Európé állatkertje: európai országok nemzeti állatai

Bölény, nyuszt, muflon, katica – a legtöbb országnak van valamilyen nemzeti állata, amelyhez különleges érzelmek kötik a helyieket. Van, ahol a címerben szereplő állat a kiválasztott, máshol a nemzeti legenda szereplője. Vérmérséklettől, földrajzi elhelyezkedéstől és történelmi hagyományoktól is függően választottak az európai nemzetek is saját állatot – a legérdekesebbek közül válogattunk.

Lettország: katica

Lettország jövőre ünnepli függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját. A lett – akárcsak balti szomszédai – igen öntudatos nép, és szorosan kötődik nemzeti identitásukat meghatározó szimbólumaihoz. Nemzeti állatuk a kis kétpettyes katica (még csak nem is a hétpettyes!), ami egyben a lettek szerénységéről is árulkodhat. A katica az ország egyik legkedveltebb jelképe, gyerekmesék állandó főszereplője. Lett neve mārīte, amely a lett mitológia egyik legfontosabb istensége, a Földanyát szimbolizáló Māra nevéből származik. Lettország hivatalos honlapja alapján a katicát megfontolt, de igyekvő járása, valamint kiemelkedő önvédelmi képessége emelhette a legnagyobbak közé az országban.



A lengyel bölény

Bár hivatalosan nem számít nemzeti állatnak, mégis Lengyelország jelképének tekinthetjük a tekintélyes megjelenésű európai bölényt (żubr europejski). A Białowieża hatalmas erdeiben bóklászó nagytestű patás Európa legnagyobb szárazföldi állata. A vadon élő állomány kihalása után széleskörű nemzetközi összefogás mentette meg a bölényeket a teljes kihalástól. Az 1929-ben Lengyelországban visszatelepített állatok utódai közül jelenleg közel 800 példány, a világ legnagyobb szabadon élő állománya található a białowieżai nemzeti parkban, amely az UNESCO világörökség része. Ha a lengyel sztyeppén nem is, a Żubrowka címkéjén már biztos sokan találkoztatok a hatalmas bölénnyel.



Franciaország: a (gall) kakas

Franciaország elválaszthatatlan, bár nem hivatalos nemzeti szimbóluma a gall kakas (coq gaulois). Már a latin „gallus” szó is egyszerre utal a kakasra és a gall népre. A madár a középkorban a remény és a hűség jelképeként még inkább vallási szimbólum volt, a reneszánsztól kezdődően azonban egyre inkább a felemelkedő francia nemzetet jelképezte. A francia forradalom alatt már a nemzeti identitás egyértelmű szimbóluma volt. Kis törést jelentett a napóleoni időszak, amikor a kakast sasra cserélték, mondván, a kakas nem elég erős és hatalmas ahhoz, hogy a francia birodalom szimbóluma lehessen.

1830-ban aztán rehabilitálták a házimadarat, és a nemzeti gárda zászlaján és uniformisán is szerepel. Az első világháború alatt a gall kakas a porosz sassal szemben a patriotizmus, nemzeti ellenállás és bátorság jelképe volt. Bár paraszti származása miatt nem kizárólag pozitív asszociációkat kelt, ekkortól külföldön is egyre inkább elterjedt a kakas használata francia nemzeti szimbólumként.



Ciprus: a muflon

Nemzeti állatként Cipruson más nem is jöhet szóba, mint a ciprusi muflon (ovis gmelini ophion), igazi helyi természeti kincs, a nemzeti örökség része. A ciprusiak szerint nagyjából i.e. 8000 óta tartozik a ciprusi tájhoz (és erdőhöz) ez a hatalmas, sarló alakú szarvat viselő vadjuh. Az ókorból fennmaradt mozaikok is arról árulkodnak, hogy a muflonok valóban régóta időznek már a szigeten. Fennmaradásuk egy ideig kérdéses volt, a túlvadászat ugyanis néhány tucatra csökkentette számukat az 1930-as években. A vadászat szigorításával sikerült megállítaniuk a folyamatot, és mára már nincsenek veszélyben a kis tülkösszarvúak. A ciprusiak kedvenc állatukat nemzeti ötös eurócentjükön is megörökítették.



Litvánia: a fehér gólya

Litvániának hivatalosan 1973 óta a fehér gólya (baltasis gandras) a nemzeti állata, de más nemzetek is előszeretettel gondolják sajátjuknak a magas oszlopok és kémények tetején fészkelő költözőmadarat. Elég csak a nyári magyar tájakra vagy Petőfi gólyát dicsérő költészetére gondolnunk – valahogy sokunkat nem hagy hidegen a jelenléte. Sőt, a meghatóan hosszú repülőút után Közép- és Dél-Afrikában áttelelő madarakat a világ túlsó felén a helyiek is sajátjuknak tartják. Litvániában különös megbecsüléssel bánnak az elegáns madarakkal.

Miért éppen a fehér gólya?  A litvánok úgy tartják, hogy a gólya harmóniát és szeretetet – meg persze gyermekáldást – hoz azokra a házakra, amelynek a tetején fészkel. Emiatt örömmel, szeretettel és tisztelettel bánnak a gólyákkal, amikor megjelennek a lakott terület közelében. A gólya – Magyarországhoz hasonlóan – a helyi folklór, népszokások, népköltészet és népművészet részévé vált az elmúlt évszázadok során, a litván posta bélyegen is szerepelteti a madarat.



Horvátország: nyuszt

A hosszú, bozontos farkú, fürge menyétféle, a nyuszt (kuna) Horvátország nemzeti állata. Akkora megbecsülésnek örvend déli szomszédainknál, hogy a horvát pénznemet is róla nevezték el kunának (a váltópénzt pedig a hársfáról lipának). Az aprópénzek mindegyikén, a címletet jelző szám mögött megjelenik az elfutó nyuszt alakja. Nem véletlen ez sem: a horvátoknál a kis erdei, barna szőrű ragadozó finom bundáját használták korábban pénzhelyettesítő eszközként.




Képek forrása: Pixabay.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!