A nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.



Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

2015 júliusától az uniós egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy Luxemburg vezeti a tagállamok egyik legfontosabb döntéshozó szervét, legutóbb 2005 első felében elnökölt az ország. Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített „rövid” félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A továbbra is rengeteg kérdést felvető Grexit, illetve a görög válság még mindig sok munkát ad a tagállamoknak és így Luxemburgnak is, de a menekültügy, az év végi két nemzetközi klímacsúcs és a britek lehetséges kilépése (Brexit) az EU-ból mind olyan téma, amelyek sikeres rendezése, az ezzel kapcsolatos viták jó mederbe terelése egyenként is hatalmas feladatot jelentene bármelyik tagállamnak.

Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

2015 a fejlesztés európai éve. Az évad célja, hogy rendezvényeivel és akcióival láthatóbbá, érthetőbbé és megélhetőbbé tegye, miben áll a nemzetközi fejlesztési együttműködés – ezáltal is erősítve a globális felelősségvállalást. Számos kapcsolódó programon vehettek részt egész évben – már mi is vendégül láttunk jó pár ilyet. Most az aktuális, nyártól őszig tartó időszak legizgalmasabb eseményeit ajánljuk figyelmetekbe.

Az EU-ban minden euróövezeti tagállam számára biztosított a lehetőség, hogy évente kétszer valamilyen eseményről vagy helyi nevezetességről emlékérmét állítson ki, felhasználva a kéteurós díszített oldalát. Az így készített különleges érmék forgalomba is kerülnek – ezek példányszámuktól függően a gyűjtők nagy kedvencei. A belgák idén egy kétszáz évvel ezelőtti eseménynek szerettek volna emléket állítani, amely egész Európa történetét döntően befolyásolta: a waterlooi ütközetnek, amikor Napóleon végleg elbukott a Wellington brit herceg által vezetett egyesült európai sereg ellenében. Waterloo Belgium területén fekszik, az elesetteknek épített emlékmű pedig fontos turisztikai látványosság – ez is szerepelt volna az érmén.

Képzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

Kihívója akadt a TGV-nek: nemrégiben üzembe állították Európa leggyorsabbnak mondott szupervonatát, a Frecciarossa 1000-et Olaszországban, amely 400 km/óra sebességgel képes haladni. Az utasoknak azonban egyelőre be kell érnie óránként mindössze 300-350 km megtételével, mivel az olasz vasútvonalak még nem teszik lehetővé ezt a száguldást. A franciák egyelőre vitatják, hogy az új gyorsasági kihívó leszorította volna az élről a francia szupervonatot. A jelenlegi sebesség-világrekordot ugyanis a TGV tartja 574,8 km/óra sebességével, de a trónkövetelő olaszok szerint ez nem számít, mert ezt egy koncepcióvonat érte el mindössze egy pillanatig, míg a Frecciarossa – amint az olasz vasutak beérik fejlettségben az új szupervonatot – tartósan képes 400-zal közlekedni.

…akkor mindenképp nézd meg frissített összefoglalónkat az európai országokban érvényes vezetéssel kapcsolatos szabályokról! Ahány ország, annyi szabályozás – itthon, például aki iszik, az nem vezethet, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. Tőlünk nyugatabbra egy pohár sör többnyire még belefér, akkor is, ha autóval vagyunk. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Délen azonban szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett, míg északabbra ingyenes az úthasználat. A mi autópályáinkon 130 km/h-ás sebeséggel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

Ehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak

• A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
• Az ehhez kapcsolódó okostelefonos alkalmazás, ami ingyenesen letölthető a legnépszerűbb mobil platformokra
  
  

Tagállami információk

• Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
• Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
• Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
• Ciprus: autópálya-használati díjak, közlekedési információk (a vezetéskor megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék, lélegzetből kimutatva 0,22 mg/l)
• Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Dánia: közlekedési információk
• Egyesült Királyság: közlekedési információk
• