A fogyatékkal élők érvényesülését a mindennapi életben még fizikai és mentális korlátok akadályozzák, de a helyzet sokat javult az utóbbi években. Köszönhető ez például olyan kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolódást és találkozási lehetőséget teremtenek köztük és azok közt, akik nem élnek hasonló nehézségekkel. Lehet ez közös edzés a Margitszigeten, kerekesszékes szépségverseny, szemléletformáló előadás felnőtteknek vagy óvodásoknak: ezek mind nagy hatással vannak arra, hogy a jövő Magyarországán akadálymentesebb legyen az élet – mind az emberek fejében, mind a valóságban. Pásztory Dóri paralimpikonnal, Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítvány vezetőjével és Kazány Tiborral, a Spinner kerekesszékes szépségverseny alapítójával McMenemy Márk beszélgetett januári programunkon.
Pásztory Dóri kétszeres paralimpiai bajnok úszó, újságíró jelenleg Londonban él főállású anyukaként. Ahogy ő fogalmaz: valószínűleg kétszer állt sorba, amikor az önbizalmat osztogatták – többek között ennek, és családja pozitív hozzáállásának és eltökéltségének is köszönheti azt, hogy ilyen sikereket tudott elérni és másokat is tud támogatni.
Sportolókarrierje mellett és után számos fórumon igyekszik tenni azért, hogy erősítse a nyitottságot és elfogadást az emberekben, hogy le tudják küzdeni előítéleteiket – merjenek kérdezni és legyenek nyitottak a tőlük különbözőkre. Fontosnak tartja az inkluzív oktatást, és azt, hogy az óvodások a rájuk jellemző nyitottságot és előítéletmentességet meg tudják tartani. A Gondolkodj egészségesen programmal rengeteg óvodában járt, válaszolt a gyerekek kérdéseire, akik pár perc érdeklődés után teljesen felülemelkednek azon, hogy Dóri öt ujjal éli az életét. Véleménye szerint, ha a gyerekeknek lehetőségük van a világ sokszínűségét megtapasztalni, akkor sokkal kevesebb dologra fognak gyanakodva, előítéletekkel tekinteni, sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak tudnak maradni. Szerinte ebben kulcsfontosságú a befogadó közösségek szerepe.
Dóri nagyon hisz a kis közösségek erejében: saját londoni tapasztalata mutatja, hogy mennyi előítéletét tudja maga is legyőzni, ha valamilyen közös cél vagy élethelyzet tőle nagyon különböző – más vallású vagy beállítottságú – szülővel hozza össze. Magyarországon szerinte az aktív civil szférának köszönhető, hogy a fogyatékkal élők helyzete sokat javult az utóbbi időben. A hatalmas tettvággyal rendelkező, kreatív itthoni civil szervezetek – amilyen például a Suhanj! Alapítvány is (amelynek ő is önkéntese) – rengeteget tesznek értük.
Gusztos Péter 2010 óta a Suhanj! Alapítvány vezetője, amelynek legfontosabb célja a látás-, értelmi vagy mozgássérült gyermekek és családjuk bevonása a tömegsportba. Számos figyelemfelhívó és szemléletformáló kampányt vezetnek a fogyatékkal élőket sújtó előítéletekkel szemben, és nemrégiben Magyarországon teljesen egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is látogatható integratív fitnesztermet nyitottak.
Egyetért Dórival abban, hogy az előítéletek forrása sokszor az információhiány – ezért nagyon fontosnak tartja, hogy alkalmat teremtsenek a találkozásra, hogy a különböző emberek egymással kapcsolatba léphessenek, beszélgethessenek. Találkozás és személyes tapasztalat nélkül ugyanis az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a mássághoz, az ilyen szituációktól inkább tartanak, és távol is tartják magukat tőlük. Ilyen találkozás lehet például az, amikor egy-egy edzésen vagy versenyen ép önkéntesek támogatják fogyatékkal élő társaikat az edzésben, de ilyen teljesen akadálymentesített fitnesztermük is, amely látogatói teljesen vegyesen kerülnek ki épek és fogyatékkal élők közül.
Kezdeményezésüket egyre inkább felkarolják futóversenyek és cégek – marketingértéke lett annak, ha valaki ilyen kezdeményezést támogat. Ez persze alapvetően jó, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évben sokat javult a csoport társadalmi reprezentációja – egyre inkább teret kapnak a fogyatékkal élők a médiában és a közéletben.
Az est harmadik vendége, Kazány Tibor 2002-ben kényszerült kerekesszékbe egy baleset után. Előtte is vállalkozóként dolgozott, ma pedig saját fejlesztésű kerekesszéket forgalmaz, amelyet a klasszikus, több tízkilós modellek könnyű és könnyen használható alternatívájaként fejlesztett ki. Magyar Termék Nagydíjat nyert kerekesszékei aktív életet és valódi mobilitást tesznek lehetővé – emellett nagyon vagányak és önbizalmat adnak használóiknak.
Másik fontos kezdeményezése a Miss Spinner kerekesszékes szépségverseny, amely ismét csak kapcsolódási pontot jelent mozgássérültek és épek között – a verseny küldetése, hogy bebizonyítsa, hogy kerekesszékes lányok is lehetnek akár divatcégek reklámarcai. A versenyt 2017-ben már negyedszerre rendezték meg, és a média egyre nagyobb figyelme övezi, amely jót tesz az ügynek – hogy a lányokat „ne csak azért nézzék meg, mert kerekesszékben ülnek”. A kerekesszékeseknek nem sajnálatra van szükségük, hanem elfogadásra – ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek már az óvodában, iskolában mutassuk meg, hogy sokan élnek másképpen, mégis ugyanolyan emberek, mint ők.
A fogyatékkal élők integrációját sokféleképpen lehet támogatni. Számos civil szervezethez lehet önkéntesként csatlakozni és munkával segíteni őket, de pénzügyi támogatás is mindig jól jön. Az SZJA 1%-a is minden évben sokat jelent a mindig forráshiánnyal küzdő NGO-knak, de már egy Facebook megosztás is hírét viheti kezdeményezésüknek. Elsősorban azonban nyitottság kell és elfogadás – a többi már jön magától, hogy fejben is akadálymentesítsünk.
Képek forrása: Capabilitychannel, Suhanj!
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Harminc alatt vagy? Szeretnél itthon vagy külföldön tapasztalatot szerezni, mindezt úgy, hogy anyagilag is támogatják? Nem bánnád, ha ezzel még valami társadalmilag hasznosat is tennél? Akkor neked is érdekes lehet az Európai Szolidaritási Testület (ESZT), ahova az elmúlt egy év alatt már több mint 40 ezer fiatal jelentkezett.
Egy fiatal(os) program az EU lényegéről
Nemrégiben ünnepeltük az EU egyik legrégebbi mobilitási programja, az Erasmus harmincadik születésnapját, és most december 7-én a legfiatalabb is ünnepelhetett. Egy éve indították útjára a kezdeményezést, amelynek legfontosabb célja, hogy szerte Európában közhasznú, szolidaritási tevékenységeket támogasson fiatalok bevonásával. Az ESZT igazi win-win-win szituációt teremt azzal, hogy összehozza a tapasztalatszerzésre vágyó fiatalokat a munkaerőt kereső kezdeményezésekkel, akik együttműködésükkel valamilyen társadalmilag hasznos feladatot is elvégeznek. Ez lehet komoly környezeti katasztrófa utáni helyreállítási munka, erdők megtisztítása a vegetációtüzek megelőzése érdekében vagy épp fogyatékos vagy idős személyek ellátása szociális otthonokban.
És a kezdeményezéssel nyer az EU is: talán nincs még egy ilyen program, ahol az európai eszme, a szolidaritás és együttműködés ennyire egyértelműen megjelenik: a résztvevők közvetlen tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen az, amikor egymástól teljesen különböző emberek valamilyen közös jó cél érdekében együtt dolgoznak.
Európai Önkéntes Szolgálat vagy Európai Szolidaritási Testület?
Sok a hasonlóság a mobilitási programok egyik méltán népszerű és nagy múltú programjával, a mára az Erasmus+ programba betagozódott Európai Önkéntes Szolgálattal. Mindkét kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok önkéntes munkájuk felajánlásával akár egy évig valamilyen társadalmi szervezetet támogassanak külföldön, amelyért még anyagi támogatást is kapnak. Van azonban néhány különbség e két lehetőség között. A Szolidaritási Testületnél
- nemcsak önkéntes, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;
- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;
- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;
- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;
- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.
A részvételről
Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés megvalósulhat önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy fizetett állás keretében. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.
A programban önkéntesként részt vevők nem kapnak a munkájukért fizetést, de fedezik nekik a szállás, utazás, étkezés költségeit és az egészségbiztosítási kiadások egy részét vagy egészét. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak – így a gyakorlatban a megélhetésüket fedezi a program.
Az első év: csak a kezdet
Akit érdekel a lehetőség, az a Szolidaritási Testület honlapján tud regisztrálni. A résztvevőket a regisztráltak közül az akkreditált szervezetek keresik meg és kérik fel a projektjeikben való részvételre, önkéntesként, munkavállalóként vagy gyakornokként. Az első év alatt összesen több mint negyvenezren jelentkeztek, akik közül több mint kétezer jelentkező már szervezetére talált és meg is kezdte a munkáját. Az egyik első jelentősebb akció, ahol az ESZT résztvevői segítettek, a 2016-os közép-olaszországi földrengés utáni helyreállítási munkálatokat támogatta. Magyarországról eddig 843-an regisztráltak a programba, és 57 fiatal már el is kezdte a munkát valamilyen szervezetnél.
Az első tapasztalatok nagyon jók, és az Európai Bizottság azt szeretné, hogy 2020-ig százezer európai fiatal vegyen részt az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében. Emellett tervben van az is, hogy a jövőben nemcsak önkéntes vagy szakmai munkára lehet majd jelentkezni az ESZT-hez, de saját szolidaritási projektet is létrehozhatnak a fiatalok, illetve csapatként is jelentkezhetnek önkéntes munkára.
További információ
Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni Az Európai Szolidaritási Testület regisztrálásra szolgáló weboldalát, az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalán olvashatók.
Képek forrása: az ESZT Facebook oldala
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Nehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.
Vége a nyárnak, újra állandósultak a dugók a városokban. Miközben a sűrű kocsisorban araszolunk az autónkkal vagy a buszon, talán irigykedve nézzük a mellettünk eltekerő biciklistákat, akik a kerékpárúton senkitől sem zavartatva, gyorsan haladnak úti céljuk felé. Nem késő cselekednünk: amíg tart a kora őszi napsütéses idő, talán több kedvünk is van a mozgáshoz. Az Európai Mobilitási Hét arról is szól, hogy az autósok ilyenkor hagyják el egy kicsit a kényelemből megszokott autózást legalább pár napra, és kezdjenek el mozogni – legyen az biciklizés vagy séta
Autózás helyett: mozgás!
A rendszeres mozgás az egészség és ezzel a hosszú élet fontos alkotóeleme. Ennek tudatosítására, gyakorlására, vagy akár elkezdésére kínál apropót az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós és egyéb résztvevő országokban (összesen 46 ország 2141 városában) azonos időszakban megtartott többnapos akció.
Az idén már a 16. alkalommal, szeptember 16-22. között megrendezett eseménysorozat a környezetbarát és fenntartható városi közlekedést népszerűsíti. Idei mottója a „közös út, közös jövő”, témája a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás. (A tavalyi kampány eredményeiről az arról készült összefoglalóban olvashattok.)
Ha nem dugózunk a városban, hanem sétálunk, tekerünk, vagy épp villamossal utazunk, lehet, hogy lassabban, de stresszmentesen és zölden, felesleges légszennyezés okozása nélkül közlekedhetünk. A mobilitási hét arra hívja fel a városlakók figyelmét, hogy van alternatívája az autós közlekedésnek. Az eseménysorozathoz kapcsolódóan a közlekedők véleményét és ötleteit, javaslatait is szeretnék megismerni a szervezők a közlekedés zöldítésével kapcsolatban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra (idén szeptember 22-én), amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy hagyják otthon az autót (legalább) egy napra.
Mozgalmas programok
Idén Abodtól Zircig 201 magyarországi település kínál programokat a mobilitási héten. A résztvevő települések többségében megtartják az autómentes napot, de ezen kívül is sok érdekes programot találhattok, ha átnézitek az eseménylistát.
Néhány kiragadott példa a számtalan programból: Baktalórántházán a gyerekeknek szóló kerékpáros ügyességi verseny mellett lovaskocsis és hintós városnéző „szekértúrát” szerveznek, Budakalászon „Tour de Kalász” bicikliversenyt tartanak. Győrben a GyőrBike közösségi bérbiciklirendszer ingyenes kipróbálására lesz lehetőség, valamint hibrid- és elektromosautó-versenyre és bemutatóra is sor kerül. Hevesvezekényben „Közös út, közös jövő” mottóval rajzversenyt rendeznek, Kőszegen futóversenyt indítanak a történelmi belváros utcáin, Szarvason a helyi telekocsi klub vezetésével előadásokat és beszélgetést tartanak a közösségi mobilitásról. Tapolcán pedig ingyenes kerékpáros állapotfelmérést és szervizt, valamint biciklis reggelit és uzsonnát biztosítanak a két keréken közlekedők számára.
A fővárosban is…
Budapesten a hétvégén lezárt Andrássy úton számos programon vehettek részt és a Gasztro Sétányon kínált finomságokat is megkóstolhatjátok. A fővárosban is autómentes napot tartanak: a BKK információja alapján szeptember 15. (péntek), 18 órától szeptember 18. (hétfő) 04:30-ig le lesz zárva a gépjárműforgalom elől az Andrássy út és a kapcsolódó keresztutcák.
Mozogni sosem késő elkezdeni, úgyhogy érdemes részt venni szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Hét megmozdulásain és ellátogatni a rengeteg program közül néhányra!
A képek forrása: EMH Facebook; EMH Instagram
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Egy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)
Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)
Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)
Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.
Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:
Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak
- A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
- A Bizottság üzemanyagárakat tartalmazó, folyamatosan frissülő oldala
Tagállami információk
- Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
- Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
- Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
- Ciprus: közlekedési információk
- Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Dánia: úthasználati díjak (csak az Øresund híd és a Storebælt híd díjköteles), közlekedési információk
- Egyesült Királyság: autópályainformációk (külföldi autóval az autópályák ingyenesek, kivéve az az M6 TOLL autópálya, általában hidak és forgalmas szakaszok közelében fizetőkapukkal találkozhatunk), közlekedési információk
- Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
- Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
- Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
- Görögország: autópálya-használati díjak (Aegean, Attiki, Egnatia, Moreas, Nea, Olympia), közlekedési információk
- Hollandia: közlekedési információk
- Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
- Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
- Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
- Luxemburg: közlekedési információk
- Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Málta: közlekedési információk
- Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség), autópályadíjak (egyelőre személygépkocsiknak nem kell autópályadíjat fizetniük, de jelen tervek szerint ez 2019-től változni fog)
- Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
- Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Svédország: közlekedési információk
- Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.
Ha van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság ehhez kapcsolódó, remekül használható mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Lassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári feltöltődés időszaka. A pihenés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a megérdemelt strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt a lehetséges folytatás felkutatására. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – íme minden egy helyen azoknak, akik szívesen szereznének tapasztalatot az EU valamelyik intézményénél.
Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre. A 2018 tavaszán induló EU-s gyakornoki programokra sokszor már nyár végén vagy ősz elején kell jelentkezni, és mivel a pályázati anyagok összegyűjtése időigényes, érdemes nem az utolsó pillanatra halasztani.
Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban, legtöbbször egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2018 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.
Táblázatunkban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal: az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez segítségül a táblázat alatt összegyűjtöttük az egyes uniós szervezetek vonatkozó linkjeit.
A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést!
Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:
- Az Európai Unió Tanácsa (HU)
- Európai Bizottság (EN / DE / FR)
- Európai Parlament (HU)
- Az Európai Unió Bírósága (HU)
- Gazdasági és Szociális Bizottság (EN / DE / FR)
- Régiók Bizottsága (EN)
- Európai Külügyi Szolgálat (EN)
- Európai Központi Bank (EN)
- Európai Beruházási Bank (EN)
- Európai Számvevőszék (HU)
- Európai Ombudsman (HU)
További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:
- Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
- Fusion for Energy közös vállalkozás (F4E)
- Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
- Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
- Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
- Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
- Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
- Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
- Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
- Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
- Európai Vasúti Ügynökség
- Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
- Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
- Európai Határőrizeti Ügynökség (FRONTEX)
- Európai Szakképzés-Fejlesztési Központ (CEDEFOP)
- Európai Képzési Alapítvány (ETF)
- Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
- Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
- Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
- Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
- Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC)
- Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
A kép forrása: pexels.com
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Az Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.
