Nap, csillagok, kicsi csirkecombok és Bóbita – altatódalok Európából

Megnyugtatnak, ellazítanak, szeretetet sugároznak és segítenek az elalvásban – talán a legrégebbi zenei műfaj, amit az egész világon énekelnek az édesanyák gyermekeiknek. Gyereknap alkalmából Európából mutatunk egy válogatást régi és újabb altatódalokból.

Az altató erősíti a kötődést anya és gyermeke között, lágy ritmikus dallama, a monoton, könnyen megjegyezhető szöveg megnyugtatja a kisgyermeket, biztonságérzetet ad, és átsegít az ébrenlét és az elalvás határán. Nem véletlen, hogy minden édesanya énekel altatódalt gyermekének – így van ez Európában is.

Az altatók kulturális örökségünk részeként sokat mesélnek egy-egy nép szokásairól, életmódjáról és nyelvéről. Az Európai Unió Lingua 1 programja által is támogatott Languages from the Cradle (Nyelvek a bölcsőtől kezdve) projektben még 2008-ban összesen 34 – angol, cseh, dán, görög, olasz, román és török – altatódalt gyűjtöttek össze és fordítottak le. Mi most ebből válogattunk ki néhányat – és hozzáadtunk egyet itthonról is.

A legismertebb: Twinkle twinkle little star (Ragyogj, kis csillag, angol)

A dal nemcsak Anglia legismertebb altatódala, de szerte Európában ismerik – mi „Hull a pelyhes fehér hó…” kezdetű szöveggel. Alapja az Ah! Vous dirai-je, Maman című 18. századi francia dallam – erre egyébként Mozart is komponált tizenkét variációt. A dallamra Jane Taylor írt verset, és 1806-ban Ann nővérével közös gyerekvers-kötetében jelentette meg.

A legviccesebb: Fate la nanna, coscine di pollo (Aludj, aludj csirkecomb, olasz)

A toszkánai altatódal (olaszul ninnananna) az egész országban népszerű. Az anya kis csirkecomboknak nevezi benne csecsemőjét, akinek horgolt szoknyát készít.

A legijesztőbb: Solen er så rød, mor (A nap olyan vörös, mama – dán)

A klasszikus dán altató nem népzene, hanem műdal, 1920-ban született. Szövegét Harald Bergstedt regényíró, drámaíró és költő írta, zenéjét pedig Carl Nielsen szerezte. A dalban a gyermek sorra veszi az éjszakához kapcsolódó félelmeit: halál, kihunyt nap, a sötétség esti hangjai és az ajtó előtt várakozó állatok – róka, macska és sirály. A fiút édesanyja éneke nyugtatja meg, és a fényes csillagok, ahol képzeletében hozzá hasonló fiúk élnek.

A legrégebben lejegyzett: Ukolébavka (Altatódal, cseh)

Biztosan van régebbi altató, de régebben lejegyzett – legalábbis a gyűjteményben – nincs. Az Ukolébavka (Spi, mé milé poupě) 1633-ban jelent meg a híres cseh pedagógus, Comenius A gyermekkor iskolája című könyvében. A mű valószínűleg az első értekezés a kisgyermekek fejlődéséről és neveléséről, és Comenius – mintegy oktatási segédletként anyák és dajkák számára – mellékelte a 16. századi prédikátor, Mathesius eredetileg német altatódalának cseh szövegét és kottáját.

A legismertebb magyar: Bóbita

Talán nincs olyan magyar gyerek, akit legalább egyszer ne altattak volna el a Bóbitára, Weöres Sándor A tündér című megzenésített versére:

Bóbita, Bóbita játszik,

Szárnyat igéz a malacra,

Ráül, igér neki csókot,

Röpteti és kikacagja.

…és rengetegen gondolkoztak évekig, ki lehet Szárnyati Géza…

A dalok angol fordítását itt lehet elolvasni, a teljes gyűjtemény pedig meghallgatható a Soundcloudon:

Borítókép: Liudmila Chernetska, iStock

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!