ml.PNGMérő László előadásait hallgatni mindig élvezet – igazából teljesen mindegy, hogy a tudás alapú társadalom, vagy Extremisztán és Középszerisztán a téma (mindkettőről hallhattunk péntek este), a hallgatóság úgyis tudja, hogy nem fog csalódni, ha Mérőt hallgat. Így volt ez tegnap, a Kutatók Éjszakáján is, ahol Mérő tanár úr előadásán a "csillárról is lógtak” az emberek. Ezúttal nemcsak a tudás alapú társadalomról tudtunk meg többet, de Casanovának is egy eddig talán kevésbé ismert oldalát is megismerhettük, valamint megtudtuk azt is, hogy csak sok álmodozó segítségével lehetünk a válság utáni helyzet nyertesei.

Mérő előadásában abból az alapfelvetésből indult ki, hogy a mai világban az emberiség fele meg tudja termelni akár 10 milliárd ember számára is mindazt, ami közvetlenül az élethez kell (élelem, lakhatás, ruha, közlekedés, oktatás, gyógyítás, stb.), így az emberiség másik fele másképp, másban fogja megtermelni a hozzáadott értékét. Egyes kutatások szerint hamarosan akár a GDP 50%-át is elérhetik azok az ágazatok, amelyek nélkül ugyan lehet élni, de termékeik boldogabbá teszik az embereket – a modern gazdaságokban erre épül a játékipar, a szórakoztatóipar (Hollywood), miközben a CSR (társadalmi felelősségvállalás) is egyre inkább standard üzleti tevékenységgé válik – jelenleg a „boldogságbiznisz" kiteljesedésének lehetünk szemtanúi.

A boldogságkutatások eredményeképp az emberi boldogság három fő komponense rajzolódott ki: a pozitív érzelmek (aki szeretetben él, az mindig boldogabb), a tartalmas élet (boldoggá teszi az is, ha valamilyen magasabb eszme szolgálatában cselekszünk – legyen az vallás vagy épp környezetvédelem), és az elmélyült cselekvés, más néven flow (horgászattól a kutatáson át a sakkozásig). Ezek mindegyike önmagában is teljes értékű boldogsághoz, de az emberek általában igyekeznek e három komponensből valamennyit megélni, azaz mindenki más-más boldogságportfóliót alakít ki, azaz minden ember másképp boldog.

Mérő szerint a tudás alapú társadalom egyik fontos jelensége, hogy a kor fontos üzleti gondolkodói a boldogság-portfóliók különböző elemeit hozzák létre. Így volt ezzel Steve Jobs, az Apple nemrég elhunyt vezetője, aki az érintőképernyő használatával forradalmasította az okostelefonokat, vagy Bill Gates, akinek köszönhetően szinte nincs olyan munkahely vagy otthon, ahol ne lennének Microsoft termékek, de ilyen volt Casanova is. Casanova nem a női szívek meghódítójaként került ebbe a sorba, hanem a francia királyi lottó megszervezőjeként: Mérő szerint a női szívek elcsábításakor is használt tudását nagyon ügyesen konvertálta egy másik területre, és erős meggyőzőképességével sikerült az embereket rávenni a lottószelvények megvásárlására, amelynek köszönhetően élete végéig gazdag emberként udvarolhatott a hölgyeknek.

A mai kor társadalmában – amit nevezhetünk tudás alapú társadalomnak – kulcsszerepe van tehát ezeknek az üzleti gondolkodóknak. Közös jellemzőjük, hogy „intellektuális kalandorok”, álmodozók; jöhetnek az élet bármelyik területéről (nem feltétlenül gazdasági vagy műszaki tanulmányok területéről), tudásukat elsősorban az „életben” és nem iskolapadokban szerzik; valamint az, hogy nem tudják ma megmondani, mit fognak holnap kitalálni, de minden helyzetben képesek valami érdekes ötlettel az üzlet menetét új irányba fordítani.

Mérő szerint azok az országok lesznek a válság utáni helyzet nyertesei, amelyek a legjobb üzleti gondolkodókat és őket kiszolgálni képes szakembereket tudják csatasorba állítani. Ezért nagyon fontos, hogy minél több álmodozót képezzünk, mert ők a fejlődés motorjai. Mérő szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy ez hogyan történik: a tudás alapú társadalom sikeréhez szerinte nem a szakma, a megszerzett tudás az alapvető fontosságú, hanem a tudás konvertálásának képessége. Ezért fontos, hogy az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kapjon az ilyen készségek fejlesztése, valamint ugyanilyen fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást is, amely frázis talán a végletekig elcsépelt, de a mai világban mindenképpen szükséges a sikerhez.

A siker kulcsa tehát az álmodozás – álmodozók, kalandorok, hajrá! :-)

Az eseményről további képek találhatók Flickr oldalunkon.

0 Vissza

Az Európai Unióban és Magyarországon számtalan olyan tanácsadó hálózat működik, amelyek az EU különböző programjai között segítik az eligazodást. Van például olyan, amely a tagállami álláslehetőségek gyűjtésével és praktikus munkavállalói tanácsadással az európai munkaerőpiacon belüli munkavállalói mobilitást segíti (EURES), van, amely az EU ifjúsági programjaival (Mobilitás) vagy az oktatási programjaival kapcsolatban (Tempus) nyújt naprakész tájékoztatást, de van olyan, amely az európai belső piacon felmerülő viták rendezésében segít (Solvit). Új sorozatunkban ezeket a tanácsadói hálózatokat, szervezeteket mutatjuk be, elsőként a hónap témájához, a „tudás Európájához” kapcsolódó EURAXESS szervezetet.

 

euraxess.jpgAz EURAXESS hálózat az Európai Kutatási Térség kezdeményezése, amely a kutatók Európán belüli mobilitását támogatja. Az EURAXESS naprakész online információt nyújt az európai kutatók számára a mobilitási lehetőségekről, ingyenes állásközvetítő portálként is szolgál, valamint 37 országban személyes tanácsadói szolgálatot is működtet. A kutatók számára az európai kutatói állások adatbázisa felbecsülhetetlenül értékű: legyenek akár első éves PhD-sek vagy tapasztalt kutatók, itt számtalan aktuális állás közül szemezgethetnek. Az ingyenes állásközvetítő portál központi eleme az egyedülálló, könnyen kezelhető és kereshető adatbázis, amely nemcsak kutatói álláslehetőségeket, de ösztöndíjakat és támogatási lehetőségeket, valamint kutatói önéletrajzokat is tartalmaz. A kutatók ide fel is tölthetik önéletrajzukat, így arra is lehetőséget kapnak, hogy esetleg őket találja meg valamelyik kutatóintézet, felsőoktatási intézmény vagy vállalat. A rendszer folyamatosan frissül, jelenleg 37 ország több száz aktuális ajánlatát tartalmazza. Az EURAXESS hálózat tagjai folyamatosan szemlézik és gyűjtik az EU-n belül elérhető általános kutatói pályázatokat is, többek között az EU 7-es Keretprogramja, a European Research Council, a Közös Kutatóközpont vagy épp az Erasmus Mundus program alatt elérhető kutatói ösztöndíjakat is, amelyek kiírásai a nemzeti EURAXESS szolgálatok honlapjain keresztül is elérhetők.

 

euraxess_portale.JPGAz EURAXESS hálózat egy közös európai portálon, valamint a résztvevő országok nemzeti EURAXESS weboldalain keresztül érhető el. 37 európai országban, csaknem 200 tájékoztató irodában személyesen vagy telefonon is fel lehet venni a kapcsolatot az EURAXESS tanácsadókkal.  Magyarországon összesen 14 helyen működik EURAXESS tanácsadói szolgálat. Az EURAXESS tanácsadók részletes, személyre szóló tájékoztatást adnak a kutatók és családjaik számára. Praktikus információkkal segítik egy külföldi országban való hosszabb tartózkodás megtervezését, megszervezését, legyen szó akár szálláskeresésről, az esetlegesen szükséges vízum vagy a munkavállalói engedélyekről, nyelvtanulásról, vagy a társadalombiztosítással és orvosi ellátással kapcsolatos ügyekről. Emellett az EURAXESS jogi tanácsadást is biztosít, többek között az Európai Kutatói Chartával kapcsolatban, az EURAXESS Links pedig hálózatba szervezi az Európán kívül élő európai kutatókat.

 

A hazai hálózatot a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Tempus Közalapítvány koordinálja. Aki közelebbről meg szeretne ismerkedni a szervezettel, illetve a kutatói mobilitást támogató programokkal, kutatói ösztöndíjakkal, az megteheti a Kutatók Éjszakáján szeptember 28-án Budapesten, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. központjában, ahol személyes tájékoztatással, előadással és kvízekkel várják az érdeklődőket 15 órától.

0 Vissza

galileo_16-hu-lisa.jpgMa Európában a pontos, műholdas helyzet-meghatározáshoz mindenki GPS-koordinátákat használ. De talán hamarosan eljön az az idő, amikor ez a mondat sem hangzik majd furcsán: „Adja meg a pontos Galileo-koordinátákat”. Az európai GPS”, a Galileo a jelenlegi tervek szerint 2014-től szabadon elérhető lesz mindenki számára, amely  egyéb előnyei mellett a GPS-nél sokkal pontosabb meghatározást tesz majd lehetővé.

Mindennapi életünk során számtalan esetben élvezzük a műholdas navigáció előnyeit – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. A legtöbben talán az autós navigációs rendszerekben találkoznak vele, de a repülésirányításban, a vízi közlekedésben, a vasúti közlekedésirányítási rendszereknél, valamint precíziós mezőgazdasági alkalmazásoknál vagy időjárás-előrejelzésben is felbecsülhetetlen segítséget jelent. A látássérültek és Alzheimer-kórban szenvedők is nagy hasznát veszik. Mindemellett számos egyéb alapvető szolgáltatás – mint például a kutató-mentő szolgáltatások, a biztonságosabb banki műveletek, az áramszolgáltatások – szintén nagy mértékben rá vannak utalva a műholdas navigációs technológiákra.

Európában és Magyarországon nagyon sokan azonosítják a műholdas navigációt az amerikai GPS-szel, amely szolgáltatás jelenleg szabadon elérhető és használható bárki számára. A GPS mellett azonban létezik egy másik navigációs rendszer is, az orosz GLONASSZ . Mindkettőt a hadsereg fejlesztette ki még a hidegháború alatt, elsősorban katonai célokra, és ennek megfelelően mindkettő jelenleg is katonai felügyelet alatt működik. Ahogy egyre több rendszer épült ezen helymeghatározó rendszerekre – Európában a GPS-re –, az európai döntéshozók a kilencvenes években úgy határoztak, hogy létrehozzák a saját műholdas navigációs rendszerüket, amely nincsen ráutalva az amerikai vagy orosz műholdakra, így a létező rendszerektől függetlenül is képes működni. Ez a kezdeményezés az Európai Bizottság által indított és az Európai Űrügynökséggel közösen kifejlesztett GALILEO program, amely a GPS-szel együttműködve segíti majd a tájékozódást az európaiak számára. Az európai polgári ellenőrzés alatt álló Galileo bizonyos szempontból a létező két rendszer versenytársa, de azokkal kompatibilis, illetve néhány szolgáltatás tekintetében interoperábilis, mindenesetre független tőlük. A függetlenség mellett a Galileo előnye többek között a minden korábbinál nagyobb pontosság lesz – a GPS 5-10 méteres pontosságával szemben akár egyméteres pontossággal is meg tudja majd állapítani a pontos helyzetet. Emellett a mostani rendszereknél megbízhatóbb is lesz. Egyrészt a navigációs jelek más rendszerek állapotától függetlenül elérhetők lesznek, másrészt teljes lefedettséget biztosít majd, így magasan fekvő területeken, hegyekben, vagy Európa északi részein is a jelenleginél megbízhatóbban működik majd.