Szívesen tennél valamit szervezett formában a közösségért? Hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot szereznél úgy, hogy ezzel egyben társadalmilag hasznos munkát is végeznél? Ha a 18-30 éves korosztályba tartozol és a fenti kérdések foglalkoztatnak, érdemes megismerned a 2016 decemberében útjára indított Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket.
Érezhető, hogy az ezredforduló fiataljai, az Y-generáció tagjai sok esetben más prioritásokat tartanak szem előtt, mint a szüleik. Gyakran nyitottabbak és tudatosabbak társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben, és talán szívesebben tesznek a közösségért akár önkéntes, akár szakmai munkájuk keretében. Emellett az ifjúsági munkanélküliség is jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a korábbi időszakokban. Mindezekre lehetséges válaszként hozták létre az Európai Szolidaritási Testületet (ESZT / ESC – European Solidarity Corps).
Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak, amelyek során akár Magyarországon, akár az EU egy másik tagországában dolgozhatnak a fiatalok. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés több lehetséges formában is megvalósulhat a jelentkezőtől függően: önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy akár fizetett állás keretében. Az ESZT keretében számos területen dolgozhatnak a jelentkezők, ilyen pl. az oktatás, egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyezés, környezetvédelem, természeti katasztrófa megelőzése vagy katasztrófahelyzet (pl. földrengés) utáni helyreállítás, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.
Az ESZT keretén belül tehát kétféle módon lehet társadalmi munkát végezni:
1. Önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára. Az önkéntesek nem kapnak munkájukért fizetést, viszont a részvételüket finanszírozó uniós programtól függően jogosultak bizonyos támogatásra. Ez azt jelenti, hogy részben vagy egészben fedezik nekik a szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket és az egészségbiztosítási kiadásokat. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak.
2. Szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos, szolidaritási tevékenységet végző ágazatban, ahol motivált és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. A részt vevő fiatalok ez esetben munkaszerződést írnak alá, és munkájukért az adott tagállamban fizetést kapnak. Napi kiadásaikat és a szállás költségét a munkáltatótól kapott fizetésükből kell fedezniük. Ezekre a fiatalokra a konkrét ország munkajoga vonatkozik. A szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre felvett résztvevők is munkaszerződést írnak alá, és ők is kapnak napidíjat.
Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik. A lehetőség minden érdeklődő fiatal számára elérhető, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy munkaviszonyban áll, vagy éppen álláskereső.
A már blogunkon is bemutatott, jelenleg is Európa-szerte népszerű kezdeményezés, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül végezhető önkéntes munkához képest tehát az alábbi főbb különbségekkel kínál szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget az Európai Szolidaritási Testület:
- nemcsak önkéntes alapon végezhető a választott munka, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;
- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;
- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;
- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;
- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.
Ha a kezdeményezés felkeltette az érdeklődésed, a Szolidaritási Testület honlapján tudsz regisztrálni. Adataidat az Európai Szolidaritási Testület rendszerében tárolják, és az ellenőrzött és akkreditált szervezetek ebből az adatbázisból válogathatnak, amikor projektjeikhez résztvevőket keresnek. A szervezetek az általuk kiválasztott jelentkezőket felkérik a projektjeikben való részvételre, és ők döntik el, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy-egy résztvevőjét önkéntesnek, munkavállalónak vagy gyakornoknak veszik-e fel, attól függően, hogy az egyes projektekhez milyen készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőkre van szükségük.
A regisztráció nem garantálja a jelentkező felvételét valamely projektbe. Minél nyitottabb valaki az egyes tevékenységcsoportok és a választható országok tekintetében, annál nagyobb esélye van a felvételre. A tervek szerint 2017 tavaszának végétől vesznek majd fel fiatalokat, akik 2017 júniusától csatlakozhatnak a különböző projektekhez. Az előzetes várakozások szerint 2020-ig 100 ezer fiatal vehet részt a kezdeményezésben – a program elindulása óta máris húszezren jelentkeztek a lehetőségre.
Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni az ESZT oldalán az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Ifjúság (European Youth) Facebook- és Twitter-oldalán olvashatók. Akit pedig a legfrissebb kapcsolódó hírek, projektlehetőségek érdekelnek, annak érdemes követni az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalát.
Képek forrása: Erasmus Plus Twitter; Jean-Claude Juncker Twitter
