Idén immár hetedszerre rendezik meg Magyarországon a Kutatók Éjszakáját szeptember 28-án, amelyen bárki megtapasztalhatja, hogy a kutatás jóval több fehér köpenyes, nagyon okos emberek elzárt kísérletezésénél, és hogy a tudomány lehet izgalmas, érdekes, vagy épp szórakoztató. Az eseménysorozathoz idén az Európa Pont is csatlakozik: este 8 órától Mérő László tart előadást nálunk „Középszerisztánból Extremisztánba” címmel a világ változó szerkezetéről. Ezután 9-től arról beszélgetünk majd meghívott vendégeinkkel, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyszerű ötletből világraszóló siker legyen. A nemzetközileg is sikeres prezi.com és a Ustream képviselői, valamint a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny negyedik helyezett magyar csapata mesél majd tapasztalatairól, a hazai és külföldi  nehézségekről és lehetőségekről. Ezután a Kodály Method projekt vezetőivel beszélgetünk, akik magyar és külföldi zenekarok élő produkcióit támogatják meg audiovizuális ötletekkel, amelyek segítségével egy-egy felvétel zenei-, képi- és dramaturgiai szempontból exkluzív és egyszeri lesz. Az estet Barabás Lőrinc live actje zárja, koncertjén a jazz-funk-pop vonal mellett az elektronikáé lesz a főszerep.

A Tudományok Éjszakája az Európai Bizottság által kezdeményezett és támogatott program, amely 2005 óta minden évben szeptember negyedik péntekén kerül megrendezésre. Ezen az éjszakán a legkülönfélébb tudományágak képviseletében száz és száz kutató és tudós azon fáradozik, hogy mindennapi munkájukat a nagyközönség elé tárva bemutassák a kutatás és az innováció hétköznapi életünkben betöltött szerepének fontosságát. Magyarországon kívül szinte valamennyi tagállamban, közel 300 városban (itthon 66 helyen) lesznek hasonló programok ezen az éjszakán – tavaly közel 800 ezren vettek részt az eseményen Európa-szerte, amely itthon is egyre népszerűbb. Míg Magyarországon 2006-ban a rendezvényekre mindössze háromezren látogattak el, tavaly viszont már több mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a kutatók titokzatosnak tűnő munkájára. Hét év alatt a Kutatók Éjszakája hazai látogatottsága több mint tizenötszörösére növekedett, és így hazánk egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programjává vált. 

Az idei magyarországi program számtalan izgalmas eseményt kínál még: ha megkóstolnád, mit esznek az űrhajósok, vagy szívesen kevernél magadnak saját parfümöt, esetleg érdekel, van-e tudományosan alátámasztott korhatár szerelemben vagy szexben, ha űrrakétát készítenél vagy esetleg kíváncsi vagy, hol tart a technológia a sci-fi filmek világából ismerős fejlesztések terén, akkor érdemes alaposan tanulmányoznod az idei Kutatók Éjszakájának programját. Az említettek mellett több száz izgalmas és ingyenes program vár szeptember 28-án este országszerte: lesz még gombfocizás okostelefonnal, előadás a genetikailag módosított élelmiszerek szerepéről, lesz „fegyversimogató”, dinnyepalánta-oltás, és kiderül az is, lesz-e világvége idén, de aki az Öveges-professzor féle kísérleteket szereti, annak sem okoz majd csalódást az idei program – de mindez csak pár példa a valóban nagyon gazdag programkínálatból (amely helyszínek és tudományterületenként böngészhető az esemény hivatalos oldalán).

Válogassatok kedvetekre! :-)

A suliszezon és a szorgalmi időszak kezdetével mi is magasabb fordulatszámra kapcsolunk, és szeptemberben számos izgalmas programmal várunk benneteket – ebben a hónapban a tudás kerül a középpontba, legyen az sakk, kutatás vagy épp űrutazás. Vendégünk lesz többek között Polgár Judit, a sakktörténelem legjobb női sakkozója, Farkas Bertalan, az első magyar a világűrben, és Mérő László, aki előadásaival és könyveivel sokakat meggyőzött arról, hogy a matematika valóban lehet izgalmas és érdekes.

Szeptember 20-i programunkon elsőként a 64 kockás világ harminckét bábúja játssza majd a főszerepet: a sakkot mutatjuk be egy kicsit más szemmel. A sakk olyan sport, amely jó adag logikai és kombinatorikai készséget és fejtörést igényel, emellett kitűnő szórakozás is – akár már egész kis gyerekkortól. Ezt bizonyítja programunkon az óvodás Karácsony Kata is, aki fél hattól 16 táblás sakkszimultán keretében várja fiatal és idősebb kihívóit. Kata után Polgár Judit, a számos rekordot felállító nagymester beszél a sakkban rejlő lehetőségekről és elsajátítható képességekről. A beszélgetéshez Duró Zsuzsa gyermekpszichológus, Nádasi Tamás, a sakk elkötelezett támogatója, valamint Révész Máriusz, a Budapesti Sakkszövetség Elnöke is csatlakozik. Az est zárásaként, fél kilenctől a Chess Fever című 1925-ös filmet vetítjük.

Szeptember 25-én űrutazásra hívunk benneteket – filmklubunk e havi filmje ugyanis az űrbe kalauzol: Christian Frei Űrturisták című alkotása a legtehetősebbek új szórakozását mutatja be. A film készítői végigkövették, hogyan készül fel Anousheh Ansari amerikai üzletasszony, hogy egy Szojuz űrhajóval a nemzetközi űrállomásra repüljön. A film a csillagvárosi kalandok érzelmi hátterét és ehhez kapcsolódóan az emberi szellem határait, a kaland és a felfedezés utáni vágyainkat is vizsgálja. A vetítést követően Gyárfás Dorka beszélget Farkas Bertalannal, aki 1980-ban a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén első magyar űrhajósként jutott el a világűrbe.

Szeptember 28-án ismét a Kutatók éjszakáját ünnepeljük, elsőként este 8 órától Mérő László arról mesél majd, hogy miért zene a matematika, miért jó játék a mesterséges intelligencia, és hogyan születnek a világmegváltó gondolatok. Ezután 9-től arról beszélgetünk majd meghívott vendégeinkkel, hogyan lehet egy egyszerű ötletből siker és piacvezető vállalkozás. A nemzetközileg is sikeres prezi.com és a Ustream képviselői, valamint a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny negyedik helyezett magyar csapata mesél majd tapasztalatairól, a hazai és külföldi  nehézségekről és lehetőségekről. Ezután a Kodály Method számol be arról, milyen innovatív eszközöket használnak munkájuk során, majd Barabás Lőrinc live actjével zárul a 2012-as Kutatók Éjszakája.

A hónapban lesz megtekinthető a Gyerek ARC kiállítás is (szeptember 4. és 30. között) az Európa Pont mellett a Millenáris Parkban, ahol kiderül, hogyan fest a város, a közlekedés, a táj a 6-14 éves gyerekek által megidézett jövőben, valamint az, hogyan látják a gyerekek nagyszüleiket, és mi teszi szorossá a kapcsolatot e két generáció között. „A nagyszüleim tényleg nagyok!” témával az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve programsorozathoz csatlakozik a rendezvény.

Mindezek mellett változatlanul minden hétköznap 10 és 18 óra között várják az EU-val kapcsolatos kérdéseiteket az Európa Pont tanácsadói – többek között – EU-s munkavállalási, tanulási vagy támogatási lehetőségekkel kapcsolatban nyújtanak felvilágosítást. Folytatódik az EU-tanóra sorozat is, ahova továbbra is várjuk az iskolák jelentkezését, és szeptember végétől folytatjuk a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia előadás-sorozatot is – ebben a félévben a gazdasági válság, a válság leküzdésére irányuló megoldások és az idén húszéves egységes piac kerül a középpontba.

Az Európa Pont szeptemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Európa nagy részét még hetekig lázban tartja a foci EB. Ehhez kapcsolódik vendégposztunk az EUvonal blogjáról (errolugatok.blog.hu), mely kezdőknek és haladóknak tartalmaz információt úti okmányokról, biztonságról, alkoholról és cigarettáról, valamint hasznos telefonszámokról – aki esetleg olyan szerencsés, hogy a helyszínen követ egy meccset, annak kötelező olvasmány! :-)

Június 8. és július 1. között szurkolók milliói érkeznek Lengyelországba és Ukrajnába, szurkolni, bulizni, vagyis jól érezni magukat. Nem árt tudni, hogy ha magyar állampolgárként érkezünk ezekbe az országokba, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak, valamint, hogy mire figyeljünk annak érdekében, hogy ne váljon rémálommá a 2012-es EB. Ne gondoljuk, hogy csak a vandál szurkolók kerülhetnek nehéz helyzetekbe…

Fontos tudnunk, hogy a magyar állampolgárok érvényes személyi igazolványukkal is beutazhatnak Lengyelországba (nem kell útlevél), azonban Ukrajnába útlevél szükséges. Ezt akkor se felejtsük el, ha például egyik helyszínről a másikra, Lengyelországból Ukrajnába utazunk. Indulás előtt tehát nézzük meg jól a lejárati dátumokat utazási okmányainkon, ugyanis könnyen kárba veszhet a megvásárolt jegyünk.

A másik „okmány”, amiről érdemes gondoskodnia a felkészült sportrajongónak, az Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely Lengyelországban (sajnos Ukrajnában nem) feljogosítja használóját az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére. A kártyát ingyenesen igényelheti az, aki biztosítással rendelkezik Magyarországon. Ha valakit baleset ér, a kártyával felvértezve biztos lehet abban, hogy ugyanabban feltételekkel részesülhet ellátásban, mint a lengyel állampolgárok.

A lengyel és az ukrán nagykövetségek honlapjai is figyelmeztetnek arra, hogy az EB ideje alatt elszaporodhatnak a bűncselekmények az országokban, így a szurkolóknak fokozottan kell figyelniük okmányaikra, értékeikre. Javasolt, hogy a szurkolók ne is vigyék magukkal útlevelüket, személyijüket a meccsekre, csak annak fénymásolatát hordják maguknál a zsúfolt helyeken.

Az alkohol és dohánytermékek be- és kivitelével is vigyázni kell. Lengyelországgal kapcsolatban könnyebb a helyzet, mivel uniós országról van szó, így egységes szabályok vonatkoznak arra, hogy pontosan mennyi alkohol és dohányterméket vihetünk be – azaz milyen mennyiség nem minősül még kereskedelmi mennyiségnek. (800 szál cigaretta, 110 liter sör, bor és pezsgő együttesen 90 litert, alkoholtermékből 10 liter stb.) Ukrajnába kisebb mennyiséget lehet csak bevinni (200 szál cigaretta, 1 liter égetett szesz, 2 liter bor, 5 liter sör.) Azonban arra is figyeljünk, hogy Ukrajnából Magyarországra  autóval már csak személyenként 2 doboz cigaretta hozható be vámmentesen.

Az sem mindegy, hogy a bevitt alkoholtermékeket hol fogyasztja el az ember. Lengyelországban és Ukrajnákban is tilos az utcákon, parkokban és egyéb nyilvános helyeken alkohol tartalmú italokat fogyasztani, a szabályok megszegése súlyos büntetést vonhat maga után. (Figyelem, az utcai vizeléssel is ez a helyzet.) Ha valaki a stadionokba szeretné bevinni az alkoholt, kár megpakolni a bőröndjét, ugyanis egyik stadion lelátójára sem lehet bevinni italt, és az ittas személyek beléptetését is megtagadhatják a bejáratnál.

Ha mégis baj történne az Európai Unió segélyhívó számát, a 112-es telefonszámot, valamint az EB ideje alatt működő fogyasztói információs forródrót egyikét (800 007 707, +48 228 27 5474) lehet feltárcsázni. Továbbá a két országban működő magyar nagykövetségekhez is bátran fordulhatunk.

A tavalyi, nagy sikerű kezdeményezés után idén is vendégül látjuk a kortárs európai irodalom krémjét Budapesten egy éjszaka erejéig, a Margó Irodalmi Fesztivál részeként idén is belekóstolhattok a legnépszerűbb európai alkotók műveibe.

Az Európai Irodalom Éjszakája (http://europaiirodalomejszakaja.blog.hu) ezúttal június 9-én, szombaton vár benneteket Budapest 18 különleges helyszínén, ahol 18 ország 18 kiváló írójának műveivel ismerkedhettek meg a TÁP Színház színészeinek tolmácsolásában. A kiválasztott helyszínek mind valamilyen módon kötődnek a felolvasásra kerülő műhöz. Erre az éjszakára színházzá válik több, a műfajtól talán távolabb eső hely is Budapest belvárosában: például a Múzeum Antikvárium, Gerber Pál festőművész műterme, az Erzsébet téri játszótér, a Retrock secondhand divatüzlet, a Blue River Pub Állóhajó, a Fruccola vagy az Ybl Palota is.

