kids-1093758_960_720.jpgKözhely, hogy az információs társadalom  korában élünk, a mai világban az egyik legfontosabb érték az információ, a tudás, amely egyben a fejlődés motorja is. Az a társadalom, amely nem fektet elegendő figyelmet (és pénzt) a tudás gondozásába, nem lehet versenyképes, és lemarad – ez pedig számos gazdasági és társadalmi problémát okoz, és kemény következményekkel jár az egyes emberek életében is. Az Európai Unió döntéshozói ezt jó ideje felismerték, és számos kezdeményezéssel, programmal igyekeznek elősegíteni azt, hogy az EU a világ élvonalában legyen képzettség, a tudományos teljesítmények, valamint a kutatás-fejlesztés területén. Már az EU előző hosszú távú gazdasági terve, a Lisszaboni Stratégia 2000-es megfogalmazásakor is kiemelt célként fogalmazták meg a tudásalapú gazdaság létrehozását, amely cél a jelenlegi, Európa 2020-as stratégiában is prioritásként szerepel.


Az EU egyik legfontosabb hosszú távú célja az Európa 2020 alapján az „intelligens növekedés” beindítása, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Ehhez a következők szükségesek: az oktatás minőségének javítása, a kutatási teljesítmények fokozása, az innováció és tudástranszfer népszerűsítése, az információs és kommunikációs technológiák teljes körű alkalmazása, valamint annak biztosítása, hogy az újító ötletekből olyan új termékek és szolgáltatások szülessenek, amelyek segítenek a növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésében és a társadalmi kihívások kezelésében.

 

Kihívások és uniós válaszok

 

Ha mindezeket a területeket végignézzük, van még mit behoznia az EU-nak: innováció területén például még jelentősen elmaradunk az USA vagy Japán mögött. Míg a kutatás-fejlesztésre szánt kiadások a tagállamokban átlagosan nem érik el a GDP 2%-át, addig ez az arány az USA-ban 2,6%, Japánban pedig 3,4%. Európában viszonylag kevesebb csúcstechnológiai cég van jelen, és a K+F beruházásokban alacsony a magánszektor részvétele. Mindezen problémákat az Innovatív Unió kezdeményezés keretében igyekszik orvosolni az EU, amely többek között célul tűzte ki a vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítását (pl. egységes uniós szabadalom létrehozásával, a szerzői jogokra és védjegyekre vonatkozó szabályok modernizálásával), európai innovációs partnerségek indítását, ún. „tudáspartnerségek” ösztönzését, a természettudományos diplomák arányának növelését, vagy épp a magánszektor K+F-es beruházási kedvének javítását.

 

A képzés is szoros összefüggésben áll az EU teljesítőképességével. A vezető gazdasági hatalmakkal összehasonlítva a kontinensen jóval kevesebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal, a világ legjobb egyetemei között nagyon kevés az európai, de alacsonyabb szinten sem büszkélkedhetnek az európai diákok kimagasló olvasási és szövegértési készségekkel. A képzéssel kapcsolatos uniós célkitűzéseket a Mozgásban az Ifjúság kezdeményezés foglalja össze, amelynek célja, hogy hogy a tudás és a tőke kombinálása, illetve a diák- és gyakornoki mobilitás ösztönzése révén növelje Európa felsőoktatási intézményeinek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét, Unió-szerte javítsa az oktatás és képzés valamennyi szintjének minőségét, valamint javítsa a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit. Mindebbe beletartozik az uniós ifjúsági mobilitási programok (pl. Erasmus) integrálása és fejlesztése, a nem formális tanulás elismerése, vagy épp a fiatalok vállalkozó kedvének növelése.

 

Harmadik terület, amelyen konkrét célokat fogalmazott meg az EU a versenyképesség növelése érdekében, a digitális technológia: Európa még nem aknázza ki maximálisan a digitális társadalomban rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségeket, van még mit fejlesztenie a nagysebességű internet használata terén is, amely pozitívan hathat az EU innovációs képességére, a tudás online terjesztésére és az áruk és szolgáltatások online forgalmazására is. Az EU célja, hogy az „Európai digitális menetrend” keretében javítsa az európai polgárok internet-hozzáférését pl. a digitális jártasság és hozzáférhetőség támogatására irányuló intézkedések révén (cél, hogy az EU-ban 2013-ig mindenki rendelkezzen szélessávú internet-hozzáféréssel). Emellett intézkedéseket tesz azért, hogy stabil jogi keretet hozzon létre a nagy sebességű internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásoknak valamennyi gazdasági ágban, vagy hogy elősegítse a hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, intelligens otthon, digitális készségek, biztonság) bevezetését.

 

A sikerhez természetesen nem elég, ha csak az Unió cselekszik, és a legtöbb területen nincs is közvetlen szerepe, mindössze keretprogramokat alkothat, és koordinálhatja, támogathatja a tagállami erőfeszítéseket.  Ahhoz, hogy a tudás alapú gazdaság mind jobban kiteljesedjen az EU országaiban, rengeteg a tennivaló nemzeti, regionális szinten is, de nem szabad alábecsülni a civil társadalom szerepét sem. Kétségtelen, hogy a válságból való kilábalásban csak az segíthet, ha Európa tovább halad ezen az úton – az út még hosszú, de az irány biztos.

 

kutatok.jpgA tudomány és a tudás Európája játssza a főszerepet szeptember végi rendezvényünkön, a Kutatók éjszakáján is, ahol nemcsak Mérő László lesz vendégünk, de megtudhatjátok a legsikeresebb magyar startupok vezetőitől, hogy hogyan lesz egy jó ötletből európai- vagy világsiker. Szeretettel várunk mindenkit!

 

Jelen posztunk csak egy rövid összefoglalója annak, hogy mit tesz az EU a tudás alapú társadalom megteremtése érdekében. Érdemes a cikk hiperlinkeit, valamint az Europa 2020 hivatalos oldalát tanulmányozni, ahol részletes információt találtok valamennyi kezdeményezésről, eddigi eredményekről, tagállami célkitűzésekről.

0 Vissza