Érdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

Karácsony környékén a vásárokban nagyon gyakran találkozni a téli szezon egyik kedvenc édességével, a kürtőskaláccsal. A kalácsra hagyományosan magyar / székely eredetű finomságként gondolunk, ám a fellelhető dokumentumok alapján (ha nem az ókori görögöktől származtatjuk :-)), a legnagyobb valószínűséggel német eredetű a legelső ilyen jellegű sütemény. Ez később, a 15. századtól német / szász / székely közvetítéssel szinte egész Európában elterjedt. A nyílt tűz felett, forgatott dorongon sült finomságok, a dorongsütemények európai családját mutatjuk most be röviden.

A kürtőskalács is egy olyan különlegesség, amelyre sok nemzet büszke sajátjaként, ugyanakkor kisebb-nagyobb változtatásokkal ismert és kedvelt több másik tagállamban. A „kié az igazi” vitába semmiképp nem mennénk bele – éppen ez az, ami azt mutatja, hogy mennyire sok mindenre igaz, hogy közös, „európai” gyökerekkel rendelkezik. Mindig van egy közös alapja ezeknek a különlegességeknek, amelyek aztán sok tíz vagy száz év alatt különböző helyeken más és más jellegzetességeket vesznek fel, terjednek el, és lesz belőlük helyi jellegzetesség.

Ugyanezt láthatjuk a népszokásoknál is: elég csak a sok különböző nemzeti, de végeredményben nagyon hasonló télbúcsúztató rituálékra, a közel azonos funkciót betöltő farsangi szörnyek köré kapcsolódó szokásokra, vagy épp az európai karneválokra gondolni. Ugyanez a „sokféleképpen ugyanaz” jelleg figyelhető meg az európai népek közmondásaiban is (erről is több gyűjteményt készítettünk már), de ennek az igazán látványos színtere az európai gasztronómia. Ilyen példa a finn nemzeti finomságként számon tartott Laskiaispulla (amelyet szintén sajátjuknak tartanak a svédek semla néven), vagy a ciprusi nemzeti süteménynek tartott baklava, amelyet saját nemzeti ételének tekint több más ország is (arab országok, törökök, görögök, örmények, bolgárok). A hasonló példákat nagyon sokáig lehetne sorolni az osztrák Gugelhupftól a Wienerbrødig – épp ezen sorba illeszkedik a kürtős kalács is.

A mai – immár Hungarikumként is számon tartott – kürtőskalács ősét kutatva a sütemény legelső európai írásos említése az 1450-es évekből származik, a Speissekuchen (dorongsütemény) elkészítését egy heidelbergi kézirat írta le: „ha dorong-süteményt (kuchen an eyne spiss) akarsz készíteni... a kőttestésztát egy fa dorongra tekerjél és tojás-sárgájával kenegesd... így egyben marad és ne süsd túl forrón”. A süteménycsalád fejlődése a 16. században több ágra vált, amely jellegzetességek a család mai – lengyel, litván, svéd, német, stb. – változatánál is megfigyelhetők. Ezek a nagy csoportok a tésztacsíkokból készített; a folyékony tésztából készült; és az összefüggő tésztalapból készített dorongsütemények.

A poszt (szövegének és képi anyagának) forrásául a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület www.kurtos.eu oldalát használtuk. További részletek a kürtős kalácshoz hasonló süteményekről (történetük, elkészítésük módja, receptek, kapcsolódó szakirodalom, képgyűjtemény) ezen az oldalon található.

Borítókép forrása: Wikipedia / Kurtos.eu

Az Európai Bizottság gyakornoki programja egy igazi „win-win” kezdeményezés: előnyös a fogadó intézménynek, amely minden évben számos lelkes és motivált jelentkező munkájával számolhat; és hasznos a jelentkezőknek is, akik első kézből szerezhetnek tapasztalatot az EU egyik legfontosabb intézményében. A program uniós és hazai hátteréről, praktikus információkról, hasznos tippekről is esett szó a legutóbbi információs délutánunkon – erről olvashattok az alábbiakban egy rövid összefoglalót.

Mire jó a gyakornoki program?

A program felügyeletével megbízott uniós biztos, Navracsics Tibor szerint a gyakornoki program egyaránt hasznos a Bizottság megismertetésére és népszerűsítésére, és remek lehetőség a pályakezdőknek is. Szerinte egy sikeres gyakornoksághoz két motivált ember találkozása szükséges. Fontos, hogy a jelentkező lelkes legyen, és valóban akarjon tanulni, fejlődni és dolgozni az öt hónap alatt; de ugyanilyen fontos, hogy a fogadó részlegben kijelölt mentornak is legyen elképzelése arról, hogy mit vár el a gyakornoktól, találjon egy öt hónap alatt elvégezhető, hasznos feladatot a jelentkezőnek.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint a Bizottság gyakornoki programja egy egyedülálló lehetőség arra, hogy az érdeklődők megismerjék belülről az unió működését és egy sokszínű nemzetközi környezetben szerezzenek gyakorlati tapasztalatot. Mindezek nemcsak uniós karrierépítésnél jelenthetnek hatalmas előnyt, de bármilyen nemzetközileg aktív cég, vagy akár az államigazgatás számára is vonzó lehet egy ilyen háttérrel rendelkező munkavállaló.

A gyakornoki programot a magyar kormány is remek lehetőségnek tartja – hangsúlyozta Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár. Az uniós ügyek kapcsán esetlegesen megfogalmazott kritikus álláspont, tagállami különvélemény nem azt jelenti, hogy a magyar kormány ne hinne az uniós integrációban, vagy az EU gyengítését akarná. A magyar kormány is egyértelműen egy erős és sikeres, a tagállamok együttműködésén alapuló unióban érdekelt. A nemzeti érdekek hatékony érvényesítéséhez ugyanakkor az EU belső működésének és az együttműködési logika minél alaposabb ismerete szükséges, a Bizottság gyakornoki programja pedig éppen ilyen tudást ad a programban résztvevőknek. A kormány éppen ezért abban érdekelt, hogy minél többen vegyenek részt a programban, és Magyarországra visszatérve személyes tapasztalataikkal segítsék az államigazgatás munkáját.

Gyakorlati tudnivalók a jelentkezésről

A programhoz minimálisan egy legalább hároméves képzés során, felsőfokú intézményben szerzett diploma szükséges, emellett erős és biztos nyelvtudás az EU valamelyik munkanyelvén (C1 vagy C2 szint angol / német / francia nyelvből). A kiválasztás alapjául szolgáló jelentkezési anyagban mindezek mellett be kell számolni:

- egyéb nyelvek ismeretéről;

- korábbi munkatapasztalatokról;

- nemzetközi környezetben szerzett tapasztalatokról;

- informatikai tudásról, szervezési képességekről, esetleges publikációkról;

mindezeket pedig egy rövid motivációs levél kíséretében kell a jelentkezéshez csatolni.

A jelentkezés online történik a gyakornoki program központi oldalán keresztül, minden évben egy-egy hónap áll rendelkezésre a jelentkezés benyújtására. Adott év januárjában az azonos év októberében induló öthónapos időszakra, augusztusban pedig a következő év márciusában induló gyakornoki szemeszterre lehet jelentkezni. A következő jelentkezési időszak 2017. január 1-jén indul, és január 31-ig lesz elérhető. A pályázati anyagot többször újra lehet nyitni szerkesztésre, lehet vele részletekben haladni véglegesítés és elküldés előtt – de mivel sok kis részből tevődik össze, érdemes a jelentkezési feltételekkel és felülettel minél korábban megismerkedni. A jelentkezéskor még nem kell igazoló okiratok másolatát benyújtani; erről később, az előzetes kiválasztást követően kell gondoskodni.

A kiválasztási folyamat

A beérkezett jelentkezéseket két független szakember értékeli, a jelentkezők anonimitásának megőrzésével. Az ő értékelésük alapján áll össze az aktuális jelentkezők közül a legjobbakat tartalmazó kétezres lista, az úgynevezett „Kék könyv” (Blue Book). A gyakornokokat fogadó bizottsági főigazgatóságok, kabinetek és képviseletek innen választják ki az adott öt hónap 650 gyakornokát. A Kék könyvbe való bekerülésről minden jelentkező értesítést kap, ezután már csak várnia kell, hogy felfigyel-e rá valamelyik fogadó hely – a Bizottság a közvetlen lobbizást nem támogatja.

A tapasztalat alapján a kiválasztásnál nagyon nagy jelentősége van a jelentkezésnél beadott motivációs levélnek, amelyben mindenképpen érdemes kidomborítani a jelentkező különlegesebb területekkel kapcsolatos tapasztalatait, érdeklődését vagy tanulmányait. Az, hogy valaki a nemzetközi ügyek iránt érdeklődik, vagy ilyen szakra jár az egyetemen, teljesen átlagos a jelentkezők között. Valamilyen speciális szakterület (a versenyjogtól az agráriumon át egészen a környezetvédelemig) alaposabb ismerete mindenképpen növeli a kiválasztási esélyeket a témában illetékes terület szervezeti egységeinél.

A kintlét

Bár a Bizottság központja és legtöbb épülete Brüsszelben található, fontos hangsúlyozni, hogy nem csak Brüsszelbe kerülhetnek a kiválasztott jelentkezők. Luxembourgban is nagyon sok gyakornok dolgozik, emellett a Bizottság tagállamokban működő képviseletei is rendre fogadnak gyakornokokat.

A kiválasztott gyakornokok jelenleg havi 1120 euró összegű ösztöndíjat kapnak, némi utazási támogatással és biztosítással kiegészítve. Az összeg nem kimagasló, de elegendő egy kisebb lakás / szoba bérlése mellett a helyi megélhetés fedezésére. A program résztvevői számos formális és informális programon vehetnek részt. A legtöbben szervezett keretek között ellátogatnak Strasbourgba, az Európai Parlament székhelyére, de emellett Brüsszelben például a legjobb bulik is jellemzően a gyakornokokhoz kötődnek („stagiaire parties”).

Gyakornoki programok a Bizottság ügynökségeinél és más uniós intézményeknél

Fontos megjegyezni, hogy nem csak az Európai Bizottság fogad gyakornokokat, bár kétségkívül az egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő program a „legeurópaibb uniós intézmény” gyakornoki programja. A Bizottság különböző tagállamokban működő ügynökségei, valamint a legtöbb egyéb uniós intézmény is alkalmaz gyakornokokat. A jelentkezés feltételei (férőhelyek, ösztöndíj, időtartam) eltérőek intézményenként, ezért a részletekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes az egyes szervezetek saját honlapján tájékozódni. Az alábbi összefoglalóban összeszedtük a fontosabb tudnivalókat a legjelentősebb uniós gyakornoki lehetőségekről. További részleteket, az egyes intézmények kapcsolódó oldalainak elérhetőségét megnézhetitek egy korábbi blogposztunkban. 

Decemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.


December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

Az Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

Másnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

December 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Az emberi jogok biztosítása és védelme az Európai Unió egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését az EU számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament minden évben kitüntet egy-egy olyan aktivistát – személyt, vagy szervezetet –, aki az emberi jogok védelméért küzd, elismerve ezzel erőfeszítéseit és támogatva ügyét. Az 1988-ban alapított díjat az elmúlt években olyan személyiségek és szervezetek kapták, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár; a Szaharov-díj után a Nobel-békedíjjal is kitüntetett pakisztáni lány, Malala Juszufzaj; Denis Mukwege kongói orvos; vagy tavaly a bebörtönzött szaúdi blogger, Raíf Badavi. A díj elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát, a kisebbségek jogainak védelmét, a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a demokrácia elmélyítését és a jogállamiság megvalósítását jutalmazza.

Érdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek a nevéhez a hidrogénbomba feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás, ha tudjuk, hogy Szaharov kutatói munkája mellett már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov nem pusztán a hazájában másként gondolkodók szabadon bocsátásáért küzdött, hanem a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett. Szaharov az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként is él, aki már a szovjet időkben is kiállt az egyetemes értékek és emberi jogok védelme mellett. Többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat.

Az idei díjazottak: az IS rabszolgáiból nemzetközi jogi aktivisták

Az elismerést idén két iraki aktivista kapja, Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár. Ők az Iszlám Állam (IS) szexuális rabszolgatartásának túlélői, akik az IS nemierőszak-hadjáratát elszenvedő nők, valamint az Irakban élő jezidita vallási közösség szószólóivá váltak. Személyes történetük rávilágít arra, hogy milyen modernkori rabszolgaságot működtet az IS és milyen elképesztően embertelen és könyörtelen viszonyok közt kénytelenek élni az IS megszállása alatti területeken a helyi lakosok. Adzsi Bassár és Murád szülőfaluját még 2014 augusztusában támadta meg az IS, ahol minden férfit és idősebb nőt lemészároltak, a fiatalabb nőket pedig elhurcolták, majd szexrabszolgaként használták és adták-vették őket.

Murádnak 2014 novemberében sikerült egy észak-iraki menekülttáborba szöknie, ahonnan később Németországba került. 2015 decemberében Murád saját tapasztalatairól szóló, nagy hatású beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, a szervezet embercsempészettel foglalkozó ülésén. Idén szeptemberben az UNODC (Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala) emberkereskedelem túlélőinek méltóságáért tevékenykedő első jószolgálati nagykövetévé választották. Murád nemzetközi támogató kezdeményezésekben vesz részt annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem áldozatainak szenvedéseire, a TIME magazin 2016 egyik legbefolyásosabb emberének választotta. (A képen Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral.)

Adzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt áprilisban családja segítségével – akik helyi csempészeket béreltek fel – végül sikerült elmenekülnie. Menekülése során egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig megsebesítette, és majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsával kapcsolatos figyelemfelhívással foglalkozik, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket.


Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át. További információ a díjról és a díjazottakról az Európai Parlament oldalán olvasható.

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerés. Korábbi infografikánk a díjazottakról nagy méretben itt tekinthető meg.

A képek forrása az Európai Parlament honlapja, a borítóképet Ali Farzat, korábbi Szaharov-díjas író, grafikus készítette.

Ma van a magyarra nehezen lefordítható „World Hello Day”, amely a béke, és ebben a kommunikáció fontosságára hívja fel a figyelmet. A kommunikáció a konfliktuskezelés leghatékonyabb módja – háborúskodás és agresszióval szemben. A párbeszéd pedig mindeg egy köszöntéssel indul. Hogy részt vegyél az ünneplésben, nem kell mást tenned, csak köszönj tíz embernek!

Mostani gyűjtésünkkel ehhez nyújtunk segítséget: mutatjuk, hogyan köszönnek, hogyan üdvözlik egymást az uniós országok lakói anyanyelvükön; összegyűjtöttük a tipikus, a magyar „sziá”-val kb. egyenértékű, informális köszönéseket az EU valamennyi (24) hivatalos nyelvén. Az összefoglaló a "World Hello Day" mellett jól jöhet nyaraláskor, egy külföldi kolléga üdvözlésekor, vagy épp erasmusos bulikon... :-)

(A kép kattintásra megnő)

Az elmúlt 40 évben világviszonylatban megduplázódott a háztartási hulladék mennyisége, és ez a mennyiség alig csökken. Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon egy fő naponta átlagosan több mint 1 kg, azaz éves szinten összesen 385 kg szemét megtermeléséért felelős. Uniós szinten ez a mennyiség még magasabb, összesen 485 kg kommunális szemetet jelent.

Az előállított szemét mennyisége általában a gazdasági fejlettséggel, jóléttel arányosan nő, Az egy főre jutó hulladék nagysága az EU legtehetősebb országaiban a legnagyobb, de ott általában magasabb az újrahasznosítás aránya is. A hulladékot lehet egyszerűen kezelés nélkül lerakni valamilyen szeméttelepen vagy lerakóban – ez a gyakorlat pazarló és könnyen lehet egészségtelen is. Ennél egy fokkal jobb, ha elégetéssel energiát generálunk vele (ahogy korábban írtunk róla, ebben például Svédország nagyon erős); a legjobb pedig az, ha újrafelhasználjuk a hulladékot. Az EU-ban átlagosan a kommunális hulladék 16%-át komposztálják, kb. 28%-a kerül újrahasznosításra, ugyanennyi kerül szemétlerakókba, és közel ennyit (27%) égetnek el. Magyarországon ehhez képest sajnos a teljes szemétmennyiségnek közel 60%-a még mindig a hulladékgazdálkodás szempontjából legelőnytelenebb módon, azaz hulladéklerakóban végzi.

Mindannyian tehetünk azért, hogy ez a mennyiség csökkenjen, és ami szemetet „megtermelünk”, azt minél okosabban kezeljük / használjuk fel. Ez persze nem egyszerű, mert nagyon régi szokásokon kell változtatnunk, sokszor egy kicsit kényelmetlenebb megoldást kell választanunk, vagy előre kell gondolkodnunk. Ez mind plusz energia-befektetést igényel. Hosszú távon ez az erőfeszítés viszont mindenképpen kifizetődő: többek között ez az egyik legfontosabb üzenete az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek. A kezdeményezés 2009 óta minden év november utolsó hetében (idén 19. és 27. között) kerül megrendezésre Európa-szerte. Ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját akcióötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladék lehetséges csökkentésére, valamint az újrahasznosítás fontosságára. A kezdeményezés hat éve alatt eddig összesen 49 501 akciót valósítottak meg szerte Európában, tavaly már összesen 33 ország közreműködésével.

A kezdeményezéshez bárki kapcsolódhat, hisz éppen ez a lényege: ismerjünk meg, sajátítsuk el és tegyük mindennapjaink részévé a fenntartható gondolkodást. Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez a magyar koordináló szervezet, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI) remek honlapot készített. Az oldalon számos tippet, példamutató vállalást, jó gyakorlatot ismerhettek meg. Korábban volt például olyan kezdeményezés, amelyben összegyűjtött cigarettacsikkekből műanyag hamutálakat készítettek; volt, amelyik ovisokkal ismertette meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát; vagy épp a már megunt, de még használható dolgoknak szerevezett munkahelyi bolhapiacot.

A lehetséges vállalás tehát szinte bármilyen lehet: a lényeg, hogy valamilyen módon hozzájáruljon a hét célkitűzéséhez. A www.vallalom.eu oldalon saját vállalásotokat is regisztrálhatjátok egészen november 27-ig. Ha pedig ötletekre lenne szükségetek, akkor, íme, a vállalom.eu oldal 16 akciója. Te mit vállalsz be? :-)

Látáskárosultak, akik sokszor több száz kilométert gyalogolnak azért, hogy szemorvoshoz jussanak; és egy elhivatott magyar orvos, aki a kongói dzsungel közepén felállított műtőjében adja vissza a látását rengeteg helyinek: ők a főszereplői aktuális, Cataracta című kiállításunknak. Legutóbbi rendezvényünkön a képek főszereplője, dr. Hardi Richárd, és a képek készítője, a Hardi doktort közel két hónapon keresztül kísérő sajtófotós, Hajdú D. András volt vendégünk. Ezen az estünkön a fotóssal és a sokak által „korunk Albert Schweitzerének” tartott szemorvossal McMenemy Márk beszélgetett tapasztalataikról és élményeikről, valamint a nemzetközi és uniós fejlesztés kérdéseiről.