A program este hétkor kezdődik. Egyetlen éjszakába nem férhet bele 18 író műve, ezért érdemes előre megtervezni a túrát: a félóránként ismétlődő előadások és a közeli helyszínek lehetővé teszik, hogy jó pár szerző művével megismerkedhessetek. A válogatáshoz adunk itt egy kis segítséget az esthez kapcsolódó blog írásai alapján – vigyázat, hosszú lesz! :-)

A művek és helyszínek: 

1. Petra Nagyová-Džerengová: Nézz magadra (Szlovákia)

Petra Nagyová-Džerengová Pozsony alpolgármestere, egyben a „női irodalom” talán legnépszerűbb képviselője Szlovákiában. Regényeiben a család, a párkapcsolatok, a szerelem, a gyerekvállalás kérdéskörét dolgozza fel, gyakran tabutémákat is feszegetve, és ezzel különös feszültséget adva romantikus történeteinek. Az írónő szerelemből, a párja kedvéért tanult meg magyarul, férje, Nagy József az előző szlovák kormány környezetvédelmi minisztere volt, jelenleg parlamenti képviselő.

Regénye egy fiatal anya történetét beszéli el, aki férje és egyben volt főiskolai tanára kínzásai között éli mindennapjait. A regény a női kiszolgáltatottságról mesél, miközben lerántja a leplet egy tiszteletben álló ember két arcáról.

Helyszín: ELTE BTK, kari tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület 

2. Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs (Magyarország)

Kőrösi Zoltán nemrégiben megjelent kötetében - amelynek alcíme „Történetek a titkos Magyar focikönyvből” – 42 novella rajzol ívet a pályák világától az életutat megjelenítő két félidőig. Ezek a futballélmények korántsem csak a fociról szólnak, hanem arról az országról, amit Magyarországnak nevezünk.

Helyszín: ELTE BTK Campus, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár mögötti tér

3. Niccolo Ammaniti: Én és te (Olaszország)

Niccolo Ammaniti műveivel megnyerte magának mind az olasz, mind a külföldi olvasókat, műveit 44 országban fordították le, összesen négy film készült regényeiből. Az Én és te című regény egy Rómában élő zárkózott tinédzserről, Lorenzo Cuniról szól. Lorenzo élénk fantáziájú és rendkívül fogékony, nem szeret társaságban lenni, gyakran kerüli az embereket. Határtalan képzelőereje segítségével elmeséli édesanyjának napjait, melyeket – a valóságtól teljesen eltérően – lelkesítőnek és mulatságosnak fest le.

A Strega-díjas író könyvét Olaszországban eddig már több mint félmillióan olvasták. Bernardo Bertolucci hosszú évek után éppen az Én és te megfilmesítésével tért most vissza a rendezéshez.

Helyszín: Budapesti Olasz Kultúrintézet, 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.

4. Ian McEwan: Szombat (Egyesült Királyság) 

A számos irodalmi díjjal kitüntetett Ian McEwan Szombat című könyve Henry Perowne idegsebész egy napját beszéli el. A már önmagában is eseménydús szombati nap – 2003. február 15-én milliók tüntettek Londonban az iraki háború ellen – egy tizenkilencedik századi nagyregény komplexitásával tágul ki, enged bepillantást a főhős múltjába és a jelenébe.

Helyszín: Brody House, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 10.  

5. Urs Widmer: A kék szifon (Svájc)  

Urs Widmer a kortárs svájci széppróza élvonalába tartozik. Az esten A kék szifon című regényéből, a svájci irodalom egyik legjelentősebb alkotásából hallható felolvasás. A könyv egy különös álommal kezdődik a kéken csillámló szódásüvegről, amelyet hősünk gyerekkorából, a szülői házból ismer. Másnap, ahogy leszáll a vonatról, ötven évet repül vissza az időben, hogy felnőttként élje át saját gyerekkora világát. Felnőtteknek szóló mese, sziporkázó, álomszerű, mitikus történet, játék az idővel, amely mögött fölsejlik a komor kérdés: van-e értelme eljátszani bármiféle időutazás gondolatával, ha egyik háborúból a másik háborúba csöppenünk?

Helyszín: Múzeum Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum körút 35. 

6. Mehis Heinsaar: Jó napot! (Észtország) 

Mehis Heinsaar 1997-ben versekkel debütált. Négy évre rá megjelent két novelláskötete egyből az észt irodalom zenitjére röpítette – azóta is tartósan ott tanyázik. Hazánkban mégis méltatlanul kevesen ismerik, egyetlen magyarul megjelent kötete (Pár úr krónikái, 2004) nemigen hozzáférhető. Ezen kíván változtatni az Észt Intézet, amikor az idei Európai Irodalmak Éjszakáján őt állítja reflektorfénybe, és a Pluralicával közösen Heinsaar-miniantológiát jelentet meg, amelyet az észt helyszín látogatói ajándékba kapnak. A TÁP Színház színészei Jó napot! című novellájából olvasnak fel az esten.

Helyszín: Csendes Társ, 1053 Budapest, Magyar utca 18. 

7. Rui Cardoso Martins: És ha nagyon meg szeretnék halni (Portugália)

Rui Cardoso Martins az egyik legtekintélyesebb portugál napilap, a Público alapítói közé tartozik, riporterként többek között a szarajevói ostromról és mostari háborús eseményekről tudósított. Az És ha nagyon meg szeretnék halni első regénye, amelyet számos nyelvre lefordították, magyarul 2010-ben jelent meg.

A regény megtörtént eseten alapul. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miféle hely lehet az olyan, ahol még a sírásó is öngyilkos lesz. Az ifjú elbeszélő szörnyű titkot hordoz magával az afrikai portugál gyarmati háborúkból egy kézigránát formájában, amely a legvéresebb mészárlásoknak volt tanúja. A fiú egy eldugott vidéken él Portugáliában, de az internet segítségével most el tud jutni bárhova. Bensőséges, erőszakos és elég mulatságos utazásra indul, hogy megfejtse Európa egyik legnagyobb rejtélyét, a meglepően magas öngyilkossági rátát Alentejo-ban, Dél-Portugália legnagyobb régiójában.

Helyszín: Ybl Palota, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 12.

8. Andrei Makine: Az ismeretlen (Franciaország) 

A Szibériában született Andreï Makine 1987 óta él Franciaországban és franciául írja műveit. 1995-ben A francia hagyaték című, negyedik regényével elsöprő sikert aratott, több mint húsz nyelvre fordították le, majd a Goncourt-díjat is megkapta.

Az ismeretlen című regény párhuzamos történetei rendkívüli művészi finomsággal mutatják be az orosz származású, Párizsban élő kortárs író alkotói válságát, és az „ismeretlen” öregember életét, aki végigküzdötte a második világháborút.

Helyszín: Március 15. tér, 1052 Budapest, templom előtti forgószékek

9. Toine Heijmans: A tengeren (Hollandia) 

Toine Heijmans (1969) a De Volkskrant újságírója. Op Zee (A tengeren) című első regénye hamar a kritikusok és könyvkereskedők kedvence lett.

Palaszürke, felhős ég, egy bizonytalan kimenetelű hajóút izgalmai, gyermekük elvesztésétől rettegő szülők – ezek a letehetetlen könyv alkotóelemei. Főhőse Donald, a középkorú férfi, akinek az élete zsákutcába kerül. Három hónapos vitorlásútra megy az Atlanti-óceánon és az Északi-tengeren, abban a reményben, hogy visszatérve jobb férj lesz Hagar mellett.

Helyszín: Blue River Pub állóhajó, 1056 Budapest, Petőfi tér 8. kikötő 

10. Daniel Glattauer: A hetedik hullám (Ausztria) 

Daniel Glattauer a Die Presse, majd 1989 óta a Der Standard osztrák napilap munkatársa, évek óta regényeket is ír. Közülük a nyolcadik, a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre az utóbbi évek egyik legnagyobb osztrák és német könyvsikere.

A hetedik hullám című regénye főhősei, Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyetlenegyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Csakhogy Leo váratlanul Amerikába távozik, s levélváltásuk megszakad. A férfi egy év után tér vissza Bostonból, s újra levelezni kezdenek…

Helyszín: Marriott Hotel, 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 4., terasz

11. Gabriela Adameşteanu: Az elveszett délelőtt (Románia)  

Gabriela Adameşteanu újságíró, szerkesztő. Az elveszett délelőtt, A hétköznapok egyenlő hossza és A találkozás című köteteit több nyelvre lefordították és számtalan díjjal jutalmazták.

A regény cselekménye két idősíkon, a Ceauşescu-éra sivár jelenében és a (némelyeknek) megfényesedő múltban játszódik. Főhőse egy öregasszony, aki miközben átutazik Bukaresten egykori gazdáihoz sovány kegydíjáért, visszatekint hányatott életére. Az ő szemszögéből bomlik ki a többi szereplő, élők és holtak észjárása. Majd egy évszázadnyi román történelem elevenedik meg egyszerre alul- és felülnézetből, pőre tényeivel és kényes dilemmáival: emberi viszonyok és indulatok árnyalt, groteszk és szívszorító rajza.

Helyszín: Fruccola, 1052 Budapest, Kristóf tér 3.

12. Jenny Erpenbeck: Otthon (Németország)

Jenny Erpenbeck író és színházi rendező, több német és osztrák színház és opera munkatársa. Írói pályafutása a kilencvenes években indult, először színpadi művekkel.

Otthon című regényében tizenkét élettörténet fonódik egymásba: megannyi otthonkeresés a huszadik század viharaiban. A tóparti házban egymást váltó lakók, egy család különböző generációinak tagjai megélik a Weimari Köztársaságot, a Harmadik Birodalmat, a háborút, a keletnémet szocializmust és felbomlását, s az újraegyesítés utáni zavaros éveket. Az öt generáción átívelő családtörténet alig kétszáz oldalon bomlik ki, az idő feltorlódik e csendes tóparton, s múlását szinte csak a váltakozó nyelvi síkok érzékeltetik.

Helyszín: Gerber Pál műterme, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 23., IV. emelet
(Előzetes bejelentkezés szükséges: info@budapest.goethe.org, Találkozó: 19.00, 19.40 és 20.30 órakor a kapuban.)

13. Elina Hirvonen: Legtávolabb a haláltól (Finnország) 

Elina Hirvonen író, szerkesztő és dokumentumfilmes Legtávolabb a haláltól (Avain 2010) című második regényét 2010-ben Kalevi Jäntti irodalmi díjjal jutalmazták, és fordítási jogát hat országba adták el. A regény szereplői mind arra keresik a választ, hogy mi az, ami legtávolabb áll a haláltól. A párhuzamos idősíkok és történetek egyikében egy kamaszéveit Afrikában töltő férfi visszatér gyermekkora színhelyére, hogy a régi helyen újrakezdje életét. Egy tehetséges fekete lány kemény munkával ki tud ugyan szakadni a nyomorúságból, de az igazságtalanság ellen hiába küzd. Lenyűgözően szép gyermekkori barátnője már egészen fiatalon a prostitúció poklának legsötétebb bugyraiba kerül, ahonnan nincs visszatérés. Véglényként tengődő utcagyerekek, nyomorgó falusiak, vaktában lövöldöző fegyveresek és korrupt hajdan volt gyarmatosítók között próbálják megtalálni a szeretetet és a jóságot – másokban, ha már a világban lehetetlen. Az elesettek iránti részvét, a tehetetlenség fájdalma és az egyéni felelősségvállaláson alapuló személyes hit teszik megindító, humanista könyvvé Hirvonen regényét.

Helyszín: Erzsébet téri játszótér, 1051 Budapest

14. Trisse Gejl: Pátriárka (Dánia)  

Trisse Gejl regényíró, folyóirat-szerkesztő, íróként az igazi áttörést ötödik, Pátriárka (Patriarken, 2006) című regénye hozta számára, melyet több irodalmi díjra is jelöltek. Azóta két újabb regénye jelent meg. 2003-ban drámaíróként is debütált.

A Pátriárka főhőse egy apa, aki hozzászokott, hogy az övé az első és az utolsó szó. Nem rejti véka alá időnként szélsőségesen konzervatív véleményét sem. Különös hévvel kel a hagyományos dán értékek védelmére, s dühödt, ironikus kirohanásaival nem kíméli a Dániában élő bevándorlókat. Lánya felveszi vele a harcot, mert nem akarja belátni, hogy álláspontjaik mennyire közel vannak egymáshoz.

Helyszín: Hybridart Design Shop & Café, 1051 Budapest, Erzsébet tér 13. 

15. Erlend Loe: Vegyesbolti csendes napok (Norvégia)

Erlend Loe, Norvégia legnépszerűbb kortárs írója, számos nemzetközi díjjal jutalmazott szerző. Vegyesbolti csendes napok című regénye főhőse egy norvég drámaíró, Telemann, aki feleségével és három gyermekével egy bajor kisvárosban tölti a nyarat. Miközben igyekszik meggyőzni nemcsak feleségét, de saját magát is, hogy egy színdarabon dolgozik, mely „maga az ősenergia, az életet is veszélybe sodró elemi erő”, valójában a dús idomokkal megáldott sztárséfről, Nigelláról ábrándozik. Loe regénye szinte maga is dráma: hétköznapiságukban groteszk párbeszédtöredékek sorozata, melyek rendkívül pontosan és éleslátóan mutatják meg egy céltalanul sodródó, a széthullás határán egyensúlyozó házasság történetét.

