdemes még felkeresni ezt az oldalt is, ahol rendszeresen jelennek meg önkénteseket kereső felhívások.)

 

Az korábbi önkéntesek tapasztalatai alapján elmondható, hogy többen akár 50-60 helyre is aspiráltak, és ilyen mennyiségű jelentkezésnél sem feltétlenül kaptak mindig visszajelzést, sokszor azt is csak hónapok múltán. Elég időt kell tehát szánni a megfelelő fogadó szervezet megtalálására, nem szabad sajnálni az energiát a megfelelő motivációs levelek megírására (érdemes minden motivációs levelet az adott szervezet profiljához igazítani), illetve ezek elküldésére. Számolni kell a szervezetek lassú reakciójával is, és mindenképpen legalább 1-2 hónapos procedúrával kell számolni, amit érdemes a leadási határidőknél figyelembe venni, előfordulhat ugyanis, hogy a fogadó fél megtalálásával annyi idő megy el, hogy az előre kitűzött határidőt már nem tudjuk tartani, és átcsúszunk egy következő pályázati határidőbe, ami a kiutazás időpontját is csúsztatja.

 

A fogadó szervezetek felkutatásánál nem árt, ha tudjuk, melyek az ún. „sláger-országok”, amelyek hosszú ideje a legnépszerűbbek, így a jelentkezők nagy számának betudhatóan meglehetősen nehéz ezen országokba az EVS keretében eljutni. Jelenleg ezen országok közé tartoznak az angol nyelvterület országai, valamint a dél-európai államok. Ugyanakkor Skandináviát sokkal kevesebben választják, és ugyanez áll a nemrégiben csatlakozott, zömében közép-európai országokra is.

 

Az időtényező

A megfelelő szervezet megtalálása is elhúzódhat, ugyanakkor fontos tudnunk azt is, hogy ha végre megtaláltuk a potenciális fogadó szervezetünket, akkor sincs még biztosítva a kiutazás, mert ezután jön a „pályázati rész”. A projektben küldő, fogadó, ill. koordináló szervezetek vesznek részt, a pályázatot az egyik szervezetnek (akár küldő, akár a fogadó, akár koordináló) kell benyújtania alapesetben a nemzeti irodához (Magyarországon a Mobilitáshoz) a projekt teljes költségvetésével (fontos, hogy nem az önkéntes készíti el és nyújtja be a pályázatot, hanem az őt fogadó / küldő akkreditált civil szervezet). Maga a pályázat megírása is elhúzódhat, és az elbírálása is akár több hónapot is igénybe vehet.

 

A preferált csoportok

Az EVS-ben való részvétel lehetősége alapvetően nyitva áll minden 18 és 30 év közötti fiatal előtt, ugyanakkor a program előnyben részesíti a valamilyen tekintetben hátrányos helyzetű (pl. vidéki, valamely kisebbséghez tartozó) fiatalokat. Emellett bizonyos szervezetek előnyben részesíthetik azokat, akik beszélik az adott ország nyelvét, illetve életkorral kapcsolatban is lehetnek megkötéseik. Egyes civil szervezetek speciális tevékenységük miatt szívesebben dolgoznak a már tapasztaltabb, idősebb fiatalokkal, és általánosságban megfigyelhető, hogy a korhatár alsó részében (18-20 évesen) relatíve nehezebb fogadó szervezetet találni, mint a korhatár felső harmadában.

 

A koordinátor szerepe

Bár elméletileg bármelyik akkreditált civil szervezet küldhet önkéntest, aki vállalja az ezzel járó (nem feltétlenül materiális) költségeket, érdemes megfontolni, milyen szervezeten keresztül utazunk ki. A küldő szervezet koordinátorának kiemelt szerepe van a pályázatban, egy tapasztalt koordinátor sokban hozzájárulhat annak sikeréhez, mivel rendelkezik olyan többletinformációval, ill. ismerettel, amelyhez az egyszerű önkéntes nem tud hozzáférni. Így például tudhatja azt, hogy mely szervezetek fogadnak csak „testvérszervezetektől” önkénteseket, ami a mindenki számára hozzáférhető adatbázisból korántsem ilyen egyértelmű.

 

Ex-önkéntesek felkeresése

Mielőtt belevágnánk, érdemes felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik már végigjárták azt az utat, amit mi is járni tervezünk, mert az ezen cikkben összefoglaltakon túlmenően számtalan hasznos gyakorlati tanáccsal szolgálhatnak. Az alábbiakban összefoglaltuk az ezzel foglalkozó legfontosabb weboldalakat:

 

 

Az EVS tehát egy nagyszerű lehetőség a fiatalok külföldi tapasztalatszerzésére, de fontos, hogy pontosan tisztában legyünk a részvételi feltételekkel, és alaposan felkészüljünk a kiutazásra – a programot már megjárt önkéntesek elmondásai alapján mindenképpen megéri az időt és az energiát rászánni!

 

A fenti rövid összefoglaló mellett természetesen várjuk a hasonló tapasztalattal rendelkezők visszajelzését (kommentekben például) – osszátok meg velünk élményeiteket, javaslataitokat, segítsünk a program iránt érdeklődőknek!

0 Vissza

Az Európa-napot május 9-én ünneplik Unió-szerte, mert 1950-ben Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter ezen a napon javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést az életszínvonal emelése és a béke biztosítása érdekében. Ennek állít emléket ez a nap, de emellett május 9. (ami idén a legtöbb városban a hétvége miatt május 5-re „esik”) egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is – ilyenkor számos színes program várja az EU-ra, valamint az európai kultúra kíváncsi érdeklődőket országszerte.

0 Vissza

Ahogy korábbi, a programot is ismertető bejegyzésünkben írtuk, az EU legnépszerűbb ifjúságot célzó mobilitási programja, az Erasmus idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez alatt a 25 év alatt – uniós tagságunk előtt, és azóta – több mint harmincezer magyar fiatal élt már a lehetőséggel, és töltött el egy-két szemesztert felsőoktatási hallgatóként egy másik tagország főiskoláján vagy egyetemén.

0 Vissza

Az Európa Bizottság nemrégiben kiterjesztette az Erasmus program tevékenységét, 2008-tól a program nemcsak a felsőoktatásban hallgatók mobilitását támogatja, de a fiatal vállalkozók külföldi tapasztalatszerzését is. Az elv és a program működése is hasonló a már jól ismert Erasmus programhoz, de itt a középpontban nem a formális tanulás, hanem az üzleti életben hasznosítható külföldi gyakorlatszerzés van.

0 Vissza

people-2557396_960_720.jpgAz Erasmus vitathatatlanul az EU egyik legsikeresebb és legnépszerűbb programja, amit ha lehetőség nyílik rá, vétek kihagyni a felsőoktatásban tanuló magyar diákoknak. Az Erasmus amellett, hogy ismereteinket bővíti, hasznos külföldi tapasztalatot ad, más környezettel, kultúrákkal, élethelyzetekkel ismertet meg és az embert nyitottá teszi – emellett jó szórakozás is (ahogy azt például a Lakótársat keresünk című film bemutatta). Sok új barát, utazások és „erasmusos bulik” – aki volt, annak biztos feledhetetlen élményeket nyújtott, aki még előtte áll, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia.

 

Az elmúlt 25 év

 

A program idén ünnepli 25. születésnapját, és évről évre több hallgatót segít külföldi tanulmányokhoz. Tavaly 4 100-nál is többen vettek részt Magyarországról a programban, ami rekordnak számít – ha folytatódik a jelenlegi trend, akkor az idén szeptemberben induló tanévben ünnepelheti a program fennállása óta a hárommilliomodik (!) résztvevőjét. Ebből a hárommillióból több mint harmincezer fiatal Magyarországról utazott egy másik országba.

 

A legnépszerűbb célállomások általában Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország; a legtöbb Erasmus ösztöndíjast is ugyanezen országok, illetve Lengyelország küldi. Az általános trendtől kicsit eltérve a legtöbb magyar cserediák németországi egyetemet céloz meg, ezt követően olasz, francia, spanyol és holland egyetemek fogadják a legtöbb magyar diákot.

 

A kiutazó hallgatók 80 százaléka a családban az első, aki külföldön is tanul – ez azt mutatja, hogy a program által nem csak a tehetős családok gyermekei szerezhetnek európai tapasztalatokat. A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Unió közel hárommilliárd eurót irányzott elő az Erasmus támogatására, a 2011/12-es tanévben több mint 250 000 hallgató vesz részt a programban.

 kiutazo.jpg

 


Hogyan lehet részt venni a programban?


A programban felsőoktatási hallgatók vehetnek részt, akik legalább két lezárt félévvel rendelkeznek már anyaegyetemükön. Jelenleg 33 ország tagja a programnak – a 27 uniós tagállam mellett Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. A hallgatók egy vagy két félévet hallgathatnak át egy másik, hasonló profillal rendelkező külföldi egyetem vagy főiskola valamelyik szakára, ebben ösztöndíj (magyar hallgatók számára havonta kb. 340 euró) is segíti őket. A választott kurzusért, amelyre a tanulmányi megállapodás vonatkozik, a fogadó intézmény részére semmiféle egyetemi díjat, tandíjat, regisztrációs díjat nem kell fizetniük a hallgatóknak.

 

 

Fontos tudni, hogy a részvétel pontos feltételeiről, a támogatás elnyeréséhez szükséges esetleges vizsgáról mindig a küldő (hazai) intézmény nemzetközi osztálya dönt, tehát nem „központilag” kell pályázni az ösztöndíjra. A részvételhez általában jó tanulmányi eredményre és magabiztos nyelvtudásra van szükség. A választható külföldi intézmények attól függnek, hogy az anyaegyetemnek mely külföldi intézményekkel van együttműködési megállapodása. A programot hazánkban a Tempus Közalapítvány koordinálja, így náluk lehet érdeklődni a program alapvető működésével kapcsolatban, míg a részvétel pontos feltételeiről az adott felsőoktatási intézmények nemzetközi osztálya, illetve az Erasmus koordinátorok adnak tájékoztatást.

Erasmus nagykövetek


Idén a programban résztvevő 33 ország mindegyike Erasmus nagyköveteket választott, akik a jubileumi évben személyesen népszerűsítik a programot. Országonként egy-egy olyan hallgatót és oktatót azért jelöltek ki, akik szakmai és magánéletére az Erasmus program nagy hatással volt.


hu1.jpgMagyarország egyik Erasmus nagykövete Bakos Piroska televíziós műsorvezető és riporter, aki még a 98/99-es tanévben töltött egy szemesztert a pécsi tudományegyetemről a németországi az Odera menti Franfurt Europa-Universität Viadrina egyetemén. A magyar uniós elnökség későbbi szóvivője tömegkommunikációt és kommunikációt hallgathatott a német egyetemen, és máig jó szívvel gondol a kint töltött időre. „Újfajta gondolkodásmódokkal ismerkedhettem meg kint, amely nagy hatást gyakorolt rám. Nemcsak a nyelvtudásom fejlődött, de nyitottá tett újfajta tapasztalatokra is.” A német egyetemen szerzett tudás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazatérve Bakos Piroska könnyedén el tudott helyezkedni a magyar médiában, a közszolgálati televízió német nyelvű országokkal foglalkozó csapatánál állt munkába riporterként. Bakos Piroska szerint az Erasmus sokat segít abban is, hogy jobban megértsük más országok kultúráját, illetve hogy hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák.


Az Erasmus program 25 éves évfordulójához kapcsolódóan számos rendezvényre kerül sor Brüsszelben és a résztvevő országokban, ezekről a program honlapján található részletes információ.


Az Erasmusról és más mobilitási programokról itt találtok részletesebb hivatalos tájékoztatót, itt és itt pedig Erasmusos sikertörténetekről olvashattok.


0 Vissza

dan.PNGAhogy korábban írtuk, új sorozatunkban bemutatjuk azokat a programokat, amelyek segítségével magyar fiatalok hosszabb-rövidebb időt – tanulással, munkával vagy önkéntes tevékenységgel – külföldön tölthetnek. Az ilyen mobilitási programok egy részét az Európai Unió támogatja, ugyanakkor sok nemzeti ösztöndíj-lehetőség, illetve mobilitási program is működik, elsőként épp egy ilyet, a dán népfőiskolai rendszert mutatjuk be.

Ezzel – ahogy írtuk korábban – személyes beszámolók alapján is megismerkedhetett az, aki eljött múlt pénteken az Európa Pontba, ahol többek között a magyarországi Mezőföld Népfőiskola képviselő beszéltek dán partnerkapcsolatukról és személyes élményeikről, illetve a programban nemrég részt vett hallgatók osztották meg élményeiket a hallgatósággal. De hogy az se maradjon le semmiről, aki nem tudott eljönni, összefoglaltuk, hogy miben is áll ez az egyedülálló dán iskolatípus, mit nyújthat egy magyar diáknak, és hogyan lehet egy ilyen iskolában tanulni.

A dán népfőiskolai rendszer

A fiatalok közösségére építő dán népfőiskola különleges intézménytípus, amely nem része a „hivatalos” dán oktatási rendszernek (olyan értelemben, hogy jegyeket és diplomát vagy végzettséget itt nem szerezhet a résztvevő), de számtalan tudományterület vagy művészeti ág tevékenységébe kóstolhat bele az, aki részt vesz egy ilyen képzésen.

Az első népfőiskolát Grundtvig dán gondolkodó alapította 1844-ben (aki egyébként a felnőttek képzését támogató uniós program névadója is). Azt vallotta, hogy a tanulás lehetőségét meg kell adni mindenkinek, legyen az gazdag vagy szegény, kézműves vagy földműves. Egy népfőiskola épp erről szól: legfontosabb célja, hogy az „életre neveljen”, és fejlessze az általános, társadalmi és demokratikus képességeket. A népfőiskolák fontos kulcsszava még a párbeszéd, a nem formális oktatás jegyében párbeszéden és interaktivitáson alapszik, nagyban épít a résztvevők aktív részvételére, véleményére, eszmecseréjére. A legtöbb népfőiskola multikulturális, a kurzusokra külföldről is várnak jelentkezőket, a sokszínűség és multikulturalizmus jegyében a dán állam (a költségek közel felét fedező) ösztöndíjjal is támogatja a más kultúrából érkező fiatalok részvételét. A legtöbb iskolában dánul és angolul is kínálnak kurzusokat és a legtöbb iskolában dán nyelvórákat is vehetnek a résztvevők.

A jelentkezésnek az életkori megkötésen túl (minimum 17 és fél éves kor) az esetek többségében nincs egyéb feltétele, tehát nincs semmilyen előzetes végzettséghez vagy vizsgához kötve. A résztvevők a népfőiskolákon számos tantárgy közül választhatnak, mint például történelem, művészettörténet, filmművészet, színház, fotózás, média, sport, zene, filozófia, újságírás, weblapszerkesztés, dizájn, textiltervezés vagy épp a tervezőgrafika. Léteznek rövidebb (1-7 hetes), és hosszabb (2-10 hónap) kurzusok, az átlagos kurzusok 4-5 hónap hosszúságúak. A népfőiskolák működésében nagyon fontos, hogy a fiatalok kis közösséget alkotnak: nem csak a kurzusokon vesznek együtt részt, de együtt, egy helyen is laknak a főiskolához tartozó szálláson, együtt étkeznek és töltik szabadidejüket.

A népfőiskolai tanulásért minden esetben tandíjat kell fizetni, amely magában foglalja a képzés, a szállás és az étkezés költségét – ennek pontos összege kurzusonként változik, nagyjából heti 750 és 1400 dán korona között (1 korona jelenleg nagyjából 40 forintot ér). Ennek a díjnak egy jelentős részét (maximum 600 koronát) a 12 hétnél hosszabb kurzusok esetén lehetséges a 2004 után csatlakozott tagállamok fiataljainak, így a magyar diákoknak is ösztöndíjból fizetni. Ezt az adott népfőiskola pályázza meg az ösztöndíjakat kezelő dán szervezetnél. Az egyes iskolákba és az elérhető ösztöndíjra jó előre, a kiszemelt kurzus előtt legalább hónappal érdemes jelentkezni, de érdemes még ennél is előbb, mert az ösztöndíjra az év során összesen két alkalommal jelentkezhetnek a főiskolák.

Az egyes népfőiskolákra közvetlenül az adott intézménynél kell jelentkezni, kitöltött regisztrációs lappal és angol vagy dán nyelvű motivációs levéllel. A kapcsolattartáshoz és a közvetítéshez a Dán Kulturális Intézet segítségét is igénybe lehet venni.

A népfőiskolákat nagy szabadság jellemzi, ez megmutatkozik az iskolák sokszínűségében is. A témák és tantárgyak, a kurzusok hossza, a tandíjak vagy épp a résztvevők átlagéletkora mind iskoláról iskolára változnak, ezért aki komolyan érdeklődik a program iránt, annak alaposan utána kell nézni a konkrét iskolák kínálatának is. Ehhez nyújt segítséget a program hivatalos oldala, ahol témák, és kurzustípusok és kezdési időpontok alapján lehet keresni a jelenleg működő 73 népfőiskola kínálata között. (Megjegyzés: az oldal jelenleg csak dánul érhető el, de online fordítóprogram segítségével könnyedén lehet böngészni a lehetőségek között, az egyes iskoláknak szinte minden esetben van angol nyelvű oldala is.)

A dán népfőiskolákon évről évre rengeteg magyar diák is tanul, akik mind jó emlékekkel tértek haza Dániából. A múlt heti programest során meghallgatott élménybeszámolók alapján egy-egy dán népfőiskolai kurzus jóval többet ad, mint a kiválasztott kurzusokon elsajátított tudás: a fiatalok egy kis közösség aktív tagjaként számtalan új dolgot tanulhattak egymásról, a dánok és más résztvevők kultúrájáról, arról, hogy milyen egy közösség tagjaként élni és alkotni. A részvétel mindenképpen önállóságra is nevel, és a résztvevők rengeteg dolgot megtudhatnak magukról is egy ilyen iskolában. Ez pedig teljesen összecseng azzal, amit Grudtvig is szeretett volna elérni a népfőiskolákkal: a program segítségével a résztvevők egy kicsit képzettebbé válnak a legfontosabb területen: az életben.

Kedvcsinálóként nézzétek meg az esten élményeiről beszélő Baumgartner Péter kisfilmjét a silkeborgi népfőiskola működéséről és alkotóházáról:




 

0 Vissza