digit_irastudas.pngÚj időket élünk, amelyben az online jelenlét sokkal nagyobb szerepet játszik életünkben, mint akár csak egy évvel ezelőtt. A digitalizáció erősödésével rengeteg új eszköz került a kezünkbe. De mennyire tudjuk ezeket a modern megoldásokat használni? EU-s körkép a digitális írástudásról.

Mégsem lehetetlen a váltás

A koronavírus-járvány hatására tavasszal az EU országai – közöttük Magyarország – szinte egyik napról a másikra a netre költözött. Digitális oktatás, zoomos tárgyalások, felhőben megosztott munkafájlok – sokunknak lettek ezek tavasz óta mindennapos ismerőseink. Ilyen mérvű változást korábban talán elképzelni sem tudtunk volna – ahogy azt egyik korábbi vendégünk, Vincent Liegey is megjegyezte. Egy világjárvány kellett hozzá, hogy kiderüljön: rengeteg állás betölthető otthonról is, nem lehetetlen akár még az általános iskolai távoktatás sem, de receptekért vagy beutalóért sem kell feltétlenül elmennünk személyesen a háziorvosi rendelőbe.

Persze mindez azért a legtöbbször extra áldozatokkal, beruházással járt, és nem is minden esetben ment zökkenőmentesen, de a legtöbb ország a járvány hatására hatalmas lépést tett előre a digitalizáció útján. De ha meg is van hozzá a rendszer, a szükséges eszközök, még egy nagyon fontos tényező kell mindezek működtetéséhez: digitális készségek, digitális írástudás. Mostani posztunkban annak néztünk utána, hogy állnak az európai nemzetek ezen a téren, mennyire képesek használni a digitális világ eszközeit.

Digitális készségek és programok az EU-ban

A digitális megoldásokkal nemcsak kényelmesebben tudunk bizonyos dolgokat elvégezni, de az ehhez szükséges tudás az elhelyezkedés, munkavégzés terén is komoly versenyelőnyt jelenthet mindenkinek. Távolabbról nézve pedig a digitálisan fejlett Európa hatalmas előnyre tehet szert a világban. Jelenleg az uniós polgárok (bennük a munkavállalók) 42%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, holott minden munkahelyen egyre nagyobb szükség van ilyen készségekre. Emellett egész Európában nagy hiány van képzett IKT-szakemberekből is.

europa_szamokban_digi-01.png


Éppen ezért az EU napirendjén régóta szerepel a kontinens digitalizációjának erősítése, valamint a digitális készségek elsajátításának támogatása. 2016-ban fogadta el az Európai Bizottság a Skills Agenda for Europe programot, amelynek tíz akciója az uniós polgárok készségének fejlesztését célozta, köztük hangsúlyosan az digitális kompetenciák elsajátítását. Ekkor indult uniós szinten a Digital Skills and Jobs Coalition kezdeményezés, amelynek tagjai – a tagállamoktól a vállalatokon át az oktatási szolgáltatókig – épp ezen készségek fejlesztéséért dolgoznak. A munkanélküliek digitális átképzése, a digitális kompetenciák erősítése a közoktatásban, de az IKT területén dolgozó szakemberhiány kezelése is szerepel célkitűzéseik között.

2020 után

Minderre építve, 2020 nyarán – már a koronavírus-járvány okozta helyzetre is reagálva – az EU elindította legújabb kapcsolódó európai készségfejlesztési programját, amely többek között azt is el szeretné érni, hogy az EU-ban legalább 230 millió alapvető digitális készségekkel rendelkező felnőtt legyen 2025-ig (ez 25%-os növelést jelentene). A program egy digitális oktatási cselekvési terven keresztül, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fellendítését célzó képzésekkel külön fókuszál a zöld és digitális átállást elősegítő készségek fejlesztésére.

Szintén 2020-ban ismertette a Bizottság átfogó elképzelését az EU új digitális stratégiájáról, amelyet mi is részletesen bemutattunk. Ennek egyik sarkalatos pontja a digitális készségek uniós szintű fejlesztése, amelyhez komoly keretet is rendelt a Bizottság. A hosszú távú uniós költségvetés Digitális Európa Programja (Digital Europe Programme) 600 millió eurós keretösszegével több szinten – szakemberek specializált képzésével és a munkaerő digitális oktatásával – is támogatni kívánja a készségek fejlesztését. Mindezek mellett több más uniós program és eszköz segíti a digitális képzést (pl. Európai Szociális Alap+; Erasmus+, vagy a K+F+I-t támogató Horizont 2020 következő generációs programja).

Mit mér a digitális írástudás?

A kompozit mutató négy területen méri az uniós polgárok készségeit. Méri egyrészt az online elérhető információk feldolgozásának képességét (fájlok lementése, hivatalos oldalakon való tájékozódás, használati tárgyak utáni keresés stb.); a kommunikációs készségeket (példáule-mailezés, közösségi médiarészvétel, videóhívások bonyolítása); a problémamegoldó képességet (online vétel-eladás, szoftverek és appok letöltése, beállítása, internetes bankolás); szoftveres képességek (szöveg- vagy képszerkesztő használata, kódolás stb.). A mutató ezen összetevők alapján méri, hogy a lakosság mekkora aránya rendelkezik legalább alap- vagy magasabb szintű készségekkel.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4116272728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása