Péntek este az egyik legizgalmasabb hazai világzenei együttes, a Karavan Familia ad koncertet az Európa Pontban. Nagy Istvánt, a családi zenekar vezetőjét kérdeztük hagyományról, modernségről és előítéletekről.

A zenétek gerincét a cigány népzene adja, de a legmeglepőbb elemeket lehet felfedezni benne a bluestól a flamencon át akár a swingig. Létezik olyan zenei stílus, amibe passzoltok vagy kilógtok minden skatulyából?

Nehéz, de persze muszáj valahogy definiálni magunkat. Világzenét játszunk, de mi jobban szeretjük cigány világzenének hívni. Az alapja az autentikus cigány folklór, ezt érik mindenféle zenei hatások. Így alakult ki az a stílus, amelyik amellett, hogy a mi ízlésünket tükrözi, képes a régi hagyományokat újraértelmezni egy modern világban.

Honnan táplálkoznak ezek a zenei hatások?

Részben a korábbi munkáinkból, ilyen például a blues vonal. De az egész zenekart – például a fiamon és a lányomon keresztül, akik azért más generációhoz tartoznak – érik olyan mindennapi hatások, melyek megjelennek a zenénkben. Az alapkoncepciónk a cigány zenei értékek megőrzése, de nem ragaszkodunk mindig a hagyományos formákhoz.



A gyermekkori dallamok, emlékek előbb-utóbb elfogynak. Aktívan kutatjátok is a cigány folklórt újabb és újabb autentikus források után kutatva?

A családi hagyomány fontos, de kis része annak, amivel dolgozunk. A zenei koncepciónk alapján nem csak a hazai folklórt szeretnénk megmutatni, hanem a szomszéd országok, sőt egész Európa cigány örökségét. Még mindig csak egy pici szeletét ismeri a külvilág ennek a zenei kultúrának, rengeteg a feltáratlan kincs. A Zenetudományi Intézetben pedig hónapokat lehet eltölteni a népdalgyűjtők anyagait hallgatva, ezeket is sokszor felhasználjuk, feldolgozzuk. Néha az is előfordul, hogy külföldi koncerteken más előadókkal cserélünk dalokat, dallamokat.

A közös zenélés egyébként sem áll tőletek távol, akár olyan, teljesen más műfajt képviselő együttesekkel sem, mint a Heaven Street 7. Melyik ilyen fellépést élveztétek a legjobban? Van "álompartneretek" a színpadon?

Nagyon-nagyon sokféle zenét hallgatunk és szeretünk, az arabtól a balkáni zenéig és a modern flamencoig, így aztán nagyon sok olyan, hozzánk hasonló műfajban mozgó előadó van, akivel szívesen lépnénk fel együtt.

Ennél is nagyobb élmény, amikor keveredik a pop, a rock vagy a jazz a cigányzenével. Ezek az együttesek teljesen máshogy értelmezik a zenét, mint mi, így hihetetlenül izgalmas dolgok sülhetnek ki egy-egy közös akcióból. A HS7 mellett óriási élmény volt együtt dolgozni Harcsa Veronikával, Kowalsky-val vagy Krsával a PASO-ból. Az ő dalaikból olyan feldolgozásokat csináltunk, amikben benne vagyunk mi is, de az eredeti zene is felismerhető maradt. Június 24-én lesz egy közös koncertünk a MÜPÁ-ban, ahol ezeket a dalokat adjuk elő, igazi örömzenélés lesz.



Lassan három év telt el az utolsó albumotok óta. Hogy álltok az új lemezzel?

Ebben a műfajban szerencsére nem kell mindig kényszeresen új és új anyaggal megjelenni, nem tudunk és nem is akarunk popzenei előadókkal versenyezni. Mostanra gyűlt össze annyi dal, hogy érdemes elkezdeni összerakni az új lemezt, amit idén szeretnénk is kihozni.

A zenétekkel, az általatok ápolt kultúrával erőteljesen felvállaljátok a cigány identitást és értékeket. Ma a cigány-magyar együttélés korántsem felhőtlen. A zene gyógyír lehet erre?

Nem szabad túlbecsülni a zene szerepét, de lebecsülni sem. Igaz, hogy a dalok által mélyen megérthetünk egy másik kultúrát, de sokszor az is elég, hogy a koncerteken a nézők egyáltalán hallanak cigány zenét. Sokan nem hogy a cigány kultúrát nem ismerik, de cigány emberrel sem nagyon találkoznak. Ez nagyon nagy probléma. Az elmúlt húsz évben a cigányság szociálisan kiszolgáltatott helyzetbe került, sokan munkanélküliek. Míg korábban szinte mindenkinek volt cigány munkatársa, ismerőse, szomszédja, most sokan kizárólag a sztereotipiák alapján ítélnek.

Részben ezért dolgozunk együtt ilyen sok más stílusban játszó zenekarral, hogy minél szélesebb körhöz juthassunk el, és mutathassunk meg magunkat. Önmagában az is erős üzenet, hogy maga a család, a zenekar is egy cigány-nem cigány vegyesházasság “eredménye”. Mégis együtt állunk ki a színpadra, és együtt képviseljük a cigány kultúrát. Azt szeretnénk, hogy az emberek első kézből ismerjék meg ezeket az értékeket, és ne a média által alkalmazott, sokszor torz szűrőn keresztül.

Mármint az EU lobogójáról van szó, természetesen. Kék alapon tizenkettő sárga ötágú csillag, senkinek nem kell bemutatni. Inkább azt mutatjuk meg, milyen lehetne, vagy lehetett volna.

A holland Design Den Haag Alapítvány idei pályázatán a nevezők új jelképet tervezhettek az Európai Uniónak. A nyerteseket aztán pár hétig zászlórúdra is húzták (mármint a zászlókat), ezeket mindenki megnézheti. Mi inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az 1400 nevezés között találunk-e még 5-6 érdekeset a nyerteseken kívül.

Európa és Te

Nagyon okos zászló szerintünk. Az E természetesen Európára utal, az U betű pedig nem az Unió, hanem az angol you szó menő rövidítése. Tetszik, mert közel hozza a nézőhöz az európai gondolatot.

Új Európa

A tervező nem akarta kidobni az elhasznált szimbólumok szemétdombjára a mostani zászlót, inkább továbbgondolta. A csillagok nem állnak, hanem haladnak az égen, az integráció eleje már a ködbe vész, és soha nem ér véget. Hogy ez optimista vagy pesszimista gondolat, ennek eldöntését rátok bíznánk.

Fenntartható Európa

A tizenkét csillagból egy lett, és megjelent egy zöld sáv, ami leginkább egy dombos tájra emlékeztet. A tervező pontosan ezt szerette volna: belecsempészni a zászlóba a fenntarthatóság üzenetét. Szerintünk sikerült.

Sarkcsillag

Nem az aprólékos és művészi kidogozottsága miatt választottuk ki ezt a zászlót, még mielőtt megkapnánk, hogy a vizuális kultúránk alulfejlett. Nagyon nehéz olyan létező szimbólumot találni, mellyel minden európai azonosulni tud, itt viszont sikerült: a csillag a Sarkcsillag, ami épp felkel a Föld északi féltekéje felett. A Sarkcsillag egész Európából látható egész évben. Ügyes választás!

A híd

Egy terv, mely el mert szakadni a mostani zászlótól. Itt sem a művészi érték a fontos, hanem a gondolat: az Európai Unió kultúrák közötti híd, a két szalag pedig a tagokat és a jövőben csatlakozó országokat jelképezi. Ugye nem lepődik meg senki, ha elmondjuk, hogy a zászló tervezője török?

Európa mi vagyunk

A végére egy kegyelemdöfés a heraldisztikailag szofisztikált olvasóknak. Igen, mi is rossz ötletnek tartanánk egy ilyen zászlót, de az üzenete nagyon is megfontolandó: a háttér európai állampolgárok arcképeiből áll, mutatva, hogy nem az országok fontosak, hanem az emberek. Szerintünk is.

Csütörtökön délután-este a kisebbségekről, kisebbségpolitikáról beszélgetünk az Európa Pontban. Ennek részeként este 6-tól vetítjük a Nyócker című magyar animációs filmet, mely díjak tucatjait söpörte be szerte a világon. Fél 8-tól az alkotókkal, Novák Erik producerrel és Gauder Áron rendezővel beszélgetünk szegénységről, multikulturalizmusról. Az alábbi interjút, melyben Eriket kérdeztük a filmről, egyszerre szánjuk kedvcsinálónak és vitaindítónak.

Európa Pont: Laktál valaha a VIII. kerületben? Mekkora a történetben a személyes élmények szerepe?

Novák Erik: Budapest elég sok kerületében laktam már, így a nyolcadikban is. Az ottani életérzést jól ismerem, sok barátom is volt ott annak idején. A film egész hangulatában van szerepe a személyes tapasztalatoknak, de nem ezért csináltunk filmet épp a nyolckerről.

Amikor a történetet kitaláltuk, olyan állatorvosi lónak számító környezetet kerestünk, ahol az akkori Magyarország összes problémáját egy helyen ragadhatjuk meg. Igazából nem is volt kérdés, hogy ez csak a nyolcker lehet.

Európa Pont: A Nyócker nem új film, mégis különös aktualitása van. Olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amikben az elmúlt 6-7 évben elég sok változás történt. Például az ingatlanberuházásokkal elkezdték lebontani azt a nyolcadik kerületet, amit annyira plasztikusan ábrázoltok a filmben.

Novák Erik: Néha számunkra is meglepő, hogy mennyire aktuális maradt a Nyócker. Olyan társadalmi, szociális és világpolitikai problémákat jelenítettünk meg a filmben, melyekről most is folyamatosan hallunk a híradásokban. Azzal nem dicsekednék, hogy megjósoltuk a jövőt, de az például tény, hogy az iraki háború, ami nagyrészt az olaj miatt tört ki, akkor még sehol sem volt.

A kerület változik, ez biztos. Kétarcú dolog ez: az ott lakók nem biztos, hogy szomorúak emiatt, de kultúrtörténeti szempontból nem kétséges, hogy valami különleges dolgot veszíthetünk el. Attól nem félek, hogy rövid időn belül eltűnik a "nyócker", de az is biztos, hogy a film a régi nyolcadik kerület egyik utolsó hiteles ábrázolása. Nem terveztük, most mégis úgy tűnik, hogy emlékművet állítottunk az eltűnő nyolckernek.

Európa Pont: A film üzente, hogy lehetséges magyar és cigány együttélés, annak idején elég határozott állásfoglalásnak számított.

Novák Erik: Pedig nem akartunk állást foglalni. Egyszerűen a különböző kultúrák együttélése érdekelt bennünket, az ebből fakadó humort akartuk megragadni anélkül, hogy bármelyik csoporttal kapcsolatban ítéletet fogalmaznánk meg. Ez nem csak a cigány-magyar kapcsolatokra vonatkozik, hiszen a filmben vannak arabok és kínaiak is. Erről a multikulturális környezetről szerettünk volna egy humorban feloldott korképet-látleletet megmutatni, és kicsit talán nevettetve gyógyítani az okoskodás helyett.

Ha ma csinálnánk a Nyóckert nehezebb dolgunk lenne, mert ma a helyzet sokkal feszültebb, mint akkor volt. Ötlet szintjén felmerült a folytatás lehetősége, de fogalmunk sincs, hogyan lehetne a mai nyolckert ugyanezzel a humorral ábrázolni.

Európa Pont: A Nyócker külföldi fogadtatását ismerjük, hiszen szinte mindenhol nyertetek vele valamit. Ez azt jelenti, hogy mindenhol meg is értették a filmet?

Novák Erik: Minden fesztiválon igyekeztem nem csak az eredményhirdetésre odaérni, hanem megnézni magát a vetítést is. Kíváncsi voltam, hogyan hat a film a nézőkre. Az volt a meglepő, hogy mindenhol, kivétel nélkül abszolút értették. A világ nagyvárosaiban egyáltalán nem ismeretlen helyzet, hogy egy-egy városrészben többféle etnikum él egymás mellett, és ismerősek az ebből fakadó konfliktusok is. Az amerikai, dán, ukrán vagy koreai közönség ugyanúgy megértette a filmet, bár sokszor más poénokon nevettek és mást kritizáltak. A dánok szerint például a Nyócker egy hímsoviniszta film, ez is egy lehetséges értelmezés, bár természetesen mi erre nem gondoltunk.

Európa Pont: Hogy áll az új filmetek, az Egill?

Novák Erik: Szakmai szempontból jól, de nagyon küzdünk a finanszírozással. A Nyócker az ötlet megszületésétől kezdve másfél év alatt a vásznon volt, az Egill viszont öt éve készül. Nagyon szeretnénk befejezni, még akkor is, ha néha kilátástalannak tűnik a helyzet.

Svájc az Európai Unió tagja? Nem? Nagyon jó. Na és Andorra? És Gibraltár? És Martinique? Na ugye, hogy nem is annyira egyszerű. Ahogy a költő mondja, a macska nem foghat egyszerre kint is, bent is egeret. De igen.

A Francia Tengerentúli Területek becenévre hallgató országcsoportban (Martinique mellett ide tartozik Réunion, Guadelope és Francia-Guyana is) például óriási hír volt, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobboldai UMP nagy csatában legyőzte a Reunioni Kommunista Pártot (2004-ben ez nem sikerült). Ezek a távoli szigetek bizony az unióhoz tartoznak, olyannyira, hogy még képviselőket is küldhetnek az Európai Parlamentbe. A miheztartás végett, az Európai Unió legjobb strandja (a csopaki beach után biztosan):



A Francia Tengerentúli Területek annyira fontos része az Európai Uniónak, hogy még az euró bankjegyen is látható mindegyik apró sziget (azok a pöttynyi kis akármik Marokkótól nyugatra):



De rajta van az euró bankjegyen Gibraltár is (bár nem nagyon különböztethető meg Spanyolországtól), mely szintén része az Uniónak, kivéve néhány viszonylag fontos szakpolitikát, például a vámuniót. Nem csoda, hogy Gibraltár jelenleg főleg turistákból, vitorlázási felszerelések eladásából, majomszafarikból, valamint offshore cégek bejegyzéséből él. Ja, és ha nem mondtuk volna, az egész terület egy darab szikla, egy darab kifutópálya és egy darab strand. A gibraltáriaknak nem véletlenül van egy speciális mosolyuk, melyet kifejezetten a több kilométernyi esőfelhő alatt szorgosan GDP-t termelő britek számára tartanak fent.

Andorra - hogy plasztikusan fejezzük ki magunkat - egy lyuk az Unió közepén. Bár társállamfői az urgelli püspök (aki amúgy Katalóniában lakik) és a mindenkori francia elnök, a büszke andorránok (amennyiben van ilyen szó), nem engedtek az Unió csábításának, sőt, offshore paradicsom sem lett az országukból. Ehhez képest különösen érdekes, hogy andorrai állampolgárságot csak és kizárólag születéssel lehet szerezni. Valamit tudhatnak Andorráról, ami kifelé nem látszik.

A Koncertblog jóvoltából a ma esti koncertek egy részét élőben is élvezhetitek! :)

A Millenáris Fogadóban igazi vásári forgatag alakult ki, csak éppen árusok helyett a különböző európai intézmények és kulturális intézetek standjai körül tolong a jónép. Gyakorlatilag nyílt napot tart a Bizottságtól kezdve a Parlamenten át a fiatalok mobilitását és tanulását segítő különböző programokig számtalan intézmény és alapítvány.

Pályázati lehetőségekről és az egyes szervezetek szerepéről egyaránt információt kaphatnak az érdeklődők - bár elsősorban inkább a szórakoztató programok vonzzák a tömeget. A nyelvi koktélbár nem korlátozódik az EU nemzeteire, a Goethe-Institut, az Institut Français vagy az Osztrák Intézet mellett a Svájc nagykövetsége és az Izraeli Kulturális Intézet is képviselteti magát.

Már a 10 órás nyitásra is szép számban jöttek szülők-gyerekek az Európa Pontba. Egyelőre rajzfilmek, kézműves programok és hatalmas kék-sárga gumilabdák biztosítják a hangulatot.

Beszéltünk a hamarosan kezdődő "Csillagvándorok" interaktív gyerekelőadás szereplőivel is, egyelőre csak a beöltözésről egy kép, itt még nagyon szigorúan néznek:

De itt már nagyon is vidáman játszanak a gyerekekkel együtt csillagvándorosat:

Végül íme európai környezettudatosságunk bizonyítékai: az újrahasznosított papírból készült székek, nagyon menők:

Nagyon csábító, hogy azzal dicsekedjünk, csak miattunk lett hirtelen tavasz, úgyhogy meg is tesszük: holnap és holnapután, a januári tavaszban Európa Pont nyitófesztivál, jobbnál jobb programokkal. A zártkörű Magashegyi underground koncertet kivéve minden programunk nyilvános és ingyenes!
 

A JANUÁR 8-I PROGRAM

Európa Pont
 

10h-11h Rajzfilmek vetítése
11h-12h Csillagvándorok interaktív gyermekelődás
12h-13h Rajzfilmek vetítése
13h-14h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
14h-15h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
15h-16h Rajzfilmek vetítése
10h-16h Fajáték játszóház
10h-16h Kőfestés
10h-16h Arcfestés
16h-18h Filmvetítés
18h-18h45 Magashegyi Underground Unplugged

Fogadó Színpad

14h30-15h    A leginnovatívabb nyelvi program 2010-ben – az Európai Nyelvi Díj átadója
15h-15h30     Nyelvi Koktélbár Díjátadó
18h-18h15    EU KVÍZ/Átállás
18h05           Havervagy tánc-Flashmob
18h15-20h     Slam Poetry verseny
20h-20h20     EU KVÍZ/Átállás
20h20-21h45  Palya Bea Trió
21h45-22h10  EU KVÍZ
22h10-24h     Rotfront Koncert
24h-04h        Palotai Balkan set

A Fogadón belül
 

10h-15h30 Európai Nyelvi Koktélbár
10h-15h30 EU-s Intézmények standjai
10h-15h30 Makett Labor RE-Cycling Ponyva Workshop
10h-18h Klíma Iroda
10h-18h Víz sarok
10h-18h Néprajzi Múzeum Interaktív sarok
10h-18h00 Karton Design Work-shop

Fair trade mező

12h-18h Akadályverseny, vásár, hóemberépítő verseny

Park

10h-20h Önkéntes próbababák

Európa Mező
 

11.00-11.30  „Hogyan tovább?” – Továbbtanulás az EU-ban, kérdések és válaszok

11h30-12h15 Mi fán terem a 'konkúr'? avagy karrierlehetőségek, gyakornoki helyek az Európai Unió intézményeiben. + A soknyelvűség gyönyörködtet - előadás a többnyelvűségről

12h15-12h45 Ariadné fonala – EU információforrások

12h45-13h15 Mit nyújt Európa a fiataloknak? – az Eurodesk hálózat és a Fiatalok-Lendületben Program (Mobilitás)

13h15-14h         Karrier és kaland egyszerre – ösztöndíjjal Európában

14h-14h30         Mi legyen a zsebedben, ha nekivágsz Európának? - Az Europass portfólió bemutatása

Fogadó Padlás
 

10h-11h Mozgásra épülő dráma foglalkozás: Őselemünk a VÍZ témában
13h-14h Mozgásra épülő dráma foglalkozás: Őselemünk a VÍZ témában
14h-15h Angol nyelvű foglalkozások gyerekeknek
15h30-15h40 Budapest Főváros Hűvösvölgyi Gyermekotthon lakóinak műsora
15h40-16h30 Misztrál együttes- Álom kófic koncert
16h30-18h Nyeső Mari: Meteorológus Gyermek Program

A JANUÁR 9-I PROGRAM

Európa Pont

10h-11h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
11h-12h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
12h-14h Rajzfilmek vetítése
14h-15h Mozgásra épülő dráma foglalkozás: Őselemünk a VÍZ témában
15h-16h30 Angol nyelvű foglalkozások szülőknek
10h-16h Fajáték játszóház
10h-16h Kőfestés
10h-16h Arcfestés
16h30-18h Filmek vetítése