Ahogy korábbi, a programot is ismertető bejegyzésünkben írtuk, az EU legnépszerűbb ifjúságot célzó mobilitási programja, az Erasmus idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez alatt a 25 év alatt – uniós tagságunk előtt, és azóta – több mint harmincezer magyar fiatal élt már a lehetőséggel, és töltött el egy-két szemesztert felsőoktatási hallgatóként egy másik tagország főiskoláján vagy egyetemén.

Gál Kinga uniós csatlakozásunk óta dolgozik az Európai Parlamentben (EP) képviselőként, ahova a Fidesz listájáról jutott be 2004-ben és 2009-ben is. Az Európai Néppárt tagjaként az EP szakbizottságaiban emberi jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel, külügyekkel és nem utolsósorban kisebbségi jogokkal foglalkozik. Munkájában kiemelt helyet foglal el a határon túl élő magyar közösségek jogainak megjelenítése és érvényesítése, két és fél évig volt társelnöke a nemzeti közösségekkel és kisebbségi nyelvekkel foglalkozó EP Kisebbségi Munkacsoportjának. 2008-ban az év EP-képviselőjének is megválasztották – amit viszont talán kevesen tudnak róla: négy fiú édesanyja. Aktuális témánkhoz, a női esélyegyenlőséghez kapcsolódva őt is megkerestük, és megkértük, hogy egy villáminterjú keretében (épp a sűrű plenáris héten csíptük el) mondja el, hogyan látja ő a karrier és család kérdéskörét.

Egy EP-képviselőnek számos szakbizottságban, munkacsoportban, plenáris üléseken és egyéb hivatalos rendezvényeken kell helytállnia, emellett ott van a folyamatos ingázás Strasbourg, Brüsszel és persze Magyarország között – kívülről nézve ez egész embert kívánó feladat, és ugyanezt gondolnánk egy négygyermekes anyukáról is. Hogyan tud egy személyként mindkét szerepben helytállni?

A kezdettől fogva együtt van a család Brüsszelben. Amikor 2004-ben EP-képviselőként ide szólított a munkám, a gyerekek még túl kicsik voltak ahhoz, hogy csak hétvégenként láthassák az édesanyjukat (azóta persze nagyobbak lettek, az ikrek, Áron és Gergő 14, Zsombor 12, Márton most 8 éves). Mindig a család volt a legfontosabb az életemben, minden más csak másodlagos szerep lehet. Ezt nem lehet egyedül csinálni, csak úgy, hogy száz százalékig mellettem áll a férjem. Szerencsém van, mert olyan férj és család vesz körül, akikkel minden feladat megosztható. A gyermekek körüli teendők – életük rendezése, egyszerűen csak a mindennapok levezénylése – pedig kifejezetten segítik a munkámat: a földön tartanak, a mindennapok realitásában, illetve rávezetnek arra, hogyan kell gyorsnak és hatékonynak lenni. Belőlük nyerem az energiámat.

Hogyan telik egy átlagos brüsszeli napja?

A strasbourgi hetek még mindig nagy kihívást jelentenek, de a hétköznapok, a brüsszeli munka során egy normális család életét éljük: reggel fél hét előtt kelek, elkészítem a gyerekeknek a tízórait és a reggelit, a férjem itt is segít. Ezután elengedem a gyerekeket iskolába, majd bemegyek a Parlamentbe, általában fél kilenc és fél öt / öt óra között mindig bent vagyok, néha tovább is. Este igyekszem haza, hogy mire mindenki hazaér az iskolából és különórákról, előkészítsem a meleg vacsorát, és még tölthessünk együtt egy kis időt.

Ebben a hónapban Péterfy Bori is a vendégünk volt az Európa Pontban, aki első gyermeke születése után most tér vissza a munkához – szerinte a gyermekvállalásra nincsen megfelelő idő, ez ha eljön, nem szabad a karrier miatt halogatni, mert csak egy nőnek adatik meg az a csoda, hogy gyermeket hozhat a világra. Ön mit gondol, van a gyermekvállalásra ideális időszak? Mit tanácsolna a karrier és család dilemmájával szembesülő fiatal nőknek?

Én is így gondolom, ha az ideális időszakot várjuk, elrepülhet az élet felettünk úgy, hogy nem is vettük észre, melyik napra is esett az „ideális”… A második kérdésre általános tanácsot nem lehet adni, véleményem szerint minden nő és család helyzete egyéni, és ugyanígy minden dilemma is egyéni. Mégis, amennyiben erre van lehetőség a „család és karrier” megoldásra szavaznék.

Jelenleg az EP-képviselők közel 35 százaléka nő (ugyanez az arány a magyar EP-képviselők között is),  Magyarországon ez a nemzeti parlamentünkben az EU egyik legrosszabb rátájával kevesebb mint 8 százalék. Lát-e arra esélyt, hogy ez a közeljövőben megváltozik?

Mentalitásváltozás mellett olyan konkrét – jogszabályi és egyéb ösztönző – lehetőségekre van szükség, amelyek a mindennapokban elérhetővé teszik a család mellett a karrier, és a karrier mellett a család lehetőségét. Erre a társadalomnak is szüksége van, hiszen minden olyan nő, aki mindkét területen helyt szeretne és tudna állni, ezáltal elégedettebb lesz életével. Számukra meg kell erre teremteni a lehetőséget, ösztönözni kell őket. A mentalitásváltásra pedig mind egyéni, mind pedig közösségi/intézményi szinten szükség van.

Jelenleg milyen ügyeken dolgozik az Európai Parlamentben?

A nemzeti kisebbségek érdekeinek képviselete állandó feladat, minden rendelkezésemre álló érdekérvényesítési parlamenti eszközt vagy munkacsoporti lehetőséget kihasználok erre. Minap éppen Szerbiával és ezen belül a vajdasági magyarok helyzetével foglalkoztunk többet. Az állampolgári – egyéni vagy közösségi – ügyeket és emberi jogok általános érvényesítését különböző dossziékban és szakbizottságokban igyekszem képviselni. Hogy konkrét dossziékat is említsek, továbbra is követem a bécsi ügynökséggel kapcsolatos ügyeket, vagy éppen az Európai Unió csatlakozását az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményéhez.

Eddigi élete, pályafutása során mi az, amire legbüszkébb, mi az, amit kiemelne?

A legbüszkébb természetesen a négy fiamra vagyok, hálás vagyok a jó Istennek a családomért. Minden egyéb szakmai siker csak ez után következik.

Köszönjük az interjút, további sok sikert kívánunk – mind anyaként, mind képviselőként!

Különleges vendégünk lesz kedden: a sokoldalú Alexander Brody jön el hozzánk, a sikeres üzletember és szépirodalmi alkotó, akinek „hazája Magyarország, otthona a nagyvilág”.

Alexander Brody művészek között nőtt fel – nem véletlen, hogy későbbi életpályája során az írás felé fordult. Alexander Brody nagyapja Bródy Sándor, a híres író, nagybátyja pedig a szintén elismert novellista, Hunyady Sándor. Családja nagypolgári életvitelével együtt járt az is, hogy a korabeli művészvilág és elit számos jeles képviselője (a kor nagy színészei, írói, politikusai, tudósai) voltak bejáratosak a Bródy családhoz.

Alexander Brody iskoláit még Magyarországon kezdte, de egyetemi tanulmányait már az Egyesült Államokban, a Princetonon folytatta, akkor még diplomatának készült. A diploma megszerzése után azonban a reklámszakmában próbált szerencsét, a világ egyik legsikeresebb reklámügynökségénél, a Young and Rubicamnél kezdte kifutófiúként, amelyet – több mint harminc év után – az elnöki székből hagyott ott. Brody reklámipari sikerének egyik titka, hogy mindig tudott valamilyen nem várt ajánlatot tenni az ügyfeleknek, emellett ugyanilyen fontosnak ítélte meg a jó munkaerő megbecsülését. Ezzel kapcsolatosan elhíresült az az eset, amikor szembeszállt egy nagynevű megrendelőjével, aki folyamatosan megalázóan bánt munkatársaival, mondván „pénzes ügyfelet bármikor tudok találni, jó munkatársat annál nehezebben”.  A reklámiparban Brody szinte mindent elért, amit csak lehetett – egy ideig ő volt a Reklám Világszövetség (IAA) elnöke, vezetése idején vette fel tagjai közé a szervezett többek között Kínát és Magyarországot is.

Alexander Brody immáron több mint háromnegyed évszázad során gyűjtött és gyűjt tovább – barátokat és műtárgyakat; könyveket és költeményeket; epigrammákat és aforizmákat, ízeket és illatokat. Először az Egyesült Államokban, majd Magyarországon több kötete jelent már meg, melyek közül a legutóbbi  A bolygó fénye – Hunyady Sándor arcképe tavaly, amelyben egyszerre idézi meg Hunyadi Sándor arcképét és azt a miliőt, ahol és ahogy az írói életmű létrejött. Brody nem csak alkotóként, de támogatóként is jelen van a magyar irodalmi életben, őse tiszteletére megalapította a Bródy Sándor-díjat, amely az elsőkötetes írókat támogatja.

Alexander Brody emellett lelkes sportrajongó, édesapjától (Bródy János, a magyar lóversenysport kiválósága, a negyvenes években az Ügető Igazgatója) örökölte a lovak szeretetét, de ugyanígy rajong a zenéért és a művészetekért. Mindezek mellett azt vallja magáról, hogy életében két dologra büszke: hogy van egy fia, Sandy és egy kislánya, Thyra.

Alexander Brodyt mindezekről Nagy József újságíró kérdezi Európa Szalon című sorozatunkban, az Európa Pontban február 28-án. A rendezvény ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Minden generációnak megvan a maga sajátossága, jellemző problémái. Tari Annamária klinikai szakpszichológus, ismert pszichoterapeuta több könyvet is írt már korunk generációiról, a korcsoportok közötti párbeszéd fontosságáról. Az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás évéhez kapcsolódóan kérdeztük Tari Annamáriát ezekről a generációs különbségekről, aki február 16-án az Európa Pontban is vendégünk lesz.