hullmentes1.jpgEgyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.

Miben akar mást a körforgásos gazdaság?

A körforgásos gazdaság – amelyről mi is többször írtunk már – adja az EU hosszú távú növekedési programjának, az európai zöld megállapodásnak az alapját. Az elmúlt 250 évet uraló „elvesz-termel-használ-eldob” elve alapján építkező lineáris gazdaság a rendelkezésre álló nyersanyagok szűkössége és a rendszerben keletkező hulladék tárolásának nehézségei miatt is fenntarthatatlan. A körforgásos modell új alapokra helyezné a gazdaságok működését: a pazarlást megszüntetve igyekszik elkerülni a hulladék létrejöttét, amihez többek között tartós, javítható termékek szükségesek, amelyek anyaga másodlagos nyersanyagként könnyedén és gazdaságosan hasznosítható.

Ehhez a gazdaság dematerializálása, azaz a felhasznált anyagok mennyiségének csökkentése vezethet. Ahhoz, hogy a gazdaság kevesebb anyagot használjon fel, meg kell változtatni a fogyasztói attitűdöt is, amely a tulajdonlás helyett sokkal inkább a használatra, bérlésre épít.



A fenntarthatatlanság egyik indikátora: a túllövés napja

Bauer Zsolt ehhez kapcsolódóan beszélt a „túllövés napjáról” (Earth overshoot day), amely minden évben az a nap, amikorra az adott évben az emberiség felélte a Föld egy év alatt megújuló erőforrásait. A túllövés napja folyamatosan korábbra tolódik: 1970-ben még december 29-re esett, 2019-ben már július 29-re. Ez egyértelműen jelzi, hogy egyre nagyobb a baj: termelésünk és fogyasztásunk egyáltalán nincs összhangban a Föld újratermelő- és befogadóképességével. Zsolt szervezete, az Al Gore által alapított Climate Reality Project mára 30 ezer önkéntessel dolgozik a világ minden szegletében azért, hogy ezt a kellemetlen igazságot minél többen megismerjék, és megtanuljuk, hogyan kezelhetjük ezt a problémát.

Amire egyéni szinten törekedhetünk: háztartásunk hulladékmentessé tétele

Tóth Andi a fenntarthatóság kérdéskörével egyéni és praktikus szempontból foglalkozik. Előadásaival, írásaival és blogjával saját példáján keresztül mutatja be, hogyan lehet a háztartást fenntartható alapon minimális szemét termelésével átszervezni. Korábban Andiék háztartása hetente egy 110 literes kukát megtöltött kommunális szeméttel, és ugyanennyi gyűlt össze szelektív (műanyag, fém, papír) hulladékokból is. Mostanra ugyanez a kommunális kuka 8-9 havonta (!) telik csak meg, a szelektívek pedig 3-5 havonta. Andi szerint viszonylag kis odafigyeléssel bárki közelebb kerülhet ehhez az eredményhez: pár hét vagy hónap alatt rengeteg olyan gyakorlatot el lehet sajátítani, amely nem igényel különösebb erő- vagy pénzügyi befektetést, mindössze tudatosságot és fegyelmet.

Mióta belekezdett az új életformába, egyre nagyobb figyelmet szentel az egyes termékek teljes életútjának: honnan származik, mennyit utazott, hogyan állították elő, milyen anyagból van és mi a várható utóélete. Erről persze a legtöbbször teljeskörűen szinte lehetetlen tájékozódni, éppen ezért a legelső kérdés, amit egy új tárgy vásárlásakor feltesz magának, hogy valóban szüksége van-e rá. Legtöbbször kiderül, hogy nincs, és máris egy felesleges tárgytól szabadította meg háztartását. Emellett amikor teheti, használtan vásárol – így közvetve sem járul hozzá egy-egy új tárgy gyártási költségeihez. A már nem használt dolgainak pedig igyekszik új funkciót adni, így lesz a befőttesüvegből például váza. Keresi az olyan termékeket, amelyeket minél hatékonyabban lehet másodalapanyagként használni. Nem elégszik meg simán a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás gyakorlatával, mert a lelkiismeretét nem nyugtatja, ha az eldobott PET-palackjaiból végül polárpulóver készül – inkább teljes mértékben igyekszik elkerülni az egyszerhasználatos műanyagokat.

hullmentes2.png


A műanyaghasználatnál nagyobb bűn az „egyszerhasználatos kultúra”

Horváth Bálint az egyszerhasználatos műanyagtermékek kapcsán megjegyezte: lehetetlen koncepció az, amelyben egy örökké jelenlévő dolgot (a sok száz évig el nem bomló műanyagot) használunk egyszerhasználatos termékek legyártásához.

Vendégeink egyetértettek abban, hogy óriási kihívást jelent a jelenlegi rendszerben megtermelt és eldobott műanyagszemét. Ugyanakkor nem feltétlenül a műanyag maga rossz, hiszen számos esetben a lehető legjobb megoldás a használatuk – ahogy erről egy másik beszélgetésünkben is szó esett. Sokkal inkább az egyszerhasználatosság pazarló koncepciójával van gond, legyen az pár percig használt – majd egyből szemétté váló – üveg, fa, alufólia vagy épp papírtányér. Ezeket a tárgyakat minimális élettartamra tervezték, ennek ellenére előállításuk és használat utáni kezelésük legtöbbször jelentős energiahasználattal jár, holott mind kiválhatók lennének tartósabb tárgyakkal.

Vendégeink szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, mennyire jó, hogy ennyire függünk ilyen egyszerhasználatos tárgyaktól, jó-e eldobható társadalomban élnünk, amelyben semmire nincs idő. Mennyivel értékesebb lenne megadni a módját az étkezéseknek, kávézásoknak – ahogy a slow life vezérgondolata is ajánlja.

Mi kell, ahhoz, hogy valóban fenntarthatóbb életvitelre álljunk át?

A kérdést szakpolitika szintjén megválaszolva Bálint három területet emelt ki. Szerinte a valóban szükséges szemléletváltáshoz első körben azt kellene az államnak biztosítania, hogy a fenntartható gondolkodás túllépjen a mai gyakorlatilag önkéntes tevékenységen, amelyet semmilyen közvetlenül mérhető módon nem jutalmaz az állam. Ehhez direkt pozitív gazdasági ösztönzők – például kiterjedt betétdíjrendszerek, differenciált adórendszer – jelenthetnének segítséget. Emellett két negatív ösztönző is jelentősen lendíthetne az ügyön: ha a hulladéklerakást és -égetést jelentősen megdrágítaná az állam, így ezek a legkevésbé hatékony hulladékkezelési módok nem lennének annyira vonzók és elterjedtek, mint ma.

Bauer Zsolt a közbeszerzések területén is hangsúlyosabban venné figyelembe a fenntarthatóságot, biztosítva, hogy az állami szervek minél inkább fenntartható forrásból szerezzenek be tárgyi javakat vagy szolgáltatásokat. Emellett az oktatásban is jóval nagyobb szerepet szentelne a kérdésnek, szerinte valamennyi felsőoktatási intézményben tanítani kellene a körforgásos gazdaságot. Tóth Andi emellett hangsúlyozta a kisközösségek fontosságát, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a fenntartható szemlélet formálásában. Emellett számos kérdésben érdemes lenne a lehető legalacsonyabb (önkormányzati vagy kisközösségi) szintre vinni döntéseket, hogy valóban azok határozzanak fontos ügyekben, akiket az leginkább érint.

A közel egyórás beszélgetés Facebook oldalunk videói közt tekinthető meg:

Ajánlott olvasmányok

A beszélgetés végén minden vendégünk ajánlott egy-két olvasmányt, amelyek segíthetnek megismerni a jelen legégetőbb ökológiai kihívásait és az arra adható válaszokat:

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, a Youtube csatornánkon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6716580682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása