A világtörténelem folyamán a cenzúra mindig fontos eszköz volt a hatalom kezében, hogy a hivatalos ideológiától távol eső, vagy azzal szemben álló gondolatokat távol tartsa a társadalom nagyobb részétől. Szerencsére mára Európában ezt már nehéz elképzelni, de a legtöbb európai ország történelméből ismerős ez, és a világ más pontjain sajnos még ma is bevett gyakorlat. A cenzúra ellenében, a gondolkodás szabadságának fontosságára hívja fel a figyelmet az idei Documenta összművészeti esemény egyik legérdekesebb installációja, a „Könyvek Parthenónja”.
A németországi Documenta kiállítást ötévente rendezik meg Kasselben 1955 óta. Mára egyértelműen korunk jellemző dilemmáira, problémáira reflektáló kortárs alkotások kerültek a kiállítás középpontjába, amely idén is száz napig – még szeptember 17-ig – várja az érdeklődőket Németország közepére, Kasselbe. A Documenta kasseli eseményein ebben az évben 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. (A szemlének idén is van magyar vonatkozása, a Budapesten született amerikai művész, a környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott Agnes Denes The Living Pyramid című munkáját lehet megnézni egy kasseli parkban.)
Az idei Documenta kétségkívül egyik legizgalmasabb helyszíne a Könyvek Parthenónja, Marta Minujín argentin képzőművész alkotása. Az installáció a görög Parthenón mása, amelyet közel százezer, korábban vagy jelenleg valamelyik országban betiltott könyv borít. Az argentin művész ezzel tiltakozik a gondolkodás szabadságának korlátozása ellen. Az alkotást már 1983-ban, az argentin katonai junta bukása után felépítették Buenos Airesben. A mostani alkotást jelentős kutatómunka előzte meg, amely során létrejött egy több mint hatvanezer könyvet tartalmazó lista. Az alkotás ugyanakkor teljesen nyitott: az alkotó és a szervezők folyamatosan várják további könyvek jelölését a listára, valamint a betiltott könyveket is el lehet küldeni a szervezőknek. Az installáció éppen azon a helyen épült fel Kasselben, ahol korábban, a náci uralom alatt kétezer betiltott, a „német szellemiséggel ellentétes”, káros gondolatokat tartalmazó könyvet égettek el.
A betiltott könyvek között számos politikai, illetve társadalom- és vallásfilozófiai mű található, vagy olyanok, amelyeket egy adott rendszer erkölcstelennek bélyegzett. Ugyanakkor vannak népszerű kortárs regények is a listán (mint például a Harry Potter vagy a Da Vinci kód), amelyek bizonyos országokban okkultizmusuk miatt kerültek indexre. A listán számos világirodalmi klasszikus is megtalálható. Néhány példa a betiltott könyvek listájáról (egy kivonatolt lista itt olvasható, a kiállítás alapjául szolgáló hosszabb lista itt tallózható):
- Dan Brown: A Da Vinci kód
- Caroll Lewis: Alice csodaországban
- Giacomo Casanova: Emlékiratok
- Miguel de Cervantes: Don Quijote
- Paolo Coelho: Az alkimista
- Albert Einstein teljes életműve
- Sigmund Freud teljes életműve
- Johann Wolfgang von Goethe: Faust
- Grimm testvérek: Grimm mesék
- Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
- Thomsa Hobbes: A Leviatán
- Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
- Franz Kafka teljes életműve
- Milan Kundera teljes életműve
- James Joyce: Ulysses
- Thomas Mann teljes életműve
- Karl Marx teljes életműve
- George Orwell: 1984, Állatfarm
- Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
- Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg
- Joanne K. Rowling: a Harry Potter könyvek
- J.D. Salinger: A zabhegyező
- Friedrich Schiller: versek
- Jonathan Swift: Gulliver utazásai
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!