Százötven év képeslapjai Európából

Ami ma talán csak egy Instagram kép vagy online üzenet a családi chatben, az korábban sms volt, még korábban pedig képeslap. Ezzel mondtuk el többek között, hogy jól vagyunk, vagy hogy a távolból is valamely szívünknek kedves emberre gondolunk. A 19. század végétől indult be a képeslapküldés Európában – az Europeana.eu egyik legfrissebb gyűjteménye ezt a talán már eltűnőben lévő hagyományt mutatja be az országok különleges lapjaival.

Az 1870-es évektől napjainkig

A nyílt, boríték nélküli képeslapos üzenetküldés Európában az 1870-es években jelent meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén 1869-re datálják az első ilyen lap, azaz a Correspondenz-Karte megjelenését, a párizsi nemzetközi postakonferencia pedig 1878. június 1-jén fogadta el hivatalos postai küldeménynek (hasonló időben indult a szokás a tengerentúlon is). A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millenniumi sorozattal indult el, amely az ezeréves magyar történelemnek és a kapcsolódó budapesti ünnepségsorozatnak és kiállításnak állított emléket.

A borítókép: postai képes levelezőlap az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából, a Városligetben épült Székes Fővárosi Pavilon látképével, forrás

A képeslapok megjelenését követő első időszakot, nagyjából a 19. század végéig klasszikus korszaknak szokták nevezni. Ekkor még a kor nyomdatechnológiájának megfelelően nagyon alacsony példányszámban készültek képeslapok, amelyek igen nagy értéket képviselnek a gyűjtők körében. Ez után következett az „aranykor”, a szokás jobban elterjedt, a lapok már egyre magasabb színvonalúak, művészien kivitelezettek. A következő időket alapvetően a háborúk tagolták; az I. világháború idején a karikatúrák, a II. világháború alatt a modern hadviselés és a propagandisztikus ábrázolások voltak népszerűek. Magyarországon 1948-tól a piac 1990-es liberalizálásáig állami monopólium volt a képeslapkiadás, (ez hasonlóan működött Európa keleti blokkhoz tartozó országában), míg nyugatabbra maradt a sokféleség.

Igazi kordokumentum

Egy-egy régebbi képeslap kézbevétele igazi időutazás: sajátjainkat nézegetve életünk korábbi szakaszai sejlenek fel, idegenek lapjait olvasgatva pedig egész érdekes összefüggéseket tudhatunk meg. Egy régi képeslap valóban kordokumentum: nemcsak az országokról, városokról vagy az íróról tudhatunk meg belőle érdekes dolgokat, de a korról, a történelemről, sőt még a korabeli nyelvhasználatról is sokat mesélnek. Nem csoda, hogy a képeslapok tanulmányozásának és gyűjtésének külön „tudománya” is van, a deltiológia.

Az Europeana egyik legfrissebb gyűjteményét európai kurátorok állították össze, ilyen érdekes, beszédes lapokról:

Az Europeana egy másik gyűjteményében több magyar nyelvű képeslapot is kiemeltek – ebből mutatunk még pár érdekeset:

Ha már képeslapok: az érdeklődőknek nagyon ajánljuk a szerencsi Zempléni Múzeum egyedülálló képeslevelezőlap-gyűjteményét, amelyet nemcsak a helyszínen, de otthonról is lehetséges tanulmányozni, mivel a kollekciót remekül digitalizálták. Téma, helyszín, korszak alapján keresgélhetünk több mint 240 ezer képeslap között – a lapok képes és írott felét is gépre vitték, így időben és térben még érdekesebb kutatásokra és kalandozásokra ad lehetőséget. Ha érdekelne, hogy milyen képeslapok készültek 1945 előtt a Balatonról, esetleg valamelyik korábbi kulturális fővárosba, például Nagyszebenbe utaznál virtuálisan, vagy megnéznéd az egyik jelenlegit, Rijekát (Fiume), esetleg a 2023-ra készülő Veszprém ilyen lenyomatait – mind megteheted itt (az utazás kezdéséhez katt a hiperlinkekre!).

Képek forrása: Milleniumi ünnepségek: Wikipédia, közkincs; Kislány zöld ruhában: Europeana, közkincs; V. György levele: Wellcome Collection (CC BY 4.0); svéd szerelmespár: Europeana / Finnish Heritage Agency (CC BY 4.0); Szarajevó: Europeana (CC BY-SA 3.0); Festett tájkép: Europeana (CC BY-SA 3.0); Józanság finn képeslap: Europeana (CC BY-SA 4.0); finn szerelmespár: Europeana (CC BY-SA 4.0); francia hadiképeslap: Europeana (CC BY-SA 3.0); német hadiképeslap: Europeana (CC BY-SA 3.0); kézzel festett virágos képeslap: Europeana (CC BY-SA 3.0); hímzett világháborús képeslap: Europeana (CC BY-SA 3.0); Temesvár: Europeana (CC BY-SA 4.0); Magas Tátra: Europeana (CC BY-SA 4.0); Nicosia: Europeana (CC BY-SA 4.0); Erzsébet kilátó: Europeana (CC BY-SA 4.0).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!