A kreatív és kulturális szektor az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. Tavaly körülbelül 509 milliárd euró hozzáadott értéket termeltek GDP-ben, és több mint 12 millió munkahelyet biztosítottak. A hónapban ezt a területet járjuk körül programjainkkal: bemutatjuk a Kreatív Európa Programot, és Európa egyik kulturális fővárosába, Aarhusba is elutazunk – legalábbis gondolatban egy csésze ital erejéig. Az évad első színházi előadásában az Ernelláék Farkaséknál című darabot mutatjuk be, filmklubunkban pedig a LUX-díj hivatalos válogatásába került A remény másik oldala c. filmet vetítjük.

A hónap első programján, 7-én az uniós pályázatokhoz kaphatnak hasznos tanácsokat az érdeklődők: információs napunkon szó lesz a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programokról, azok céljairól és a legfontosabb változásokról. A programok magyarországi koordinátorainak segítségével bemutatjuk a két program közös pályázati felületét és a regisztráció menetét is. A résztvevők megismerhetik a pályázatbeadás folyamatát és pénzügyi hátterét, valamint nyertes projekteket is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött (regisztracio@eu.hu).

November 14-én egy izgalmas színházi előadásra várunk benneteket: színpadunkon Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című darabját láthatjátok, amelynek filmváltozata több európai (Karlovy Vary, Cottbus) filmdíjat is elnyert. A film két lánytestvér (Ernella és Eszter) családjának történetét mutatja be egy váratlan látogatás keretében: régi és új konfliktusok törnek felszínre a két egymástól eltávolodott testvér közt a rövid, kényszerű együttélés során.

Egy csésze Európa sorozatunk e havi estjén, 16-án, ezúttal Dániába vesszük az irányt: Szederkényi Olga és vendégei úti célja a dán Aarhus, az EU egyik idei kulturális fővárosa. Miközben megfejtjük, miért Aarhus a legidősebb és a legfiatalabb dán város is egyben, bemutatjuk a legizgalmasabb kulturális látnivalókat és Aarhus idei legjobb programjait, a dán gasztronómiába is belekóstolunk. Utánajárunk, miért a dán az egyik legboldogabb nép, miért szeretjük a dán filmeket, és szó lesz a „hygge” életérzésről is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni november 2-ától lehet az egycseszeeuropa@gmail.com e-mail-címen.

A hónap utolsó programján, 21-én a Lux-díj egyik idei döntős (legjobb tíz közé került) filmjét nézhetitek meg nálunk, Aki Kaurismaki finn rendező legutóbbi alkotását A remény másik oldalát. A film a nagyon aktuális menekültkérdést dolgozza fel a finn vendéglős és a szír menekült nem mindennapi kapcsolatán keresztül – igazi kaurismakis eszközökkel. Kaurismaki a filmért az idei Berlinalén a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját hozhatta el. Vendégünk lesz az esten Bognár Péter, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagja, aki az est házigazdájával, Gyárfás Dorkával beszélget majd. A Lumière Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Képek forrása: pályázati információs nap: az esemény Facebook oldala; aarhusi utcakép: Visitaarhus.com; Ernelláék Farkaséknál: Bíró Márton / Port.hu; A remény másik oldala: port.hu

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Jól pörgő startupvilág, digitális innovációk, mindent behálózó, világszínvonalú e-közigazgatás – ez is Észtország, de ennél sokkal több. Jó humorú, a világra nyitott, optimista emberek, akikkel könnyű barátságot kötni, akiket különleges szeretet fűz feketekenyerükhöz és a nagymamájuk káposztaföldjéhez is. Többek között ezekről is hallhattunk legutóbbi estünkön, amikor Szederkényi Olga és vendégei segítségével Észtországot fedeztük fel.

Biztonságunk az online térben egyre fontosabb. Adataink védelméért az EU, de mi magunk is sokat tehetünk – erről is szól a kiberbiztonsági hónap.

Évről évre az órák visszaállításával veszi kezdetét a téli időszámítás. Akik szeretnek és tudnak sokat aludni, ennek örülnek – legalább egy napig –, amikor ennek köszönhetően egy órával többet alhatnak éjszaka. Az óraátállítás a legtöbbeknek azonban inkább nyűg, támogatottsága egyáltalán nem egységes jelenleg – időről időre felmerül, hogy eltöröljék ezt a gyakorlatot. De mennyiben dönthet egy tagállam maga arról, hogy hány óra van a területén?

Programozni vagy kódolni nem nehéz megtanulni, ugyanakkor bárkinek – fiatalnak vagy idősnek – hasznos tudást jelenthet. Nemcsak azért, hogy lépést tudjunk tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel (és egy kicsit meg is értsük azt); de munkavállalás terén is egyre fontosabb lesz ez a tudás, a hátterében lévő analitikus gondolkodás pedig az élet számtalan területén hasznos lehet. Nagyjából ez az üzenete az idén már ötödik alkalommal megrendezett Európai programozási hétnek (EU Code Week), amelynek programjaira a már amúgy is digitális bennszülött fiatalok mellett az idősebb korosztályokat is várják.

Steve Jobsnak, az Apple alapítójának tulajdonítják a mondást, miszerint mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet, mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni. Utódja, Tim Cook még ennél merészebb kijelentést tett nem olyan rég: szerinte a nyelvek tanulásánál is hasznosabb, ha valaki megtanul programozni: hiszen úgy közvetve – a kódok nyelvén – 7 milliárd emberrel tud kommunikálni. Ezért a közoktatásban ő mindenhol kötelezővé tenné a programozást. A digitális írástudás fontosságát mutatja, hogy ezt már számos európai ország meg is lépte a közelmúltban.

Az EU számításai szerint 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és 2015-re akár 900 000 munkahely áll majd betöltetlenül az Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén. Éppen ezért a (szélesebben értelmezett) digitális tudás kulcs lesz a jövőbeli foglalkoztatottsághoz – ha nem alapvető követelményként fog megjelenni.

Egy hét a kódolásról és digitális fejlesztésekről

Az EU által kezdeményezett Európai programozási héten épp arra teremt lehetőséget, hogy az érdeklődők (nemcsak fiatalok!) megismerjék, hogyan hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életükre, és akár maguk is megtanuljanak egy kicsit kódolni. A kezdeményezéshez idén 50 ország csatlakozott, köztük Magyarország is, ahol az október 7. és 21. közötti „héten” 374 kapcsolódó programból választhatunk országszerte. Bár a program már fut, még így is bőven van miből válogatni. Budapesten például a robotprogramozástól a kriptográfián, a 3D nyomtatáson és játékfejlesztésen át egészen az érzelemfelismerő kreatív kódoló workshopig számtalan rendezvényhez lehet csatlakozni; a legegyszerűbb „gyere, ülj le, és megmutatom, hogyan kell kódolni” programok mellett (1), (2), (3), (4).  Emellett találtok csak a kódolás hetére elérhetővé tett programozási tananyagokat is például – ami online belépő lehet a kódolás világába.

A magyarországi programok között itt tudtok böngészni.

Kódoljatok! :-)



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az élénk és változatos kulturális élet – számos egyéb tényező mellett – vonzza a kreatív alkotókat, a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat, szabadúszókat. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások pedig munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak és a világon egyedülálló know-how-t építenek.

Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon – jóval kevesebben veszítik életüket közúti balesetben az EU-ban, mint például Amerikában vagy Ázsiában. Annak ellenére, hogy itt a legbiztonságosabb a közlekedés, éves szinten még mindig körülbelül 25 ezer ember hal meg közlekedési balesetben az EU 28 tagállamában. Ez a szám nem is olyan régen még a többszöröse volt: 1980 körül évente még átlagosan 80 ezer (azaz egy közepes méretű városnyi) ember halt meg a mostani EU területén közlekedési balesetben, 2000-ben 67 ezren, 2010 körül már csak 31 ezren. Bár egyre többen közlekednek autóval, szerencsére ez a szám folyamatosan csökken – és ebben nagyon nagy szerepe van az Európai Uniónak is.

A cél: 2020-ig megfelezni a halálos balesetek számát

Az EU konkrét célkitűzése, hogy a halálos kimenetelű balesetek számát 2010-ről 2020-re megfelezze. Ha megnézzük, hogyan állunk e cél teljesítésében, van okunk bizakodni: a halálos kimenetelű balesetek száma trendszerűen csökken – ám az utóbbi években ennek üteme valamelyest megtorpant. Az elmúlt hat évet tekintve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma átlagosan összesen 19%-kal csökkent.



Tagállamonként változó, mennyi az esélye annak, hogy valaki közúti balesetben életét veszítse. Habár a különbségek minden évben csökkennek, a legrosszabb statisztikával rendelkező országokban ez még mindig több mint háromszor valószínűbb. A statisztikák alapján az EU-n belül a legbiztonságosabb az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Dániában közlekedni, míg a legveszélyesebb Bulgáriában, Romániában vagy Lettországban – bár a szomszédos Horvátországban is nagyon magas a közúti halálozás aránya.

Magyarországon az elmúlt hat évben 18%-kal csökkent a halálozások száma. Míg 1981-ben még 2120-an haltak meg közúti balesetben, addigra ez a szám 2000-re 1200-ra csökkent; 2010-ben már csak 740-en, tavaly 644-en veszítették életüket közutakon.



Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma (2015)

Mit tesz az EU?

A közúti közlekedés biztonságosabbá tételében a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten kell megtenni: fejleszteni és karbantartani az utakat, betartatni a szabályokat, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az EU ott avatkozik be, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van.

Az EU más nemzetközi szervezetekhez (pl. ENSZ / WHO) hasonlóan támogatja, hogy mind szigorúbb, és EU-s szinten összehangolt biztonsági előírások, szabványok vonatkozzanak a közlekedésre – az alagutak kialakításától kezdve a teherszállító autók visszapillantó tükrének holtteréig. Uniós előírás vonatkozik például a veszélyes anyagok közúti szállítására; arra, hogy meddig lehet használni egy gumiabroncsot; de a kötelező biztonságiöv-használatot is EU-s szabály írja elő. Az öregedő gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának gyakoribbá tételéről is uniós előírás rendelkezik.

Emellett természetesen a technológiai fejlődés, az autógyártókra vonatkozó mind szigorúbb szabályok is hozzájárulnak a pozitív trendhez. A „passzív” biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásával és különböző elektronikus rendszerek alkalmazásának köszönhetően a mai személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek. Számos járműbiztonsági műszaki szabvány és követelmény hatása az elkövetkező évtizedben lesz érzékelhető.

Nagy előrelépést jelentett az is, hogy az EU nemrégiben elérte: a legtöbb balesetért felelős közlekedési kihágásokat EU-s szinten le tudják követni és a büntetéseket be tudják hajtani – hogy senki ne úszhassa meg, ha egy másik tagállamban szegi meg a szabályokat. Uniós statisztikák alapján eddig a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira voltak hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, nem fogják tudni megbüntetni őket. (A szabályozásról részletesen írtunk egy korábbi posztunkban.)

A közutak általános állapota nagyban összefügg a balesetek számával – a sok uniós támogatásból épült közút mind megfelel az EU szigorú biztonsági előírásainak, ami szintén csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Az EU támogatja a tagállamokat az utak karbantartásában is.

Az Európai Bizottság az autóvezetők tudatosságát növelő akciókban is részt vesz, emellett közös szabályokat ír elő az elsősegélynyújtásra is. A 2015-ben EU-szerte bevezetett e-Call segélyhívó rendszer baleset esetén automatikus vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra, és ezzel a becslések szerint mintegy négy százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok számát. 2018-tól minden újonnan legyártott autónak rendelkeznie kell ilyen beépített eCall rendszerrel.



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Ma már az emberek többsége elképzelhetetlennek tartja az életét a folyamatos és gyors, azonnal elérhető és használható internetkapcsolat nélkül. Akár a munkában, akár azon kívül, hasznos, vagy szórakoztató tartalmak megismerésére használjuk online eszközeinket, a gyors internet-hozzáférés alapigénnyé vált. Ma a negyedik generációs mobiltechnológia által kínált szélessávú internet az elérhető leggyorsabb és legnagyobb adatforgalmat megengedő hálózat, amit használni tudunk. A 4G technológia sávszélessége már lehetővé teszi videók, zenék zökkenőmentes fogyasztását. Az aktuális technológia még korántsem jelenti a fejlődés végét: a küszöbön álló 5G alapjaiban változtathatja meg kommunikációs, ügyintézési szokásainkat, életünket.