soteuhu.pngUrsula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten tartotta hagyományos évértékelőjét. Az elmondottakat két korábbi uniós biztos, Navracsics Tibor és Balázs Péter – sok mindenben egyetértve, néhány esetben pedig vitatkozva – elemezte nálunk az Európa Pontban.  A posztunkban a teljes beszéd és a beszélgetés visszanézhető, utóbbi pedig podcastunkon meg is hallgatható.

2010 óta hagyomány, hogy az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben foglalja össze az elmúlt év eredményeit, az Unió előtt álló legjelentősebb kihívásokat, és megjelöli a következő időszak prioritásait. Ez az Unió helyzetéről szóló évértékelő beszéd (State of the European Union, SOTEU).  Ursula von der Leyennek ez volt a negyedik SOTEU-beszéde – és egyben az utolsó a jövő évi európai parlamenti választások előtt.

A Bizottság elnökének beszédét a tavalyihoz hasonlóan két korábbi magyar uniós biztos – Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter és Balázs Péter közgazdász, diplomata, a Közép-európai Egyetem (CEU) emeritus professzora, volt külügyminiszter – elemezte, Inotai Edit újságíró, az Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ (CEID) főmunkatársa moderálásával.

A Bizottság elnöke konkrét dátum nélkül, de sokat beszélt arról, hogy ideje lenne további bővítéssel teljessé tenni az integrációt, és hogy Ukrajnának, a Nyugat-Balkánnak és Moldovának az Európai Unióban van a jövője. Navracsics Tibor a beszéd leglényegesebb elemének ezt tartja – ahogy a miniszter fogalmazott, az elmúlt tíz évben nem hallottunk ennyire konkrét üzeneteket a bővítéssel kapcsolatban. A harmincnál is több taggal rendelkező Unió is működőképes lehet – ez az elmúlt időszak legegyértelműbb mondata, amely persze rengeteg kérdést kinyit. Von der Leyen szerint a „mélyítés vagy bővítés” hamis dilemma, és ez remek távlatot ad az integrációnak. Ha van az EU-nak sikerágazata, akkor az a béketeremtés – remélhetjük, hogy ez stabilitást hoz a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban is.

A korábban az EU-n úrrá lett „bővítési fáradtságot” tehát nem tükrözte a mostani beszéd, és fontos kérdés, hogy ez a szándék reálpolitikává fejlődik-e, azaz elkezdődik-e a felvételi folyamat előkészítése.

soteuhu3.png

Balázs Péter elmondta: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is már beszélt korábban az újfajta, realista megközelítésről, a fokozatos integrációról, és ezt most von der Leyen is megerősítette. Ez azt jelenti, hogy egy-egy ország esetén nem kell kivárni, amíg minden kritériumot teljesít, hanem ágazatonként is lehet ezt vizsgálni. Grúzia is biztatást kapott – bár tagjelölti státuszt nem –, azaz 6+3 új országról van szó, és ez akár 36 tagú Uniót jelentene. A mai beszéd fontos pozitív üzenete: nem kell ahhoz alapszerződést módosítani (amihez egyhangúságra lenne szükség), hogy az EU befogadóképes legyen. A jogállamiság kritériumai viszont tagjelöltekre és tagokra egyformán kell vonatkozzanak.

Von der Leyen szerint a klímaváltozással kapcsolatban is történelmi időket élünk: bolygónk lassan felforr. Az európai zöld megállapodás segíthet abban, hogy keretek között tartsuk a globális felmelegedést, és abban is, hogy az európai ipar a zöld technológia zászlóshajója legyen. Balázs Péter elmondta, hogy a zöld gondolat az EU minden programjában tükröződik. Pozitívum, hogy a bizottság elnöke párbeszédet ígért az ipari ágazatokkal annak érdekében, hogy a versenyképesség megmaradjon, a mezőgazdaság jövőjéről pedig a természetvédelemmel összefüggésben fognak tárgyalni. A szándék komoly tehát, a mozgásteret ugyanakkor behatárolta az orosz agresszió – hiszen hirtelen le kellett válni a bizonytalan energiaforrásokról.

Navracsics Tibor szerint az Amerikai Egyesült Államok Donald Trump idejében protekcionista irányba indult el Kínával kapcsolatban, és ez nem szakadt meg Joe Biden alatt sem. Alapvető probléma, hogy az EU nem tud ugyanilyen gyorsan és hatékonyan válaszolni. A beszéd most megfogalmazott protekcionista javaslatokat. Érdekes lesz, hogy a gyakorlatban a 27 nemzeti piac összeáll-e európai protekcionista piaccá, vagy ez az egység a nemzeti érdekek mentén töredezik. A föderalisták érve erős: létre kell hozni egy egységes EU-gazdaságot, mert csak így tudjuk felvenni a versenyt az USA-val és Kínával. Az EU azt a célt tudja kitűzni, hogy versenyben maradjon, azt nem, hogy megelőzze a két nagyhatalmat.

A miniszter figyelemre méltónak tartja a zöld átállással összefüggésben megjelölt három célcsoportot: az említett ipari érdekek és a gazdák mellett a fiatalokat, például a munkaerőhiány témájában. A demográfia is először jelenik meg bizottsági elnöki beszédben: nem azonnali munkaerőimportként, hanem mint a család és munkahely egyensúlyát befolyásoló tényező. Utóbbi annak az európai szociális modellnek egyik tartóoszlopa, amire büszkék lehetünk. Lehet, hogy a gazdaságunk kevésbé hatékony, de az EU az USA-val és főleg Kínával szemben olyan életminőséget nyújt sokkal szélesebb társadalmi rétegeknek, ami otthonosabbá teszi azt, és ilyen értelemben már fölveszi a versenyt a két másik hatalommal.

soteuhu2.png

Balázs Péter a zöld átállással kapcsolatban megjegyezte: ha a magyar kormányban nagyobb lenne a hajlandóság az orosz energiáról leszakadni, akkor jobb esélyünk lenne. A kormány azon van, hogy kivételek árán is megtartsa ezeket a kapcsolatokat. Sem a napenergia, sem a geotermikus energia támogatására nem lát igazi kormányzati szándékot.Navracsics Tibor ezt nem így érzi – a francia nukleáris energiával kapcsolatos megállapodást, illetve a törökökkel és azeriekkel folytatott gáztárgyalásokat említette a diverzifikációra törekvés példáiként. A magyar energetikai infrastruktúra ugyanakkor elavult – a szükséges felújítás a mi RepowerEU terveinket ki is tölti, és ez évekbe kerül.

Hozzátette: ahhoz, hogy az EU a világgazdasági versenyben meg tudja állni a helyét, európai ipari óriásokra, tőkekoncentrációra van szükség. A zöld átállás is ezt erősíti, mert hatalmas beruházásigényét csak a legnagyobbak tudják megfinanszírozni. A kisebb – például magyar – vállalkozások számára az a veszély, hogy állandósul beszállítói pozíciójuk, ami frusztrációt okoz.

Hadat üzent a Bizottság az olcsó kínai elektromos autóknak? Melyik a négy „sarok”, ahova a migrációs probléma hallatán elhelyezkednek az egyes EU-országok, és milyen érzékenységre lenne szükség a migráció kezelésére? Mit lehet kezdeni a képzett munkaerő hiányával uniós szinten, ha a tagországokban mintegy ötven különböző oktatási rendszer működik? Lesz-e és milyen lesz a magyar uniós elnökség 2024 első félévében? Ursula von der Leyen újraindulását jelző kampánybeszéd volt az idei SOTEU? A beszédben és annak elemzésében még jó néhány súlyos téma – és kemény hallgatói kérdés is – előkerült, ami miatt érdemes végignézni vagy végighallgatni a teljes beszélgetést.

Videós közvetítés a beszédről:

 

 

A beszélgetés az Európa Pont podcastján:



A teljes SOTEU-beszéd felvétele:

 

És magyar nyelvű szöveges átirata itt olvasható.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr2518219029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása