Gál Kinga uniós csatlakozásunk óta dolgozik az Európai Parlamentben (EP) képviselőként, ahova a Fidesz listájáról jutott be 2004-ben és 2009-ben is. Az Európai Néppárt tagjaként az EP szakbizottságaiban emberi jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel, külügyekkel és nem utolsósorban kisebbségi jogokkal foglalkozik. Munkájában kiemelt helyet foglal el a határon túl élő magyar közösségek jogainak megjelenítése és érvényesítése, két és fél évig volt társelnöke a nemzeti közösségekkel és kisebbségi nyelvekkel foglalkozó EP Kisebbségi Munkacsoportjának. 2008-ban az év EP-képviselőjének is megválasztották – amit viszont talán kevesen tudnak róla: négy fiú édesanyja. Aktuális témánkhoz, a női esélyegyenlőséghez kapcsolódva őt is megkerestük, és megkértük, hogy egy villáminterjú keretében (épp a sűrű plenáris héten csíptük el) mondja el, hogyan látja ő a karrier és család kérdéskörét.
Egy EP-képviselőnek számos szakbizottságban, munkacsoportban, plenáris üléseken és egyéb hivatalos rendezvényeken kell helytállnia, emellett ott van a folyamatos ingázás Strasbourg, Brüsszel és persze Magyarország között – kívülről nézve ez egész embert kívánó feladat, és ugyanezt gondolnánk egy négygyermekes anyukáról is. Hogyan tud egy személyként mindkét szerepben helytállni?
A kezdettől fogva együtt van a család Brüsszelben. Amikor 2004-ben EP-képviselőként ide szólított a munkám, a gyerekek még túl kicsik voltak ahhoz, hogy csak hétvégenként láthassák az édesanyjukat (azóta persze nagyobbak lettek, az ikrek, Áron és Gergő 14, Zsombor 12, Márton most 8 éves). Mindig a család volt a legfontosabb az életemben, minden más csak másodlagos szerep lehet. Ezt nem lehet egyedül csinálni, csak úgy, hogy száz százalékig mellettem áll a férjem. Szerencsém van, mert olyan férj és család vesz körül, akikkel minden feladat megosztható. A gyermekek körüli teendők – életük rendezése, egyszerűen csak a mindennapok levezénylése – pedig kifejezetten segítik a munkámat: a földön tartanak, a mindennapok realitásában, illetve rávezetnek arra, hogyan kell gyorsnak és hatékonynak lenni. Belőlük nyerem az energiámat.
Hogyan telik egy átlagos brüsszeli napja?
A strasbourgi hetek még mindig nagy kihívást jelentenek, de a hétköznapok, a brüsszeli munka során egy normális család életét éljük: reggel fél hét előtt kelek, elkészítem a gyerekeknek a tízórait és a reggelit, a férjem itt is segít. Ezután elengedem a gyerekeket iskolába, majd bemegyek a Parlamentbe, általában fél kilenc és fél öt / öt óra között mindig bent vagyok, néha tovább is. Este igyekszem haza, hogy mire mindenki hazaér az iskolából és különórákról, előkészítsem a meleg vacsorát, és még tölthessünk együtt egy kis időt.
Ebben a hónapban Péterfy Bori is a vendégünk volt az Európa Pontban, aki első gyermeke születése után most tér vissza a munkához – szerinte a gyermekvállalásra nincsen megfelelő idő, ez ha eljön, nem szabad a karrier miatt halogatni, mert csak egy nőnek adatik meg az a csoda, hogy gyermeket hozhat a világra. Ön mit gondol, van a gyermekvállalásra ideális időszak? Mit tanácsolna a karrier és család dilemmájával szembesülő fiatal nőknek?
Én is így gondolom, ha az ideális időszakot várjuk, elrepülhet az élet felettünk úgy, hogy nem is vettük észre, melyik napra is esett az „ideális”… A második kérdésre általános tanácsot nem lehet adni, véleményem szerint minden nő és család helyzete egyéni, és ugyanígy minden dilemma is egyéni. Mégis, amennyiben erre van lehetőség a „család és karrier” megoldásra szavaznék.
Jelenleg az EP-képviselők közel 35 százaléka nő (ugyanez az arány a magyar EP-képviselők között is), Magyarországon ez a nemzeti parlamentünkben az EU egyik legrosszabb rátájával kevesebb mint 8 százalék. Lát-e arra esélyt, hogy ez a közeljövőben megváltozik?
Mentalitásváltozás mellett olyan konkrét – jogszabályi és egyéb ösztönző – lehetőségekre van szükség, amelyek a mindennapokban elérhetővé teszik a család mellett a karrier, és a karrier mellett a család lehetőségét. Erre a társadalomnak is szüksége van, hiszen minden olyan nő, aki mindkét területen helyt szeretne és tudna állni, ezáltal elégedettebb lesz életével. Számukra meg kell erre teremteni a lehetőséget, ösztönözni kell őket. A mentalitásváltásra pedig mind egyéni, mind pedig közösségi/intézményi szinten szükség van.
Jelenleg milyen ügyeken dolgozik az Európai Parlamentben?
A nemzeti kisebbségek érdekeinek képviselete állandó feladat, minden rendelkezésemre álló érdekérvényesítési parlamenti eszközt vagy munkacsoporti lehetőséget kihasználok erre. Minap éppen Szerbiával és ezen belül a vajdasági magyarok helyzetével foglalkoztunk többet. Az állampolgári – egyéni vagy közösségi – ügyeket és emberi jogok általános érvényesítését különböző dossziékban és szakbizottságokban igyekszem képviselni. Hogy konkrét dossziékat is említsek, továbbra is követem a bécsi ügynökséggel kapcsolatos ügyeket, vagy éppen az Európai Unió csatlakozását az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményéhez.
Eddigi élete, pályafutása során mi az, amire legbüszkébb, mi az, amit kiemelne?
A legbüszkébb természetesen a négy fiamra vagyok, hálás vagyok a jó Istennek a családomért. Minden egyéb szakmai siker csak ez után következik.
Köszönjük az interjút, további sok sikert kívánunk – mind anyaként, mind képviselőként!
(Ez a poszt a bérszakadék elleni küzdelemről szóló írásunk második része.)
Mit tesz az EU és mit tesznek a tagállamok a bérszakadék felszámolása érdekében?
Az EU egyik alapelve a diszkrimináció tilalma – az EU Működéséről szóló Szerződés 157. cikke fekteti le az egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvét. Ezen alapul az egyik legfontosabb területhez kapcsolódó jogszabály, az 1975. évi egyenlő díjazásról szóló irányelv, amely tiltja a nemi diszkriminációt a bérezés valamennyi vonatkozására és feltételére tekintettel. Az unió egy másik jogszabályban fektette le a foglalkoztatáshoz, a szakképzéshez és az előléptetéshez való hozzáférést, valamint a munkafeltételeket illetően a férfiakat és a nőket megillető egyenlő bánásmód követelményét. Ez a jogszabály meghatározza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, és előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre esélyegyenlőségi testületeket a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elősegítésére és támogatására. Mindezek mellett még számos uniós jogszabály, uniós stratégia, cselekvési keretprogram biztosítja a férfiak és nők egyenlő bérezését, és a Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós jogszabályokat hogyan ültetik át és hogyan alkalmazzák a tagállamok. Az uniós intézmények emellett valamennyi politikájának és tevékenységének kialakításakor figyelembe veszi a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét – ez az ún. „gender mainstreaming”.
A bérszakadék kérdése ugyanakkor számos olyan területet érint, ahol az EU-nak csak koordináló, kiegészítő szerepe van, az ezzel kapcsolatos szakpolitika kialakítása a tagállamokra hárul. Az Európai Bizottság a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az európai szociális partnerekkel együtt dolgozik a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemben. A Bizottság így mindezek mellett különböző kezdeményezésekkel, tanulmányokkal, felvilágosító kampányokkal hívja fel a figyelmet a jelenségre és ösztönzi például a jó gyakorlatok megosztását.
Nemzeti jó gyakorlatok
A nemzeti kormányok és a szociális partnerek számos intézkedésről állapodtak meg a nők és a férfiak közötti bérszakadék áthidalására. Több tagállamban külön stratégiák (például Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban), tanulmányok és bizottságok (Norvégiában és Belgiumban) segítik az egyenlő bérezés megvalósulását. Mindezek mellett a kollektív szerződések jelentik az egyik legfontosabb módot a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentésére. Finnországban például a kormány Egyenlő Bér programja átfogó jövedelmi megállapodásokat eredményezett, amelyek az egyenlő bérezés megvalósítása érdekében egyenlőségi pótlékokat is tartalmaznak. A legújabb kollektív szerződések 0,2 %-os bérkiegyenlítési pótlékot foglalnak magukban az alacsony bérű, jellemzően női állások javára. Mindemellett nagy szerepe van a megfelelő ellenőrzésnek, számos országban (például Szlovákiában) vezettek be olyan képzéseket, amelyek segítik a munkaügyi felügyelőket a bérezési diszkrimináció feltárásában. Az egyenlő bérezés a vállalatok számára is hasznos lehet, a vállaltok egy része a nemzeti törvényi előírásoknak megfelelve, másik részük önként vezetett be olyan programokat, amelyek ezt segítik. Svédországban például törvény kötelezi a munkaadókat arra, hogy háromévente bérfelmérést végezzenek, hogy kiderítsék, orvosolják és megelőzzék az igazságtalan különbségeket. A vállalatok emellett különböző minősítések, oklevelek, díjak bevezetésével igyekszenek elérni, hogy a nők és a férfiak közötti bérszakadékot okozó tényezőket kizárják. Finnországban például külön díjjal jutalmazzák a nemek közötti egyenlőséget elősegítő legjobb akciótervet, a Cseh Köztársaságban a munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos programokat díjazzák, Szlovéniában és Dániában díjat kaphatnak azok a vállalatok, amelyek nőket léptetnek elő vezetői pozíciókba. Svájcban Egyenlő bérezés emblémát kapnak azok a vállalatok, amelyek igazolják a nők és a férfiak munkáját igazságosan kezelő bérrendszerüket.
Mit tehetünk, ha a munkahelyünkön fennáll a nők és a férfiak közötti bérszakadék?
A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó országos testületek független szervezetek, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik diszkriminációt tapasztalnak, emellett figyelik a diszkriminációs problémákat, jelentéseket készítenek róluk, valamint előmozdítják az egyenlőséget. Az országos szervezetek részletes tanácsokkal tudnak szolgálni, és szükség esetén segítséget nyújtanak a jogi kereset előkészítéséhez. Szakszervezethez is fordulhatunk, annak munkatársai is segíteni tudnak és tanácsokkal szolgálnak arra az esetre, ha intézkedés kezdeményezése mellett döntünk. Ezen kívül mások tapasztalatairól is tájékozódhatunk a következő esettanulmányokból; ezek olyan jogi eseteket mutatnak be, amelyeket alkalmazottak kezdeményeztek a férfiak és a nők bére közötti egyenlőtlenség miatt. Az egyenlő bérezéshez kapcsolódó uniós honlapon egy speciális bérkalkulátor segítségével ellenőrizhetjük, hogy mennyire érinti munkahelyünket a bérszakadék problémája. A bérkalkulátor jelzi, hogy fennáll-e a nők és a férfiak közötti bérszakadék.
További információ a bérszakadékról: