furdunk2.jpgA fürdővizek minőségére igen szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek betartását az EU minden évben alaposan megvizsgálja. Ha szükséges, a rossz vízminőségű (pl. baktériumokkal fertőzött) strandokat bezáratják – erre azonban szerencsére az éves felmérések kezdete óta egyre kevesebbszer kerül sor, a tó- tenger- és folyóparti fürdővizek minősége ugyanis szerte Európában folyamatosan javul.

A tavalyi vizsgálat eredményeire építő legfrissebb jelentés szerint a kontinens szinte valamennyi fürdőhelyén elég tiszta a víz ahhoz, hogy egy jót ússzunk benne, a vizsgált vizek kevesebb, mint 2 százaléka nem felelt meg az uniós minimumkövetelményeknek. Aki nyaralt már Cipruson, Horvátországban, Görögországban vagy Máltán, valószínűleg nem lepődik meg, hogy ezek a kristálytiszta kék tengerparti standok számítanak a legtisztábbnak Európában – ezekben az országokban kimagaslóan jó minőségű fürdővíz várja a tenger szerelmeseit. A lista másik végén a Benelux-államok, Bulgária és Lettország állnak – itt a fürdőhelyek viszonylag kis százaléka felelt meg az uniós normáknak.

Hazánkban tavaly 228 strandon vettek mintát, többségüket tavaknál. 2011-ben a vizsgált fürdőhelyek többsége megfelelt (közel 56 százalék pedig kitűnően megfelelt) az uniós előírásoknak, és idén nem volt olyan strand, amelyet a vizsgálatok hatására be kellett volna zárni.

A hazai nyári fesztiválok közül sok vízpart mellé hívja a bulizni vágyókat – megnyugtató, hogy a legtöbb ilyen helyszínen (például a most hétvégi Balaton Soundon, vagy a már lezajlott orfűi fesztivál helyszínén) kiváló a vízminőség – ugyanakkor a Bánki-tónál ennél kicsit rosszabb, de még ott is simán csobbanhatunk. Strandolás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, milyen a vízminőség a kiszemelt vízparton – az idei felmérés Magyarországról szóló összefoglalója itt olvasható (angol nyelven), az uniós előírások alapján az ÁNTSZ által készített friss nemzeti jelentés a hazai vizek minőségéről pedig itt található.

Az európai adatokhoz a WISE rendszeren (Water Information System for Europe – Európai Vízügyi Információs Rendszer) keresztül lehet hozzáférni, ahol bárki tájékozódhat kedvenc fürdőhelye vízminőségéről. Az oldalon adatokat, interaktív térképeket tanulmányozhatnak európai léptéktől egészen az egyes megfigyelőállomások szintjéig. Mindenki megoszthatja saját tapasztalatát is a fürdővizekről – erre szolgál az Eye on Earth honlap.

Jó strandolást! :-)

0 Vissza

A Duna, mint folyó, közlekedési útvonal, ivóvízbázis kiemelt szerepet kap és kapott a magyar EU elnökség alatt. A Duna azonban sokkal több, mint földrajzi fogalom: kultúrákat összekötő kapocs. És most ne a megszemélyesített Duna terebélyességéről szóló népdalokra gondoljunk.



A Duna integrációs szerepének fontossága sokadszor kerül elő Magyarország és Európa történelmében. Íme néhány kiragadott momentum, ami azt bizonyítja, hogy – József Attilával szólva – a Duna „múlt, jelen és jövendő”.

Dunai Szövetség (1850)

Kossuth Lajos már 1850-ben felismerte, hogy a Duna mellett élő nemzeteknek közös a sorsa. A dolog szépséghibája, hogy a közös sors Kossuthnál főleg közös ellenséget jelentett: a Dunai Szövetség Magyarország (Erdéllyel), Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek összefogása lett volna a Habsburgok ellen. A terv az 1848-49-es szabadságharc bukásával természetesen érvényét vesztette, de maga a gondolat tovább élt, és számos eszmei utódot inspirált.



Dunai Egyesült Államok (1912)

Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, Magyarország területi integritásának megőrzését látta a „Dunai Egyesült Államok” létrejöttében. A modern, polgári gondolkodású politikus a nemzetek és az azon belül élő nemzetiségek együttélésének megoldását várta a föderációtól, amely öt ország szövetségeként jött volna létre: Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország és a jugoszláv népek (Illíria) összefonódásával. Jászi jól érzékelte a Monarchia belső problémáit, és előre látta a helyzet tarthatatlanságát, ám tervét a nagypolitika soha nem vette igazán komolyan.



Tardieu-terv (1932)

A világgazdasági válság közepette is születtek ötletek Közép-Kelet Európa összekapcsolására, ráadásul nem is a régióból. Tardieu, a francia miniszterelnök terve szerint a Duna vízgyűjtő területein élő nemzetek, köztük Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária vámuniót hoztak volna létre. Mivel azonban Ausztriának derogált volna „az öt koldus ország” szövetsége, az olasz és a német érdekekkel pedig ellentétes volt a terv, a Duna menti országok ismét nem közösködtek egymással.



Duna-stratégia (2011)


Bár maga a terv megelőzi a magyar elnökséget, a Duna-stratégia a legfontosabb elnökségi prioritások egyike. 2011 lévén a terv már nem az ellenség kitúrását, nem a nemzetiségek kérdésének megoldását és nem is a rég megoldott vámok ügyét szolgálja, hanem a manapság sokkal aktuálisabb, környezetvédelmi, közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési, és kulturális projekteket öleli fel. Ez az első terv a témában, mely hivatalos elfogadást nyert: az Európai Parlament 549 igen szavazattal áldását adta rá, és már „csak” a megvalósításra vár. Jelenleg is külön munkacsoport dolgozik a tervezet gyakorlatba ültetésén. Ha a stratégia sikeresnek bizonyul, akkor az egész Unió számára modellé válhat, és az európai belső piacot újabb, szorosabb integrációk erősíthetik. A régióból Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint a közeli vagy távoli jövőben a csatlakozásban reménykedő Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna lesznek a társaink a nagy terv véghezvitelében.

161 év után így valósulhat meg a nagy terv: ha a Dunai Szövetség nem is jöhetett létre (itt van helyette a sokkal nagyobb Európai Unió), mégis minden eddiginél szorosabbá válik a Duna-menti népek összefogása. Kevesen gondolnak bele, de a Duna a világ egyik „legnemzetközibb” folyója. 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Eltérő nyelvű, kultúrájú, vallású népcsoportokat kovácsol össze gazdasági régiók, kulturális kölcsönhatások mentén. Ha lehet, akkor az első folyónak járó Nobel-békedíjat neki adjuk ☺.

4 Vissza