Iskola és szorongás Magyarországon és az EU-ban

A tanévkezdés minden évben, minden gyermek számára mást és mást jelent – de kortól, családi vagy éppen anyagi háttérből adódóan sok fiatal szorongva éli meg az iskola első pár hónapját. Van, akinek önmagában a nyár búcsúztatása, a változás, a ritmusba rázódás okoz gondot, mások viszont tanulmányi nehézségeik vagy akár szociális helyzetük miatt kelnek ki reggelente az ágyból nehéz szívvel.

Ilyenkor a szülők mellett a társadalom és az állam felelőssége is, hogy olyan környezetet és lehetőségeket biztosítsanak a fiatalok számára, amelyben optimálisan tudnak fejlődni. Az EU ebben az igencsak fontos társadalompolitikai kérdésben főként tanácsadással, útmutatással tudja támogatni a tagállamokat, amelyek aztán konkrét intézkedésekkel tudják ezeket átültetni a valóságba. Milyen lehetőségei vannak az államnak és mire lenne a gyerekeknek leginkább szüksége az EU szerint?

A szorongás európai képe

A tanévkezdés okozta szorongás nem magyar jelenség: európai szinten is egyre inkább felismert és kiemelt probléma. A 2024–es Eurochild-jelentés szerint a fiatalok körében az iskola által kiváltott nyomás és stressz az egyik leggyakoribb mentális nehézség.

Az EU-s tagállamok nagy részét átfogó, majdnem tízezer gyereket érintő kutatás megállapítja: az iskolai nyomás háromból kettő gyereknél általánosan tetten érhető lelki teher. Az is kiderült a válaszok alapján, hogy a lányok jobban ki vannak téve ennek a jelenségnek, mint a fiúk: 74 százalékuk említette az iskolai nyomást mint fontos tényezőt mentális egészségük romlásában, a fiúknál ez az érték „csak” 59 százalék.

Nem csak a tanulmányi elvárások, hanem a szociális elvárások és a mindennapi rutin változásai is komoly terhet tesznek a gyerekekre. A WHO és az UNICEF statisztikái szintén megerősítik, hogy az iskolai stressz, illetve a megfelelő támogatás hiánya jelentős kockázati tényező a fiatalok mentális egészsége szempontjából. A probléma egyértelműen nemcsak pedagógiai, hanem társadalmi és egészségpolitikai kérdés is.

Kép: yaruta, iStockphoto

Mit tesz az EU?

Az Európai Unió nem hagyja figyelmen kívül az iskolai szorongás kérdését, és az utóbbi években egyre hangsúlyosabban igyekszik útmutatást adni a tagállami szervezeteknek, állami szerveknek. Az EU olyan gyakorlati eszközöket nyújt, amelyeket az iskolák közvetlenül be tudnak építeni a mindennapjaikba.

Az általános mentális egészség javítása érdekében (ami nem csak a fiatalokat érinti), az Európai Bizottság húsz kiemelt kezdeményezést vezet be, 1,23 milliárd euró pénzügyi támogatással. E között a húsz program között egy külön szekciót szentel a gyermekek mentális egészségének, amibe beletartozik az alábbiak létrehozása:

- egy gyermek és ifjúsági mentálhigiénés hálózat,

- a Child Health 360 megelőzési eszközrendszer,

- a gyermekek és fiatalok jóllétét, oktatását, képzését, szociális védelmét és munkaerőpiaci kilátásait támogató Youth First Flagship

- és a Healthy Screens, Healthy Youth program.

Bár a fenti tervek még a kezdeti fázisban vannak, a Well-being at School / Pathways to School Success platform idei augusztusi frissítése már konkrét segítséget biztosít a tanulói jóllét rendszerszintű megerősítésére. Az anyagok között megtalálható a Bizottság 15 oldalas kidolgozott ajánlása, amely mind a tagállamokat, mind az uniós szervezeteket felkéri a gyerekek mentális egészségének ápolására. Az ajánlások között található a tagállamok által kialakítandó adatgyűjtési folyamat – a nemzeti adatbiztonsági szabályoknak megfelelően –, amely segítségével a gyerekek mentális egészségének szintje empirikusan és periodikusan mérhető lesz.

Az EU Education Area szakértői munkacsoportja azon dolgozik, hogy ezek az ajánlások ne csak elméletiek legyenek, hanem valódi segítséget nyújtsanak az iskoláknak. Például sablonokat kínálnak iskolapszichológusok toborzásához, szülői tájékoztatók megszervezéséhez vagy éppen a tanévkezdési vezetői terv összeállításához.

A magyar helyzet

Magyarországon a tanévkezdéshez kapcsolódó szorongás kezelése vegyes képet mutat. A YouthWiki 2025-ös összehasonlító jelentése szerint hazánkban jelenleg nincs átfogó, országos mentális egészségstratégia, amely kifejezetten a fiatalokra és az iskolákra koncentrálna. Azonban mind az Egészséges Magyarország 2021–2027 egészségügyi ágazati stratégia, mind a nemzeti egészségügyi program foglalkozik a gyermekek és a fiatalok lelki egészségével.

A kutatási szektorban is megtalálhatók ígéretes kezdeményezések itthon. Az ELTE Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázisa egyre aktívabb a mentális egészséggel kapcsolatos programok szervezésében, bár ezek inkább projektalapúak, mintsem országosan kiterjedtek. A szervezet például az Európai Mentális Egészség Hetére építve májusban megrendezte a Mentális Egészség Hetét Budapesten is. A cél a mentális egészség fogalmának ismertebbé, láthatóbbá tétele volt, hogy ezáltal felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára.

Borítókép: Valerii Apetroaiei, iStockphoto

 
---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!