Az EU-ban a fürdővizek minősége továbbra is nagyon jó: 2022-ben a fürdőhelyek 85,7 százaléka megfelelt az EU legszigorúbb, „kiváló” vízminőségi osztályú előírásainak. Az utóbbi évtizedekben rengeteget javult a természetes fürdőhelyek vízminősége szerte Európában, de azért érdemes nyaralás előtt tájékozódni, melyik európai strandon mire számíthatunk.
Ma egy európai nő átlagosan valamikor 26 és 32 éves kora között ad életet első gyerekének. Szüleink, nagyszüleink ennél jóval korábban vágtak bele a családos életbe – a trendet valószínűleg nehéz megfordítani. Európai körkép az első gyerekek születésének időzítéséről.
Egy új európai polgári kezdeményezés és hozzá aláírásgyűjtés indult nemrég, azzal a céllal, hogy a 2010 után születettek legyenek a kontinens első dohányzásmentes generációja. A kezdeményezők szeretnék megtiltani, hogy a fiatalok dohányterméket vásároljanak, illetve egyéb eszközökkel elérni, hogy csökkentsék a cigarettacsikkek által okozott környezeti veszélyeket.
A legfrissebb adatok szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam átlagosan 80,1 év. Volt ez már több is: 2019-ben még 81,3 évre számíthattunk, de az utóbbi két évben – a pandémia miatt hirtelen megnövekedett halálozás következtében – hosszú növekedési trend után visszaesett a várható élettartam. Jelentős a szórás a tagállamok, de az egyes régiók között is. Magyarország sajnos a sereghajtók között van: átlagosan 9 évvel rövidebb életre számíthatunk, mint mondjuk az élen járó spanyolok vagy svédek. A nők még mindig jelentősen túlélik a férfiakat: közel hat év az előnyük.
Az egységes belső piac az EU egyik legfontosabb vívmánya. Szabad utazás, letelepedés, tanulás, munkavállalás, a piacok közötti akadályok felszámolása, magas színvonalú, biztonságos termékek, a vállalkozások hozzáférése egy nagyobb piachoz, számtalan mobilitási támogatás – csak néhány példa arra, mit köszönhetünk neki. Mára, harminc évvel a létrejötte után annyira a mindennapjaink része, hogy teljesen természetesnek vesszük ezeket az előnyöket. Aki nincs benne, nagyon igyekezne, hogy részévé váljon, aki pedig elhagyta, az utólag szembesül vele, mit is veszített… Van mit ünnepelni, örüljünk együtt ezeknek az előnyöknek!
Az Európai Bizottság tavaly februárban mutatta be az európai rákellenes tervet. A terv az EU egyik legfontosabb közegészségügyi kezdeményezése, és a 2020 novemberében elindított európai egészségügyi unió egyik sarokköve. A rákellenes terv keretében idén elkészültek az első rákügyi országprofilok, amelyek jelentős egyenlőtlenségekre mutatnak rá az uniós országok között és azokon belül is. Nincsenek jó híreink.
Ahogy a korábbi években, 2023-ra is elkészítettük segédletünket az európai országokban tervezett munkaszüneti napokról. Idén is lesz jó pár három- és négynapos hétvége Magyarországon, érdemes ezért átböngészni a szünnapokat, hogy lássuk, mi vár ránk a többi tagállamban, ha ezekre a napokra tervezünk utazást.
Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.