Még mindig rengeteg időt töltünk a televízió előtt. Szinte nincsen olyan háztartás Magyarországon (és Európában is kevés), ahol ne kapcsolnánk be minden nap a tévét. Ha meg már bekapcsoltuk, átlagosan legalább kettő, de van, ahol 6 órát járatjuk… Médiafogyasztási szokásaink az utóbbi ötven évben jelentősen, az elmúlt tíz évben már kevésbé jelentősen változtak, de a digitális forradalommal – új eszközök és szolgáltatók megjelenésével – várhatóan hamarosan jelentősen át fognak alakulni.
Az aktuális média-mix
A legutolsó Standard Eurobarometer felmérés alapján továbbra is a televízió a leggyakrabban használt médium. A tévézők túlnyomó többsége ma is televíziókészüléken nézi a műsorokat, de évről-évre növekszik azok aránya, akik ezt az Interneten keresztül, számítógépükön teszik. A tévézés után az internetezés a második leggyakrabban használt tájékozódási forrás, ezt követi a rádiózás. Míg az uniós polgárok körülbelül 65%-a netezik naponta (ez az arány folyamatosan nő), addig a rádiót már csak minden második ember kapcsolja be mindennap. Hatalmasat nőtt az utóbbi években a közösségi média szerepe: mára minden negyedik ember napi szinten innen (is) tájékozódik, míg az írott sajtó szerepe egyre kisebb, ma már az unió lakosságának harmada olvas naponta újságot.
Új szolgáltatások és új eszközök
A televízió népszerűsége tehát egyelőre töretlen, de már látszódnak azok a trendek, amelyek a közeljövőben vélhetően jelentősen átrendezik a hagyományos televíziózás piacát. Egyre több helyen elérhetőek Európában az on demand típusú szolgáltatások, ahol tévézők már nem kell, hogy az adott műsorstruktúrához igazodjanak. Itt vagy rögzíthetik a számukra érdekes műsorokat, amelyet számukra alkalmas időpontban nézhetnek meg, vagy hatalmas mennyiségű statikus tartalom áll rendelkezésükre, amelyből igényeik szerint szabadon választhatnak, amikor tévézni szeretnének. Ilyen például a Netflix, az Amazon vagy az HBO Go.
Változnak a médiafogyasztás jellemző felületei is – míg korábban a gyerekeket a tévé elől lehetett nehezen kirobbantani, addig a mai kicsik már többszörös „képernyő-kihívással” szembesülnek. A tévé mellett a mobiltelefonok, a tabletek és a számítógépek egyaránt jelentős csatornaként jelennek meg számukra – ennek kezelése és kordában tartása komoly kihívás elé állítja a szülőket (erről egy korábbi posztunkban írtunk röviden).
A (még) mindenható tévé
A tévé még egyelőre – és valószínűleg jó ideig – a csúcson marad. Bár a fiatalabb korosztály már egyre kevésbé ül le a nagyképernyő elé, az idősebb generációk maradnak a megszokottnál. Számos felmérés létezik a tévénézés mérésére, itthon a Nielsen készít ilyeneket rendszeresen – eszerint a teljes magyar lakosság 2017 elején naponta átlagosan kicsit több mint öt órát, az ötven évesnél idősebb korosztály pedig két perc híján hét órát töltött a tévé előtt. A jelenlegi átlaggal számolva ez egyébként azt jelenti, hogy életünkből közel 16 évet (!) töltünk a tévé előtt…
Az utolsó grafika forrása: European Broadcasting Union (EBU) / World Television Day
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.