Az okoseszközök lehetőségeinek felhasználása a tanulásban és önképzésben, a konvertálható, a tényanyagok helyett a bármilyen helyzetben hasznosítható tudás megszerzése: ezekre a kulcskompetenciákra van szüksége a sikeres embereknek. Ezekben egyetértettek a Kutatók éjszakáján előadó vendégeink, akik mind valamilyen formában a tudás megszerzésének optimalizálásával (is) foglalkoznak. (Az esten vendégünk volt Mérő László is, az ő előadásáról készült beszámolónk itt olvasható.)

Szűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.

A hosszú nyári pihenés után szeptemberben újult erővel és változatlanul sokszínű programokkal várunk benneteket. E havi fókusztémánk az innovatív és tudásalapú Európa – mindaz, ami képessé teszi öreg kontinensünket arra, hogy megállja a helyét az egyre digitalizálódó világ globális versenyében. Ebben a folyamatban kulcsszereplők a fiatalok: olyan innovatív ötletekre és oktatási módszerekre van szükség, amelyek segítségével Európa fiataljai képesek a kor vívmányait megfelelően kiaknázni és saját boldogulásuk javára felhasználni. A digitális írástudás, az oktatási szemlélet változása, az élethosszig tartó tanulás mind kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa a világ élvonalában legyen a tudományos teljesítmények, kutatás-fejlesztés tekintetében. Szeptemberben ezért olyan módszereket, programokat, kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek segítenek felkészülni a fiatal európai generációnak az új kihívásokra.

2015 júliusától az uniós egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy Luxemburg vezeti a tagállamok egyik legfontosabb döntéshozó szervét, legutóbb 2005 első felében elnökölt az ország. Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített „rövid” félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A továbbra is rengeteg kérdést felvető Grexit, illetve a görög válság még mindig sok munkát ad a tagállamoknak és így Luxemburgnak is, de a menekültügy, az év végi két nemzetközi klímacsúcs és a britek lehetséges kilépése (Brexit) az EU-ból mind olyan téma, amelyek sikeres rendezése, az ezzel kapcsolatos viták jó mederbe terelése egyenként is hatalmas feladatot jelentene bármelyik tagállamnak.

Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

Amíg Európában és a világ fejlettebb részén az elhízottság negatív egészségügyi következményei okoznak egyre nagyobb kihívást, addig a világ másik felén az alultápláltság, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosítása a legfőbb gond – ahogy arra a többek között a Fejlesztés Európai Éve is felhívja a figyelmet. A megközelítőleg 850 millió éhezővel szemben ott állnak a túlsúlyos fejlett országok, ahol csak 2010-12 között közel 2,8 millió haláleset volt köthető közvetve vagy közvetlenül az elhízottsághoz – nem beszélve arról az évi 1,3 milliárd tonna élelmiszerről, amely a gazdag országok konyhájából egyenesen a kukába kerül.

Friss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.

„Mi és ők”: sokszor ez az ellentétpár jelenik meg az Európában új hazát kereső bevándorló és az európaiak viszonyában; és ez az ellentét került elő számtalanszor a hónap közepén bekövetkezett Földközi-tengeri katasztrófa kapcsán is, amikor egy illegális bevándorlókat szállító hajó felborult, több száz ember halálát okozva. És ez az ellentét jelenik meg az Európai Írótalálkozó idei utolsó panelbeszélgetése alkotóinak regényeiben is, akik az európai, illetve nyugati kultúra kiválasztottságról, Európa és a többiek viszonyáról és az európai identitásról beszélgettek a Nemzetközi Könyvfesztivál meghívottjaiként az Európa Pontban.