Immár hagyományosan futóversenyre invitálunk benneteket az Európa-naphoz és Magyarország uniós csatlakozásához kapcsolódóan: idén 12 éve, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ehhez idén már 12 leküzdendő kilométer dukál. A május 8-i futóverseny útvonala idén is uniós támogatással megvalósult budapesti fejlesztések mentén vezet.

Az alábbi infografikán összefoglaltuk, melyik tizenkét állomást ejtik majd útba a futók a Margitszigetről indulva és ugyanide érkezve (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):

A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu12) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!

A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és a Főváros.

Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Philippe Legrain volt, aki korábban Barroso elnök tanácsadójaként kivételezett pozícióból figyelhette – és egyengethette – az európai integráció folyamatát. Most független gondolkodóként elég sok aggasztó folyamatot lát, amelynek következtében szerinte teljesen új irányt vehet Európa. A második világháború óta integrálódó és egyre jobban prosperáló Európába hamarosan beköszönthet a dezintegráció beláthatatlan időszaka, amellyel szerinte mindenki – kiváltképp Magyarország – csak veszíthet. Philippe Legrainnel Feledy Botond beszélgetett Európa kilátásairól.

Tavaly decemberben végre megszületett a várva várt megegyezés: a világ országai elfogadtak egy jogilag kötelező erejű megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. A nemzetközi közösség régóta várt erre a pillanatra: a világsajtó hosszan és hangosan ünnepelte és méltatta a COP21 csúcs eredményét. A klímatárgyalások hosszú évek után, úgy tűnik, eredményre vezettek.

Ha április, akkor környezetvédelem és irodalom: ebben a hónapban hagyományosan a zöld témákat járjuk körül a Föld napjához kapcsolódóan, és ilyenkor látjuk vendégül a Nemzetközi Könyvhét keretében a kortárs európai irodalom legizgalmasabb személyiségeit is. Alternatív energiaforrások és fenntartható fejlődés mellett ebben a hónapban a szerzői jogok XXI. századi védelméről beszélgetünk Presser Gáborral – aki fel is lép nálunk –, Lumière Filmklubunkban pedig Ciro Guerra, az idei legjobb idegennyelvű Oscar-díjra jelölt filmjét, A kígyó ölelését vetítjük.

Idén korán jön a húsvét, amely az egyik legváltozatosabb hagyományok által kísért ünnep szerte Európában. Tojás, nyuszi, locsolkodás, körmenet – a magyar szokásokat jól ismerjük, amelyekben a pogány és a keresztény elemek különös keverékét figyelhetjük meg. A legtöbb európai országban hasonlóképpen vegyes képet mutat az ünnepi szokások eredete.

Infografikánkon (nagyobb méretben itt) néhány különleges (svéd, lengyel, német, görög és spanyol) húsvéti szokást gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül egyéb különleges európai ünnepi tradíciót, osszátok meg velünk!

Szép ünnepet Nektek! :-)

A sokak fejében élő sablonos holland képet igyekezett árnyalni és mélyíteni Szederkényi Olga vendégei segítségével az Egy csésze Európa sorozat aktuális, holland estjén. Az est folyamán sokszínű, nyitott, dolgos és toleráns társadalom képe rajzolódott ki, amelyben az emberek panaszkodás és pesszimizmus helyett inkább megoldják a problémáikat – ami a holland elnökség felfogásán is tükröződik.

A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

Milyen a nagyon magas intelligenciájú ember? Szemüveges, rettentően unalmas, folyamatosan matekozó férfi; esetleg lobogó, fehér hajú professzor, aki a világ megváltásán munkálkodik napi 24 órában, űrhajós, de legalább csillagász… Ilyen sztereotípiák kapcsolódnak a világ legmagasabb intelligenciájú 2%-ához, akik a Mensa tagjai lehetnek. Persze ezek az elgondolások távol vannak a valóságtól – ahogy arról legutóbbi vendégünk Balanyi Bibiána, a Mensa International jelenlegi elnöke mesélt nekünk. Balanyi Bibiánával Gyárfás Dorka beszélgetett nőnapi programunkon.