Dacolva családja és kora elvárásaival életét az emberek ápolásának és gyógyításának szentelte. Előkelő úrikisasszonyból lett a fronton életekért küzdő ápolónővé, akire ma az ápolói hivatás iskolateremtő úttörőjeként és a betegellátás egyik megújítójaként emlékezünk. Erős és empatikus nőként küzdött az elesettekért és a társadalmi reformokért. Élete ma, kétszáz évvel születése után is sokaknak jelent mintát. Inspiráló európai nők sorozatunkban ezúttal a brit Florence Nightingale-t mutatjuk be.

Jómódú családból a krími háború szörnyűségeibe

Florence Nightingale 1820-ban született egy jómódú brit család gyermekeként. Kivételes oktatásban részesült, ami korában nőként teljesen szokatlan volt. Életszemléletét jelentősen meghatározta családja kiterjedt társasági élete, szabadelvű és humanista gondolkodásmódja. Fiatalkorában rengeteget utazott Európában és Észak-Afrikában. Bár családja ellenezte – hiszen akkoriban sem a munka, sem az ápolói hivatás nem számított úrinőhöz méltónak –, mégis kitanulta az ápolói hivatást.

1854-ben önkéntesként jelentkezett a krími háború (1853-56) sebesültjeinek ellátására Scutariba (ma Üsküdar néven Isztambul egyik kerülete). A helyi barakkban szörnyű állapotok fogadták: az angol sebesültek nagy része nem is a sebesülésétől, hanem a rossz higiéniás viszonyok és nem megfelelő ápolás miatt szenvedett és halt meg. Számos higiéniai intézkedést vezetett be, átszervezte a betegápolást és -ellátást, és fegyelmezett ápológárdájával néhány hónap alatt rendkívüli eredményeket ért el: sikerült a fertőzéseket kordában tartani. Nightingale beszámolt az angliai The Timesnak a helyi állapotokról, és pénzügyi támogatást kért az ellátás javításához, többek között a szennyvízkezelés javítására. Florence Nightingale krími munkájáról részletesen beszámot a brit sajtó (ő volt a „lámpás hölgy”, aki éjjel olajlámpa fényénél éjjel is ellenőrzi betegeit). A cikkek gyorsan ismertté tették őt, ez pedig jelentős támogatásokhoz segítette munkájában. Lámpása az ápolás jelképe lett.

Krímről hazatérve minden erejével a hazai kórházi rendszer megreformálásáért és egy igazságosabb ellátási rendszerért küzdött. Nightingale és a királynő számos levelet váltottak ebben az időben (a krími háború alatt végzett munkáját Viktória királynő kitüntetéssel ismerte el), Nightingale győzte meg az uralkodót a katonai kórházi rendszer teljes átalakításáról is 1857-ben.



Ápolóképzés, iskola, írások

1860-ban indította el ápolói képzését a londoni St. Thomas kórházban – világszinten ez volt az első ilyen jellegű képzőintézmény. Az iskolában az ápolók alapos képzést kaptak a helyes higiéniai és biztonsági előírásokról, az ott képzett ápolók saját ápolói iskolákat indítottak az Egyesült Királyságban és Európában. Nightingale közel kétszáz könyvet, értekezést és cikket írt az ápolásról és az orvoslásról. „Jegyzetek az ápolónői tevékenységről” (Notes on Nursing) című könyvét sokan a mai modern ápolás alapművének tekintik. Bár 1857-től betegsége nagyrészt ágyhoz kötötte, onnan dolgozott tovább. Írásai választott hivatása mellett egyre többet foglalkoztak társadalmi kérdésekkel – például az egészségügyhöz való általános hozzáférés szükségességével vagy a női egyenjogúság kérdésével.

Nightingale emlékezete

Az ápolói hivatás úttörőjeként és társadalmi reformok szószólójaként rengeteg embert és szervezetet inspiráltak és inspirálnak ma is Florence Nightingale gondolatai. Számtalan köztéri szobor, pénzérme, bankjegy, bélyeg állít munkásságának emléket. Életéről több film, színházi darab, tévésorozat, könyv készült, alakja még Barbie babaként is megjelent. Emellett természetesen számos kórház viseli a nevét a világ minden szegletében. Érdekesség, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány elleni küzdelemben az ő nevét viselik a brit állami egészségügyi szervezet által felállított kritikus ellátást végző ideiglenes kórházak is (NHS Nightingale Hospitals).

1965 óta születésnapja, május 12. az ápolók nemzetközi világnapja, az idei évet pedig a WHO – születésének kétszázadik évfordulójának alkalmából – az ápolók és szülésznők nemzetközi évévé nyilvánította.

Tisztelettel adózunk minden ápolónőnek szerte a világban!

Az írás az Europeana Úttörő nők sorozata, és a portál Nightingale-nek emléket állító írása alapján készült.

A képek forrása: Borítókép: Nightingale Scutariban. J.A. Benwell színezett litográfiája, Wellcome Collection, UK, CC BY;  színezett mezzotinto: Florence Nightingale. J. Butterworth. Wellcome Collection, UK, CC BY; Réz olajlámpa, az álpolás nemzetközi szimbóluma. 1930-1950, Sörmlands múzeum, Svédország; Hilda Foulkes igazolása a nővérképzésről. 1923, Wellcome Collection, UK, CC BY; a Vörös Kereszt ápolói. Gustav Borgen, 1895. Oslo múzeum, Norvégia, CC BY-SA; Florence Nightingale ágyában, fotográfia. 1906, Wellcome Collection, UK, CC BY; 30 + 5 cèntimes Florence Nightingale-lel. 1939, Museu Gabinet Postal de Barcelona (Collecció Marull), Spanyolország, CC BY-NC; In het voetspoor van Florence Nightingale, 2012. Atria, Kennisinstituut voor Emancipatie en Vrouwengeschiedenis, Hollandia, CC BY-NC-ND.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!