Helyszín: Design Terminál, 1051 Budapest, Erzsébet tér 13. 

16. Andrzej Stasiuk: Taksim (Lengyelország) 

Andrzej Stasiuk könyveiért számos irodalmi díjat, rangos szakmai elismerést kapott Lengyelországban és világszerte. Műveit szinte minden európai nyelvre, valamint koreaira is lefordították.

A Taksim hősei bár öregszenek, de nem adják fel. Menekülve, hajszolva országokat szelnek át, miközben embereket csempésznek, vagy maga a megtestesült ördög által elragadott nőik megmentésére sietnek. Mindeközben pedig csak beszélnek, végeláthatatlanul ontva rettenetes, szomorú és vicces történeteiket. Vajon megmenekülnek?

Helyszín: Retrock, 1061 Budapest, Anker köz 2-4.   

17. Jáchym Topol: Az ördög műhelye (Csehország) 

Jáchym Topol cseh költő, próza- és dalszövegíró, a nyolcvanas években több cseh underground zenekar tagja, az évekig szamizdatban megjelenő Revolver Revue című irodalmi folyóirat egyik alapítója. Napjaink egyik világviszonylatban is legismertebb cseh szerzője, prózai munkáit több nyelvre lefordították.

„Kelet-Európa olyan téma, amelytől minduntalan próbálok menekülni, de mindig utolér“ – mondja a szerző Az ördög műhelye című könyvével kapcsolatban. A történet két helyszínen, a csehországi Terezínben és a Minszkhez közeli Hatinyban, a nácik vezette népirtás egykori emlékhelyein játszódik − jelezve, hogy minden szörnyűségnél lehet még szörnyűbb. A holokauszt és a háborús terror túlélő áldozatai, illetve azok leszármazottai mindennel és mindenkivel szembeszállva próbálják létrehozni az emberiség elleni bűntettek múzeumát. Az Ördög műhelye azonban az emberben lakozó gonosz termékévé válik. A névtelen együgyű és pszichopata főhős, svéd barátnőjével együtt az őrült projekt akaratlan kiszolgálójává válik.

Helyszín: OSA Archívum, 1051 Budapest, Arany János utca 32.  

18. Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota; Ernesto Sabato: Az alagút (Spanyolország) 

Egy arequipai perui, akinek a sors kiemelkedő szerepet szánt a kortárs spanyol irodalom homlokzatán: Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben a Cervantes-Díjat, 2010-ben pedig az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. A Zöld Palota két, egymástól nagyon messzire eső helyszínen játszódik, a perui tengerpart mellett, a sivatagos Piurában, valamint Santa María de Nievában, egy Amazónia szívében rejtőző vallásos misszióban. A történet szimbóluma Don Anselmo, az idegen mitikus bordélyháza, amelyet Piura külterületén emelt.

Helyszín: Thália Cafe, 1064 Budapest, Hajós u. 9.   

Ernesto Sabato Az alagút című könyvében a mesélő egy szerelemről és halálról szóló történetet mond el, mely a modern ember magányát láttatja. Ebből a hihetetlenül izgalmas bűnügyi regényből az őrület sem hiányzik, és végigkövethetjük a főszereplő, Juan Pablo Castel erőfeszítéseit, amelyekkel az okokat akarja megérteni, hogy miért kellett megölnie María Iribarnét, a nőt, akit szeretett, és aki egyetlen mentsvárát jelentette.

Helyszín: Budapesti Cervantes Intézet, 1064 Budapest, Vörösmarty utca 32.

Az Európai Irodalmi Fesztivált az EUNIC (Európai Kulturális Intézetek Hálózata), az Európa Pont és 18 európai kulturális intézet közösen szervezi, a részvétel valamennyi programon ingyenes!

Mostanra hivatalosan is megérkezett a nyár, de mi még nem pihenünk, júniusban is egy csomó izgalmas programmal várunk benneteket: ebben a hónapban programjaink középpontjában az „EU és a világ” lesz, egy programunkon megidézzük Kosztolányit is a Momentán Társulattal, és hatalmas évadzáró bulival is készülünk, ahol a Bin-Jip koncertjével köszönünk el a nyári szünet előtt.

Több rendezvényünkön középpontba kerül a migráció, megvizsgáljuk, hogyan élnek az Európai Unió valamelyik országában letelepülő „külföldiek”. Hogyan viszonyulnak a befogadó ország kultúrájához, milyen kihívásokkal szembesülnek mindennapi életük során, hogyan gazdagítják a befogadó országok kultúráját, és mit tudnak megőrizni abból, amit szülőhazájukból hoznak. Ezzel foglalkozik e havi filmklubunk is, ahol a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Lorna csendje című filmet vetítjük, és ez adja a Migráns Filmfesztivál (június 19. és június 20.) központi témáját is. A Lorna csendje egy Belgiumban élő albán nő története, aki állampolgárságáért, majd becsületéért küzd egy velejéig romlott társadalomban. A film Cannes-ban a legjobb forgatókönyv díját kapta, az Európai Parlament filmes Lux-díját pedig épp Mundruczó Kornél Deltája elől vitte el a rendező 2008-ban. A Migráns Filmesztivál két napján hasonló kérdéseket boncolgatunk meghívott vendégeinkkel. Az első napon 4 órától "Így látjuk Mi..." címmel BÁH és Index kisfilmeket láthattok, illetve vetítjük az Allah minden napján szaladnak a lovak című dokumentumfilmet is, amely a talán kevésbé ismert mai muszlim-török-arab Budapestet mutatja be. Másnap megnézhetitek a magyar HBO saját gyártású dokumentumfilmjét, a Magyarországra menekültek életéről szóló Két világ közt című filmet is, amely idén dokumentumfilm kategóriában elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, emellett Vasárnapi ebéd címmel a Menedék Egyesület kisfilmjeit is vetítjük. A rövidfilmeket Török Ferenc szakmai vezetésével forgattak a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2011-ben végzett hallgatói - bevándorlók és magyarok valós találkozásai inspirálták a fiatal rendezőket, akik szabadon dönthettek, hogy miként használják a valódi életrajzi és fikciós elemeket. A vetítéseket kerekasztal-beszélgetések követik.

Június 20-án ünnepeljük a menekültek világnapját, ehhez kapcsolódik e havi kiállításunk, amelyen a menekülteket befogadó állomásokat működtető bicskei, debreceni és budapesti gyerekek felső tagozatos általános iskolások alkotásai lesznek láthatók. A kiállítást Szobolits Andrea, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársa nyitja meg, és egy hónapig lesz látható az Európa Pontban.

Folytatódik a hónapban az Európa Jövője sorozatunk is, amelyen ezúttal Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter és Mellár Tamás, a KSH volt elnöke lesznek vendégeink, akik „stabilitás vagy növekedés” címmel vitáznak június 7-én az európai országok jelenlegi gazdasági lehetőségeiről.

Az irodalmi témájú programok kedvelőiről ebben a hónapban sem feledkezünk meg, hiszen az Európai Irodalom Éjszakája keretében június 9-én, szombat éjjel ismét Budapestre költözik az európai irodalom: 18 belvárosi helyszínen ismerkedhettek meg 18 ország 18 kortárs írójának műveivel a TÁP Színház színészeinek segítségével – érdemes nekivágni, és minél többet felfedezni!

A Momentán Társulat Ismerős Idegenek című estjén Kosztolányi Dezső írásai segítségével mutatja be, hogyan láttak minket különböző nemzetek szülöttei – egy francia, orosz, japán, finn, török vagy netán „néger”. Az est alapjául Kosztolányi Dezső Pesti Hírlapban megjelent interjúalapú, de személyes megjegyzésekkel megtűzdelt cikkei, az Alakok szolgálnak, amelyek hol a jellegzetes pesti foglalkozásokról, hol a bölcsőtől a koporsóig tartó életutakról, hol pedig hazánkban letelepedett külföldiekről mesélnek. Érdemes ezt összevetni azzal a képpel, amelyet napjainkban tapasztalunk – az est a közönség improvizációira építve erre is lehetőséget ad.

Az Ismeretlen Ismerősök után egy furán, de mára ismerősen csengő nevű zenekar lesz a vendégünk: a Bin-Jip név mögött három fiatal zenész rejtőzik: a Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Andrew J alkotta csapat 2010-ben kezdett el koncertezni Enter című bemutatkozó lemezükkel, amely a 2011-es Fonogram díjátadón az év alternatív albuma lett. Zenéjük a korábbi munkáikhoz képest is modernebb és kísérletezőbb hangzású, mégis dalközpontú – az ő koncertjükkel búcsúztatjuk az idei évadot június 8-án.

Az Európa Pont júniusi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!