Január 24-én az Európa Pont látta vendégül a Culture|Futures hálózat budapesti konferenciáját. A hálózat célja, hogy elősegítse az ökológiai korszakra való áttérést 2050-ig – a világ fejlődésének fenntartható irányba terelésén, valamint jó fenntartható gyakorlatok terjesztésén keresztül, mindezt a kultúra, illetve a kulturális intézmények közvetítő tevékenysége révén. A Culture|Futures nemzetközi hálózat tagjai többek között az európai országok kulturális intézményei, az EUNIC és az Ecological Sequestration Trust – az informális együttműködés 2009-ben alakult az ENSZ klímakonferenciáján.
Az esemény központi előadását Peter Head, a brit Ecological Sequestration Trust alapítója és vezetője tartotta, akit 2008-ban a Time Magazin a „környezet hősének” (Hero of the Environment) választott. Peter Head előadásában az ökológiai korszakra való áttérés lehetőségeiről beszélt. A véges mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagok egyre intenzívebb kihasználása, a növekvő széndioxid-kibocsátás, az üvegházhatás okozta globális felmelegedés, a túlnépesedés, az élelmezés nehézségei, az ivóvízkészletek beszűkülése mind olyan aktuális, kezelésre váró probléma, amely a jelenlegi életformánk fenntartása mellett beláthatatlan következményekkel jár. A katasztrófa elkerüléséhez pedig radikális változásra van szükség, méghozzá azonnal. „Nem elég szaladni – fontos, hogy jó irányba szaladjunk” – mondta Peter Head, hangsúlyozva, hogy a fenntartható életmódot előtérbe helyező életforma- és szemléletváltásra van szükség, amelyben többek között az újrafelhasználás és az energiatakarékosság játszik központi szerepet.
Ahhoz, hogy 2050-re átléphessünk az ökológiai korszakba, Head szerint egyszerre több területen kell eredményeket elérni. Nem elég radikálisan visszafogni a széndioxid-kibocsátást, jelentősen csökkenteni kell az ökológiai lábnyomot is (amely azt fejezi ki, hogy egy társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez) , miközben elengedhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan az emberi fejlettségi index (HDI - a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal szintjét mérő mutató) növekedjen az országokban.
A modern kor városai hihetetlen nagy energiaigénnyel működnek, és rengeteg hulladékot termelnek. A legtöbb város azonban nem foglalkozik kellőképpen azzal, hogy honnan nyeri az energiát és mi történik a városi élet során keletkező rengeteg melléktermékkel, szeméttel – ez a gyakorlat pedig hosszú távon zsákutcába vezet. A megoldás olyan természet inspirálta ökovárosok megteremése lehet, amelyek zárt rendszert alkotnak: ahol a mindennapi élet során előállított anyagok egyben tovább hasznosítható forrásként is megjelennek a városi életben. Ez egyfajta áttérést jelent a modern ipari városi modellről, egy fenntartható, ökológiai modell felé.
Előadásában Peter Head hangsúlyozta: számos példa bizonyítja, hogy komoly elkötelezettséggel és hosszú távra előretekintő hozzáállással a városok vezetői képesek olyan modelleket is bevezetni, amelyek – amellett, hogy a fenntarthatóságot szolgálják – hosszú távon gazdaságosak is. Például ha kitiltják egy város belső területeiről az autókat, az hozzájárul többek között a városi károsanyag-kibocsátás és zaj csökkentéséhez, amelynek köszönhetően a belvárosi irodaházaknak nem szükséges drága és energiaigényes klímaberendezéseket használniuk, hanem szabad levegővel oldhatják meg a szellőztetést. Head szerint a városi élet fenntarthatóvá tételéhez kiemelt figyelmet kell szentelni a városi közlekedésben a modern, megújuló energiaforrásokból működtetett, illetve minél alacsonyabb kibocsátású tömegközlekedésnek, a sétáló- és kerékpárutak kiépítésének. A városban keletkezett hulladékot a lehető legnagyobb arányban újra kell hasznosítani, fontos a szennyvíz megfelelő kezelése is. Az ökológiai lábnyomot jelentősen csökkenti, ha helyben előállított/megtermelt termékeket fogyasztunk, ez igaz az élelmiszerekre is – meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a városi területeken is lehessen élelmiszert előállítani. Ez nem lehetetlen akár nagyvárosi környezetben sem, jó példa erre Freiburg vagy a brazíliai Curitiba, ahol már működnek hasonló rendszerek. Az Ecological Sequestration Trust számos olyan kísérleti projekten dolgozik, amelyek célja fenntartható ökovárosok létrehozása. Ilyen projekt például a természet, a mezőgazdaság és városi életforma harmóniájára épülő kínai ökováros, Wanzhuang létrehozása, amely a tervek szerint 2025-ig 400 000 ember lakóhelyéül szolgálhat egy teljesen fenntartható elveken működő környezetben.
Előadásában Head utalt arra, hogy az ökológiai váltáshoz szükséges felülvizsgálni az Európai Unió fejlesztési politikáját is, amely sokszor az ipari korszak szemléletét tükrözi. Az EU több esetben olyan infrastrukturális fejlesztéseket támogatott az egyes tagállamokban, amelyek – bár választ adtak valamely meglévő problémára – jelentős terheket róttak a környezetre. Fontos, hogy ezen támogatásoknál az ökológiai szempontokat is megfelelően vegyék figyelembe, ennek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni.
A fenntartható életmódra való áttéréshez teljes szemléletmód-váltásra van szükség, amelyben kiemelt szerepe van a kultúrának, döntő fontosságú, hogy az adott társadalomban élő emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz és a környezetükhöz. A konferencia további előadói is megerősítették, hogy ebben kiemelt közvetítő szerepe lehet a kulturális területen tevékenykedő intézményeknek, amelyek jó példák közvetítésével – ha maguk is figyelnek arra, hogy környezetbarát módon működjenek, illetve ha programjukban teret adnak a környezettudatos gondolatoknak – jelentősen elősegíthetik ezt a folyamatot. A konferencián résztvevő kulturális intézmények képviselői panelbeszélgetések keretében osztották meg egymással ehhez kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat, tapasztalataikat.
A Culture|Futures hálózat tevékenységéről a szervezet honlapján található részletes információ, az érdeklődők csatlakozhatnak is a hálózathoz és megoszthatják ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A Peter Head előadásának alapjául szolgáló hosszabb tanulmány letölthető az Arup intézet oldaláról.