A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.
Számos kutatás rámutatott, hogy jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók. Elsősorban a légi és a közúti közlekedés olyan terhet rónak a környezetre, amely már rövidtávon visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Legutóbbi programunkon arra kerestük a választ, mire lenne szükség a politikai döntéshozók és az egyén szintjén ahhoz, hogy elinduljon a változás a fenntarthatóbb utazás irányába. A Sail to the COP egyik szervezője, a finn Santeri Lehtonen és a Talpalatnyi történetek blog szerzőpárosa, Kocsis Dóra és Németh Edvárd voltak vendégeink.
Nemrégiben hivatalosan is megnyitották a vasút európai éve rendezvénysorozatot, amely célja, hogy a vasúti közlekedést népszerűsítse az EU országaiban. A vasút elérhető, fenntartható és nagyon biztonságos utazási forma, mégis csak csekély mértékben részesül a személyszállításból és a teheráruforgalomból.
Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?
A madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken. A seregély, a fecske, a sárszalonka, csak néhány azon fajok közül, amelyekből egyre kevesebb él velünk. A madarak hiánya pedig komoly problémát okoz Európa-szerte – elég csak a nyári szúnyoghelyzetre gondolnunk. Az EU új biodiverzitási stratégiája ezen a trenden (is) próbál fordítani, amivel kapcsolatban várják a személyes véleményeteket december 2-ig.
Sokkoló adatok: az EU-ban évente még mindig közel átlag 492 kilogramm szemetet állítunk elő fejenként. Bár a magyar adat egy kicsit alacsonyabb (381 kg/fő/év), de még így is naponta több mint egy kiló szemét megtermeléséért vagyunk felelősek. A változást nem kívülről vagy felülről kell várnunk: az valójában rajtunk, mindennapos szokásainkon múlik – ahogy korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta. Csökkentsétek velünk a szemetet az európai hulladékcsökkentési héten, és azon túl is, minden nap!
Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Vincent Liegey volt, aki a nemnövekedés (décroissance vagy degrowth) mozgalom egyik jelentős, Magyarországon élő francia képviselője. Szerinte a mostani járványhelyzet sokak számára hozta meg a felismerést, hogy valóban lehetséges a folyamatos növekedés hajszolása nélkül, a mókuskerékből kiszakadva is élni. Relokalizáció; alulról építkező, valódi részvételi demokrácia; feltétel nélküli alapjuttatás; ingyenes közszolgáltatások – többek között ilyen elemekkel képzeli el az átmenetet egy fenntarthatóbb, nem a növekedésre fókuszáló jóléti társadalomban.
Az idei nyár kicsit más, mint a korábbiak, a koronavírus-járvány sokak terveit felülírta. Az EU belső határai jelenleg nyitva állnak, de az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése. Ha úgy döntötök, és a járványhelyzet is lehetővé teszi, Európa felfedezéséhez a kerékpáros utakat is érdemes számításba venni. Új sorozatunkban az EuroVelo utak különböző, izgalmas szakaszait mutatjuk be.