szi.jpgMa este lesz Szent Iván éjszakája – a nyári napfordulóhoz kötődő, pogány eredetű ünnepet a kereszténység is átvette. Ilyenkor Európa-szerte elűzzük a gonoszt és megkezdjük a nyarat. Nézzük, melyik országban milyen szokásokkal ünnepeljük a természetet!

A nyári napforduló ünnepe, június 21. ősi hagyományokra nyúlik vissza. Az északi féltekén ezen a napon leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Hosszú évszázadokon keresztül ünnepelték a kelták, a germánok, a szlávok, és az északi népek szinte mindegyike. A skandináv országokban a nyár közepe ma is az év egyik legfontosabb napja, a legnagyobb nem vallási ünnep, a meleg, a természetes fényben gazdag hosszú napok, az évszakváltás és a természethez való kapcsolódás ünnepe. Ilyenkor tábortüzeket gyújtanak a szabadban, a máglya éjszakába nyúló fénye, a kék ég, a virágok, a lakomák, a tánc és a természet elementáris ünneplése a viking, pogány korba repít vissza.

Az ősi pogány ünnepet – mint több más esetben – a kereszténység is átvette, és új tartalommal töltötte meg, új, három nappal későbbi ünnepnaphoz kötve: ez június 24., Szent Iván-napja és az azt megelőző éjszaka. Ez egyszerre Keresztelő Szent János és az ősi napforduló közös ünnepe, így nemcsak az északi országokban, de Európában és világszerte tartanak egyházi és világi ünnepeket, hol egyik, hol másik, hol mindkét naphoz kötődően.

Mi magyarok a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezzük Szent Iván éjszakájának. Ilyenkor tüzeket gyújtottak, majd átugrották a máglyát: azt tartották, hogy ez megvéd minden gonosztól, elősegíti a jó termést, sőt, egészség- és szerelemvarázsló ereje is van.

Ausztriában a hegyi máglyagyújtás hagyománya a középkorig nyúlik vissza. Számos helyi klub és egyesület mászik fel ilyenkor a hegyekbe, hogy világi és keresztény motívumokat és szimbólumokat formáló hatalmas tüzeket gyújtsanak magasan a völgy felett. Az ünnepen Tirolban 1796-ra is emlékeznek, amikor Jézus Szent Szívére tettek esküt, hogy megvédik a tartományt a francia csapatoktól. Az eskü jeleként a hegycsúcsokon Szent Szív alakú tüzeket gyújtottak, és ez a hagyomány Tirol egyes részein ma is él. Bécsben a Dunán hajók felvonulásával ünneplik Szent Iván éjjelét, a parton és a környező dombokon indított tűzijátékok, máglyák és kivilágított szőlőültetvények között.

isz2.PNG

Svédországban
a Szent Iván-éj nagyszabású közösségi ünnep. Nappal virágokat szednek, amelyből virágkoronát készítenek és feldíszítik a miénkhez hasonló, festett, szalagokkal körbetekert májusfát (majstång vagy midsommarstång). Ezt aztán mezőn vagy kertben felállítják és körbetáncolják. A gyógynövényeket ilyenkor tartják a legerősebb hatásúnak, ezért sokan ezt a napot választják gyűjtésükre és tartósításukra. Az estét hosszú, közös, kényelmes vacsorával zárják – hagyományosan heringgel, grillezett lazaccal, főtt krumplival, eperrel és a gyógynövényes röviditallal, az akvavittel (az élet vizével). Utána pedig a szerelem éjszakája következik: ha a nő hét éjszaka különböző virágot tesz a párnája alá, akkor a jövendőbeli férjéről fog álmodni.

isz3.jpg

Dániában
a viking kor óta a napforduló kelléke a máglya, amelyet szintén azért gyújtottak, hogy elűzzék a gonosz szellemeket a közelgő aratási szezonban. A sankthans vagy sankthansaften egészen 1770-ig hivatalos ünnep volt. Az 1920-as években a 16-17. századi boszorkányégetések emlékére egy szalmaboszorkányt kezdtek a máglyára rakni. A legenda szerint amikor a boszorkányt elégetik, a németországi Bloksbjerg- (Brocken- vagy Blocksberg-) hegyre repül boszorkánygyűlésre. A máglyák mellett a barátok és a családok az éjszakába nyúlóan piknikeznek és élvezik a természetet.
isz4.jpg
Kép forrása: Flickr/Blink O'Fayaneye

Horvátországban Keresztelő Szent János (Sveti Ivan Krstitelj) és – a régi szláv hagyományokhoz is köthetően – a Nap istene tiszteletére gyúlnak a tüzek. A falu lakói a gyerekekkel az élen fát gyűjtenek, és napnyugtakor megrakják a máglyákat – régebben (szerencsére egyre ritkábban) a gyerekek a parázson ugráltak, mert úgy tartották, hogy a lábuk nem fog megsérülni. A hagyomány fontos része a verseny, amikor dicsekvések közepette megbeszélik, melyik falu máglyája lett a legnagyobb.

Portugáliában a Szent Iván-éj a Santos Populares néven ismert ünnepségek közé tartozik, amelyeken a június három fő szentjét ünneplik: Szent Antalt, Szent Jánost és Szent Pétert. Az utcákat lufikkal és élénk színű papír boltívekkel díszítik fel, a szenteknek rögtönzött oltárokkal hódolnak. Portóban és Bragában a Szent János-napon sok, általában elítélendő dolog megengedett. Az emberek egy póréhagymával (mostanában inkább egy kis gumikalapáccsal) ütögetik egymás fejét – ez a kereszténység előtti szokás is a gonosz szellemek elűzésére szolgál.

A közelmúlt súlyos erdőtüzei miatt már tilos máglyákat gyújtani, de korábban itt is szokásban volt, csakúgy, mint a tűzugrás. Tipikus tevékenység még a pau-de-sebo (zsírozott rúd) megmászása valamilyen jutalomért) vagy a felvonulás, ének, tánc és bolondozás keveréke, a rusgas:



Romániában az ünnepségeket Drăgaica vagy Sânziene (latin: Sancta Diana) néven tartják. A Drăgaicát 5-7 fiatal lány táncával ünneplik, akik közül egyet választanak ki Drăgaicának. Őt menyasszonyi ruhába öltöztetik, búzakoszorúval, míg a többi fehérbe öltözött lány szalmavirágokkal díszített fátylat visel. Emellett számos romániai faluban és városban tartanak nyárbúcsúztató vásárokat. Több babona is kapcsolódik a naphoz – ezek főként romantikus természetűek, fiatal lányokra és házassági kilátásaikra vonatkoznak.

Napfordulós-szentivánéji szokásokat számos országban találhatunk még, sok közös elemmel a tűzugrástól a termékenységre utaló rítusokon át a családi-baráti ünneplésig, lakomákig, virágos-táncos-zenés felvonulásokig. A legfényesebb, legvilágosabb időszak után a nappalok ismét rövidebbek lesznek, ami előrevetíti az elmúlást, a tél és sötét közeledtét is. Amit majd a téli napfordulón búcsúztatunk el…

--

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4117865023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása