Mi lesz a járvány után az európai kreatíviparral?

A kulturális és kreatívipar Európa gazdaságának egyik nagyon fontos motorja. A koronavírus-járvány előtt ez a terület volt az EU egyik legnagyobb munkaadója is. A kontinens leggyorsabban növekvő ágazatait foglalta magában, és jelentősen hozzájárult az EU GDP-jéhez. Ez a szektor lett ugyanakkor a pandémia egyik legnagyobb vesztese: átlagosan nagyjából a harmadával csökkent az iparág bevétele, de volt olyan ágazat, amelynek 90%-os visszaesést kellett elkönyvelnie. Az EY tanácsadó cég az Európai Szerzői Jogvédő Társaságok Szövetsége (GESAC) megbízásából készített friss, átfogó tanulmányban foglalta össze az iparág elmúlt egy évét, felvázolva a lehetséges kiutakat is, valamint, hogy az ágazat hogyan játszhatna kulcsszerepet Európa talpra állításában.

Európa húzóágazatából túlélésért küzdő iparág

Ahogy mi is írtunk róla korábban, a kulturális és kreatív iparágak (kki, vagy röviden kreatívipar) tekintetében az EU világszinten az egyik legjelentősebb szereplő, e téren igazi puha hatalommal bír. A szektor növekedése a 2008-ban induló pénzügyi válság alatt sem torpant meg. A friss tanulmány alapján 2019-ben a kulturális szektor 643 milliárd eurós forgalmával az európai GDP 4,4%-át adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparnak, a mezőgazdaságnak vagy a vegyiparnak. Összesen 7,6 millió embernek adott munkát (közel kilencszer többnek, mint mondjuk a telekommunikációs ipar), és a foglalkoztatottság folyamatosan nőtt is a szektorban: 2013 és 2019 között nagyjából 700 ezer új munkahelyet teremtett.

A pandémia kezelése érdekében hozott korlátozó intézkedések ugyanakkor komoly fordulatot hoztak. Az addig töretlenül felfelé ívelő, 2013 és 2019 között az EU 28 országában közel 17%-os árbevétel-növekedést mutató szektor 2020-ban forgalma egyharmadától (31%) esett el. Alig van iparág, amelyet ilyen keményen érintett volna a válság: csak a légi közlekedés esett vissza ugyanilyen mértékben, még a turizmus (27%), a fogyasztói elektronikus cikkek (26%) és az autógyártás (25%) forgalma sem csökkent ennyire. A szektor legnagyobb vesztese a 90%-os visszaesést megélő előadó-művészeti ágazat, de a zeneipar is elesett forgalmának háromnegyedétől a COVID-19 első évében. A többi alágazat is átlagosan a forgalmának egyharmadát-egynegyedét kitevő visszaeséssel szembesült az EU-ban. Egyedül a videojáték-ipar tekinthető az adatok alapján a járványhelyzet győztesének, amely 9%-kal tudta növelni forgalmát.



A visszaesés hatásai még sokáig sújtják a szektort

A válság hatását a szektor szereplői rövidtávon is megérezték, de a kreatíviparnak közép- és hosszú távú visszaeséssel is számolnia kell. Az iparág 90%-a kis- és közepes vállalkozás (KKV) vagy annál kisebb, harmada egyéni vállalkozás vagy szabadúszó, olyan tartalék nélkül, amely a hirtelen visszaesést kompenzálni tudná.

A kreatívipari szereplők tartalékai, fizetőképessége drámaian csökkent a bevétel tartós szűkülése vagy teljes kiesése (a fesztiválok, koncertek elmaradása, a színházak, mozik bezárása), illetve jelentős mértékű kiadásaik (bérleti díjak, eszközök, munkabérek) miatt. A szerzői jogdíjakból származó bevételek is átlagosan közel 35%-kal csökkentek az EU-ban. A kreatív szolgáltatások és termékek iránt a korábbi években egyre erősebben jelentkező igény hirtelen beszakadt: a kulturális fogyasztó magánszemélyek és vállalatok pénzügyi helyzete is megingott és hosszabb távon is bizonytalan – ezeket a költéseket építik le legelőször. A kreatívipari szereplők innovációra, új projektekre, szolgáltatásokra, termékekre fordítható forrásai számottevően lecsökkentek, így ennek közép- és hosszú távú hatásai az innovatív megoldások hiányában jelentkezhetnek.

Az EY felmérése szerint az iparágat érintő bizalomcsökkenés is tartós lehet: a járványveszély és 2020 tapasztalatai a megkérdezettek csaknem felét a korlátozások feloldása után még hónapokig visszatartják például a színház-, mozi- vagy koncertlátogatástól, fesztiválozástól. Ugyanakkor a kínálati oldalon is visszaesés várható: például az Egyesült Királyságban a zenészek egyharmada, Hollandiában az előadó-művészetekhez kapcsolódó munkavállalók 40%-a tervezi elhagyni a szektort.



Túlélésért küzdő iparágból a talpra állítás egyik kulcsszereplője?

A tanulmány szerint a kreatíviparnak kiemelt támogatásra van szüksége ahhoz, hogy 2020 előtti erejét visszanyerhesse. A kreatívipar – horizontális jellegénél fogva – ugyanakkor képes lehet arra, hogy a hagyományos iparágakat ösztönözve hozzájáruljon a gazdasági teljesítmény növeléséhez. A hagyományos iparágak értékláncaihoz kapcsolódóan segítheti a nemzetgazdasági növekedést és a kilábalást a válságból. A kki szektor a tanulmány szerint nemcsak egy a sok segítségre váró iparág közül, de kulcsszerepet játszhat Európa talpra állításában.

Ehhez Európa kulturális és kreatíviparának rövid- és hosszú távú fejlesztési stratégiákra, célzott támogatásokra és ösztönzőkre, a helyreállítást elősegítő feltételrendszerre van szüksége. A hatás eléréséhez három kihívást kell megfelelően kezelnie Európának:

• Finanszírozás: a szektor szereplőinek túlélése és talpra állítása érdekében elengedhetetlen a közvetlen állami támogatások biztosítása és magánbefektetések ösztönzése*
• Megerősítés: olyan szabályozási háttér létrehozása, amely ösztönzi a kapcsolódó magánberuházásokat, a hálózatosodást, a kreatívipari együttműködéseket, mindkét fél számára megfelelő megtérülést, bevételt biztosítva
• Tovagyűrűző hatás: a megerősödött kreatív szektor a társadalmi és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos európai átállás egyik fő ösztönzője lehet.

*A kreatívipari szereplők megmentése, likviditásuk fenntartása érdekében tagállami szinten tett – eltérő jellegű és mértékű – erőfeszítések kompenzálására, illetve az egyéb társadalmi és gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, amelyből támogatás vagy hosszú távú kölcsön formájában hívhatnak le forrásokat a tagállamok. A tanulmány javaslata alapján az eszköz legalább 2%-át szükséges lenne a kki-k támogatására fordítani.

Az EY teljes tanulmánya itt érhető el, itt pedig egy rövid vezetői összefoglaló olvasható (angol nyelven).

Illusztrációk forrása: Rebuilding Europe – The cultural and creative economy before and after the COVID-19 crisis; EY / GESAC

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!