tari1.pngEmlékszel még, mit csináltál az okostelefonos időszak előtt, ha elszomorodtál? A kérdésre nemigen tudott válaszolni az Európa Pont közönsége legutóbbi programunkon, amikor a fiatalkori kiégésről, a digitalizáció és a közösségi média hatásairól beszélgettünk Tari Annamária pszichológussal. Ma ilyenkor legtöbben elővesszük a telefonunkat, nézzük a közösségimédia-felületeinket, ami legtöbbször tovább szomorít. A közösségi média sok előnye mellett számos nagyon komoly problémát is generál – sokaknál az önbecsülés romlásával, ön- és testképzavarral, folyamatos frusztrációval jár, amely negatív hatása alól se a fiatalok, se az online világban aktív idősebbek nem tudják kivonni magukat. De azért van megoldás.

Kiégés…

Manapság a fiatalok közül egyre többen érzik úgy, hogy a rájuk nehezedő terhelést, külső és belső elvárásokat nem bírják teljesíteni, értéktelennek és motivációvesztettnek érzik magukat. Tari Annamária szerint azonban érdemes különbséget tenni a szakpszichológiában kiégésnek (burnout) nevezett jelenség és e között – az előbbi az általában komoly felelősséggel járó, emberéleteket befolyásoló munkaköröknél használt lélektani állapot. Ebben például az orvosok, ápolók a folyamatos munka és állandó teljesítménykényszer hatására erősen depresszív állapotba kerülnek, örömtelenek, kezdeményezőkészségük lassan eltűnik, a saját barátaikhoz sincs már kedvük, és az örömet okozó tevékenységek visszaszűkülnek életükben – egyszóval kiégnek.

…vagy inkább folyamatos elégedetlenség

Ehhez valamelyest hasonlít a fiatalok körében egyre gyakrabban jelentkező mentális állapot, amit nagy részben az online élet, az okostelefonok és a közösségi média gerjeszt, és talán elégedetlenségként lehet leírni. Ebben az állapotban jelen van az állandó, tökéletesnek tűnő, ámde illuzórikus online világ, és az általa generált folyamatos érzelmi vágyódás („én is ilyen akarok lenni!”) elhomályosítja és sokkal rosszabbnak láttatja a realitást, amiben a közösségi média használói valójában élnek. „Az Instagram gyönyörű képeihez képest minden és mindenki rémesen lúzernek tűnik” – ez a különbözőség, az online és a valós világ közötti feszültség, a folytonos összemérés és rivalizálás indítja azt az elégedetlenséget, amitől a valódi életet üresnek, szürkének és semmilyennek látjuk. Ez az a jelenség, amelyet sokan fiatalkori kiégésként írnak le.

Tari szerint ezt csak az igazán erős, saját életükkel stabilan elégedett „mázlisták” tudják könnyen venni, mindenki másnak komoly tudatosságra van szüksége ahhoz, hogy az ebből fakadó frusztrációt és feszültséget megfelelően tudja kezelni.

Mint a drog – állandóan azonnali ingerekre vágyunk

Igazán nehézzé teszi e jelenség kezelését, hogy a közösségi média igazi addikciót okoz. Az online térben jelen lévő hiperkonnektivitásban rászoktunk, hogy mindenre azonnali visszajelzéseket várunk, feszültségtűrő és monotonitástűrő képességünk – kiváltképp a fiatalok, Y és Z generációsok esetén – hihetetlen módon lerövidült. Egy fiatalnak óránként 21-szer terelődik el a figyelme, állandó vibrációs szorongásban él, ellenállhatatlan késztetést érez, hogy folyamatosan ellenőrizze, mi történt online felületein. Ezt tetézi, hogy az állandóan gyorsuló, könnyű kattintásokhoz szokott online világuk mellett a valós életben is állandó és gyors válaszokat, impulzusokat várnak, amitől számukra könnyen minden unalmasnak tűnik. Semmilyen munkát, tevékenységet nem találnak elég izgalmasnak – ez is hozzájárul az állandó elégedetlenségi érzésükhöz.

X, Y, Z, alfa – a szociálpszichológiában különböző generációk jelölésére szolgálnak. Jellemzően az 1962 és 1979 közöttiek az X, a 1982-1994-esek az Y, az 1995 után születettek pedig már a Z generáció tagjai, a 2010 után születettekre alfa generációként hivatkoznak. Az ezek előtti a hajdani „nagygeneráció”, a második világháború utáni baby boom idején, 1946 és 1962 között születettek, akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, a náluk is idősebbek pedig a „veterán” vagy „építő” generáció tagjai.

tari2.png 

A közösségi média mérge – már egészen kicsi kortól

Ebben az állapotban – amely a közösségi médiafelületeket gyakran használó idősebbeknél, de még inkább az Y és Z generáció tagjainál figyelhető meg – az igazi emberi kapcsolatok kiüresednek. A valós és az online világ közti különbségek, az állandó rivalizálás és a folyamatos szembesülés különböző deficitekkel nemcsak elégedetlenséget, de komoly önképzavart és önértékelési problémákat is okoz már egész fiatalkortól. Ma már nem ritka, hogy 8-9 éves fiatal lányok (!) komoly testkép- és étkezési zavarokkal küzdenek, például anorexiások lesznek, mert kövérnek látják magukat. De az önbecsülés és önbizalom csökkenése ugyanígy mérhető az idősebb korosztályokban is – erre vonatkozóan a Pinterest használatával kapcsolatban vannak többek között komoly felmérések, már félóra pinterestezés után mérhető az önbizalomvesztés.

A közösségi média érdekes ellentmondása, hogy míg a felületeken igazi mesevilágot, szép és idilli képeket nézünk, addig ez a valódi életünkben egyre több feszültséget, negatív gondolatot, agressziót gerjeszt. Ráadásul menekülésképpen a rossz gondolatoktól – az addiktív hatásnak köszönhetően – ugyanúgy a görgetésbe feledkezünk, így még mélyebbre hajtva magunkat ebben a lefelé tartó spirálban. Az okostelefonok előtti világban – ha még emlékszik egyáltalán valaki rá – a negatív gondolatok, szomorúság hatására sokan a sportba, olvasásba, barátokkal való beszélgetésekbe menekült, tehát aktívan tett valamit a felismert rossz helyzet kezelésére. Tari Annamária szerint ez az aktív bevonódás az, ami sokszor hiányzik ma problémakezelési repertoárunkból.

tari3.png

Mi lehet a kiút?

Adja magát a kérdés, hogyan lehetséges mégis kezelni ezt a nagyon sokakat – nemcsak a fiatalokat, de kiváltképp őket – érintő elégedetlenséget? A siker receptje Tari szerint egyszerű: „a kitűzött célokat a realitásban tesztelt képességeinkhez kell igazítani” – arra kell vágynunk, amit egyébként el tudunk érni. Ha nem ezt tesszük, akkor az életünket örök frusztráció hatja át, vágyakozás olyan után, amit sosem érhetünk el. És ez Tari szerint az online tér, a közösségi média óriási igazságtalansága, mert azt hiteti el a felhasználókkal, hogy mindenki simán boldog lehet, sőt, annak kell lennie. Ez a sugalmazás viszont nettó hazugság, amely egyben eltávolít attól, ami a valóságban megélhető lenne.

A megoldáshoz ugyanakkor számos eszköz közelebb viheti az online tér miatt állandó elégedetlenségben élőket: le kell tenni az okostelefont! Ha nem megy teljes mértékben, próbáljunk kereteket szabni a használatának: jöhet a hétvégi mobil-detox, a térerő nélküli utazások, nyaralások, és – bármilyen furán hangzik is – a használat korlátait megszabó, családi médiafogyasztási stratégia. Emellett törekedni kell arra, hogy minél több offline tevékenységben merüljünk el: olvassunk nyomtatott médiát, könyveket, hallgassunk komolyzenét, járjunk kiállításokra, koncertekre, sportoljunk! Töltsünk sok időt, beszélgessünk barátainkkal – hallgassuk meg őket ítélkezés nélkül, és mondjuk el mi is érzéseinket. Röviden: térjünk vissza offline világunkba – „mert az élet ott kezdődik”!

A beszélgetés megtekinthető Facebook oldalunkon, vagy az Európai Bizottság YouTube oldalán, vagy itt:

 


Képek forrása, további képek az eseményről: az Európa Pont Flickr oldala, Fotó: Tuba Zoltán / kepszerk.hu

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr2716748488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása