Izgalmas programokkal készülünk nektek márciusra: vendégeinkkel utánajárunk, mi áll a női sikerek és a „női láthatatlanság” mögött, megnézzük, miért és kinek jó az önkéntesség, és gondolatban ellátogatunk Temesvárra is. Mindebben segítségünkre lesz többek között Harcsa Veronika, Gyurta Dániel, de a több mint húsz év után hamarosan búcsúzó Tünet Együttes is Szabó Rékával, filmklubunkba pedig Európa aktuálisan legjobb filmjét, A szomorúság háromszögét hozzuk el nektek. Tartsatok velünk!

Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.

Itt a farsang és a fánk! Krapfen, bomboloni, munkki, pączki, churros, szalagos – szinte minden országban van valamilyen hasonló recept alapján készült sütemény, amely fogyasztása sok esetben kötődik a farsangi időszakhoz. Mi most a portugál változatot választottuk.

Ahogy a korábbi években, 2023-ra is elkészítettük segédletünket az európai országokban tervezett munkaszüneti napokról. Idén is lesz jó pár három- és négynapos hétvége Magyarországon, érdemes ezért átböngészni a szünnapokat, hogy lássuk, mi vár ránk a többi tagállamban, ha ezekre a napokra tervezünk utazást.

Talán nincs még egy olyan ikonikusan német étel, mint a savanyú (pontosabban fermentált) káposzta, a Sauerkraut. Ugyan nem német találmány, és egész (Közép-)Európában Elzásztól Magyarországon át Lengyelországig ismert és szeretett eljárás a készítéséhez használt technika, a laktofermentálás, mégis a „németség” egyik fontos eleme. Ráadásul az elkészítéséhez mindössze két alapanyag szükséges: káposzta és só. Nameg egy kis idő, ami nekünk és a finom,egészséges, adalékmentes, vitamindús, probiotikus és hosszan elálló káposztánknak kedvez. A mostanában divatos otthoni fermentálással még csak szemezőknek belépő szintű finomság, ami biztosan jobb lesz, mint a boltból ismert rokonai. Mondjuk, mit érdemes tudni róla és hogyan kell hozzálátni.

Idén Veszprém – egyedülálló módon a Bakony-Balaton régióval közösen, egységes élményrégióként – viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Rengeteg zene, világsztárok, kiállítások, színdarab az erdő mélyén, mozi a csillagos ég alatt – van miből válogatni. Segítünk, hol tudsz a programok közt keresni, és adunk néhány tippet is.

A címben szereplő szlogen volt az egyik legfontosabb vezérelv a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros (EKF) programjának megalkotásakor. A szervezők mindent megtettek azért, hogy az EKF-fel adódó lehetőség a balatoni holtszezonon és 2023-on túl is még nagyon hosszú ideig előnyére váljon a helyieknek és a régióba látogatóknak. Bíznak benne, hogy az ott lakók bevonásával, sokszor helyi ötletek és vállalkozások, kreatív szolgáltatók EKF-es megtámogatásával indított projektek hamar önjáróvá válnak és sokáig szolgálják még a várost és tágabb régióját. A veszprémi kulturális fővárosi program kitalálói meséltek nálunk a januárban induló rendezvénysorozatról.

Meglehetősen sötét hangulatú szót választott idén a Collins English Dictionary az év szavának, amely szerintük hitelesen adja vissza az elmúlt időszak folyamatos bizonytalanságát és kilátástalanságát. A permakrízis (a „permanens”, azaz állandó és a „krízis” szavak összetételéből) arra utal, hogy egyik nehézségből estünk a másikba 2022-ben, és a folyamat már bőven ezelőtt, a klímaválsággal és a Covid-világjárvánnyal elkezdődött.