A Galileo program két részből áll: az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás), amely tulajdonképpen az amerikai GPS-t pontosító európai műholdas rendszer. Ezt nevezik a Galileo előfutárának is, amely már 2009 óta működik, Európa-szerte díjmentesen helymeghatározási adatokat küld bármely EGNOS-jelek vételére alkalmas GPS-re. Az EGNOS mindössze három műholdból áll, amelyek több mint 40 földi állomással állnak összeköttetésben.

Amint létrejön a 30 műholdból és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összességéből álló Galileo, egy önálló, az eddigieknél sokkal jobb minőségű szignálokat biztosító rendszer lesz. A jelenlegi tervek szerint a Galileo 2014-től egy 18 műholdból álló alapkonstellációval három kezdő szolgáltatást fog nyújtani: díjmentesen elérhető ún. nyílt szolgáltatást (1), az ún. hatóságilag szabályozott szolgáltatást (2) (PRS – ez arra szolgál, hogy a legfontosabb szolgáltatások, mint pl. a rendőrség vagy a mentőszolgálat válság idején is működjenek), valamint 3) az ún. kutató-mentő szolgáltatást (3) (vészhelyzet esetén, ha pl. egy tengerész eltűnt a tengeren). Ezeket később további szolgáltatások követik, többek között egy nagyobb pontosságú, hitelesített adatokat alkalmazó kereskedelmi szolgáltatás, illetve az életvédelem szempontjából kritikus alkalmazásokra épülő életbiztonsági szolgáltatás. A teljes rendszer 30 fellőtt műholdból, 2 szükség esetén a pályán lévő műholdak helyettesítésére használható két földi műholdból, európai irányító központokból, és a Föld különböző pontjain elhelyezkedő érzékelő- és sugárnyaláb-fellövő állomások hálózatából fog állni.

A Galileo rendszer felállítása folyamatosan zajlik – a tervezett 30 műhold közül tavaly októberben pályára állították az első kettőt (a Nataliát és a Thijst), amelyeket folyamatosan követnek az új műholdak, a tervek szerint 2015 végére összesen 26 műhold kerül pályára. A következő két műholdat – amelyek az első kettőhöz hasonlóan két EU-tagállam egy-egy kisiskolásáról kapja majd a nevét – közel egy hónap múlva, 2012. október 10-én lövik majd fel a Francia Guyana-i Kourouból. Ezt követően negyedévente két-két műhold fellövését tervezik.

A kilencvenes évek óta sok kritika érte a Galileo programot. Elhúzódott a program beindítása is, sokan feleslegesnek tartották a már létező műholdas navigációs rendszerek mellett, és nagyon nehéz volt megállapodni a finanszírozásáról, illetve magántőke-befektetőket bevonni a felállításába. Mindezt csak tetézte a gazdasági válság. A program viszont, ha döcögősen is, de beindult, és 2014-től mindenki számára érzékelhető előnyöket biztosít majd. Számítások szerint a Galileo a közvetlen pozitív hatások mellett (függetlenség, megbízhatóság, nagyobb pontosság) áttételesen húsz év alatt közel 60-90 milliárd euróval járulhat hozzá az európai gazdaság növekedéséhez. A Galileo programnak emellett fontos szerepe van abban, hogy segít megőrizni Európa technológiai függetlenségét, és segítségével „versenyben marad” egy stratégailag nagyon fontos iparágban, amely egyre inkább kritikus fontosságú válik olyan területeken, mint például a villamosenergia-elosztási és távközlési hálózatok.

A program tehát „sínen van”, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy milyen koordinátákat adunk majd meg mondjuk öt év múlva.


1. illusztráció: ESA
2. illusztráció: a Galileo rajzverseny magyarországi győztese, Lisa rajza

0 Vissza

Idén immár hetedszerre rendezik meg Magyarországon a Kutatók Éjszakáját szeptember 28-án, amelyen bárki megtapasztalhatja, hogy a kutatás jóval több fehér köpenyes, nagyon okos emberek elzárt kísérletezésénél, és hogy a tudomány lehet izgalmas, érdekes, vagy épp szórakoztató. Az eseménysorozathoz idén az Európa Pont is csatlakozik: este 8 órától Mérő László tart előadást Mero_Laszlo_kicsi.jpgnálunk „Középszerisztánból Extremisztánba” címmel a világ változó szerkezetéről. Ezután 9-től arról beszélgetünk majd meghívott vendégeinkkel, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyszerű ötletből világraszóló siker legyen. A nemzetközileg is sikeres prezi.com és a Ustream képviselői, valamint a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny negyedik helyezett magyar csapata mesél majd tapasztalatairól, a hazai és külföldi  nehézségekről és lehetőségekről. Ezután a Kodály Method projekt vezetőivel beszélgetünk, akik magyar és külföldi zenekarok élő produkcióit támogatják meg audiovizuális ötletekkel, amelyek segítségével egy-egy felvétel zenei-, képi- és dramaturgiai szempontból exkluzív és egyszeri lesz. Az estet Barabás Lőrinc live actje zárja, koncertjén a jazz-funk-pop vonal mellett az elektronikáé lesz a főszerep.

A Tudományok Éjszakája az Európai Bizottság által kezdeményezett és támogatott program, amely 2005 óta minden évben szeptember negyedik péntekén kerül megrendezésre. Ezen az éjszakán a legkülönfélébb tudományágak képviseletében száz és száz kutató és tudós azon fáradozik, hogy mindennapi munkájukat a nagyközönség elé tárva bemutassák a kutatás és az innováció hétköznapi életünkben betöltött szerepének fontosságát. Magyarországon kívül szinte valamennyi tagállamban, közel 300 városban (itthon 66 helyen) lesznek hasonló programok ezen az éjszakán – tavaly közel 800 ezren vettek részt az eseményen Európa-szerte, amely itthon is egyre népszerűbb. Míg Magyarországon 2006-ban a rendezvényekre mindössze háromezren látogattak el, tavaly viszont már több mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a kutatók titokzatosnak tűnő munkájára. Hét év alatt a Kutatók Éjszakája hazai látogatottsága több mint tizenötszörösére növekedett, és így hazánk egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programjává vált. 

Az idei magyarországi program számtalan izgalmas eseményt kínál még: ha megkóstolnád, mit esznek az űrhajósok, vagy szívesen kevernél magadnak saját parfümöt, esetleg érdekel, van-e tudományosan alátámasztott korhatár szerelemben vagy szexben, ha űrrakétát készítenél vagy esetleg kíváncsi vagy, hol tart a technológia a sci-fi filmek világából ismerős fejlesztések terén, akkor érdemes alaposan tanulmányoznod az idei Kutatók Éjszakájának programját. Az említettek mellett több száz izgalmas és ingyenes program vár szeptember 28-án este országszerte: lesz még gombfocizás okostelefonnal, előadás a genetikailag módosított élelmiszerek szerepéről, lesz „fegyversimogató”, dinnyepalánta-oltás, és kiderül az is, lesz-e világvége idén, de aki az Öveges-professzor féle kísérleteket szereti, annak sem okoz majd csalódást az idei program – de mindez csak pár példa a valóban nagyon gazdag programkínálatból (amely helyszínek és tudományterületenként böngészhető az esemény hivatalos oldalán).

Válogassatok kedvetekre! :-)

kutatok2.jpg

0 Vissza

A suliszezon és a szorgalmi időszak kezdetével mi is magasabb fordulatszámra kapcsolunk, és szeptemberben számos izgalmas programmal várunk benneteket – ebben a hónapban a tudás kerül a középpontba, legyen az sakk, kutatás vagy épp űrutazás. Vendégünk lesz többek között Polgár Judit, a sakktörténelem legjobb női sakkozója, Farkas Bertalan, az első magyar a világűrben, és Mérő László, aki előadásaival és könyveivel sokakat meggyőzött arról, hogy a matematika valóban lehet izgalmas és érdekes.

polgar_judit.jpgSzeptember 20-i programunkon elsőként a 64 kockás világ harminckét bábúja játssza majd a főszerepet: a sakkot mutatjuk be egy kicsit más szemmel. A sakk olyan sport, amely jó adag logikai és kombinatorikai készséget és fejtörést igényel, emellett kitűnő szórakozás is – akár már egész kis gyerekkortól. Ezt bizonyítja programunkon az óvodás Karácsony Kata is, aki fél hattól 16 táblás sakkszimultán keretében várja fiatal és idősebb kihívóit. Kata után Polgár Judit, a számos rekordot felállító nagymester beszél a sakkban rejlő lehetőségekről és elsajátítható képességekről. A beszélgetéshez Duró Zsuzsa gyermekpszichológus, Nádasi Tamás, a sakk elkötelezett támogatója, valamint Révész Máriusz, a Budapesti Sakkszövetség Elnöke is csatlakozik. Az est zárásaként, fél kilenctől a Chess Fever című 1925-ös filmet vetítjük.

urturista.jpgSzeptember 25-én űrutazásra hívunk benneteket – filmklubunk e havi filmje ugyanis az űrbe kalauzol: Christian Frei Űrturisták című alkotása a legtehetősebbek új szórakozását mutatja be. A film készítői végigkövették, hogyan készül fel Anousheh Ansari amerikai üzletasszony, hogy egy Szojuz űrhajóval a nemzetközi űrállomásra repüljön. A film a csillagvárosi kalandok érzelmi hátterét és ehhez kapcsolódóan az emberi szellem határait, a kaland és a felfedezés utáni vágyainkat is vizsgálja. A vetítést követően Gyárfás Dorka beszélget Farkas Bertalannal, aki 1980-ban a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén első magyar űrhajósként jutott el a világűrbe.

Mero_Laszlo_kicsi.jpgSzeptember 28-án ismét a Kutatók éjszakáját ünnepeljük, elsőként este 8 órától Mérő László arról mesél majd, hogy miért zene a matematika, miért jó játék a mesterséges intelligencia, és hogyan születnek a világmegváltó gondolatok. Ezután 9-től arról beszélgetünk majd meghívott vendégeinkkel, hogyan lehet egy egyszerű ötletből siker és piacvezető vállalkozás. A nemzetközileg is sikeres prezi.com és a Ustream képviselői, valamint a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny negyedik helyezett magyar csapata mesél majd tapasztalatairól, a hazai és külföldi  nehézségekről és lehetőségekről. Ezután a Kodály Method számol be arról, milyen innovatív eszközöket használnak munkájuk során, majd Barabás Lőrinc live actjével zárul a 2012-as Kutatók Éjszakája.

A hónapban lesz megtekinthető a Gyerek ARC kiállítás is (szeptember 4. és 30. között) az Európa Pont mellett a Millenáris Parkban, ahol kiderül, hogyan fest a város, a közlekedés, a táj a 6-14 éves gyerekek által megidézett jövőben, valamint az, hogyan látják a gyerekek nagyszüleiket, és mi teszi szorossá a kapcsolatot e két generáció között. „A nagyszüleim tényleg nagyok!” témával az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve programsorozathoz csatlakozik a rendezvény.

Mindezek mellett változatlanul minden hétköznap 10 és 18 óra között várják az EU-val kapcsolatos kérdéseiteket az Európa Pont tanácsadói – többek között – EU-s munkavállalási, tanulási vagy támogatási lehetőségekkel kapcsolatban nyújtanak felvilágosítást. Folytatódik az EU-tanóra sorozat is, ahova továbbra is várjuk az iskolák jelentkezését, és szeptember végétől folytatjuk a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia előadás-sorozatot is – ebben a félévben a gazdasági válság, a válság leküzdésére irányuló megoldások és az idén húszéves egységes piac kerül a középpontba.

Az Európa Pont szeptemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza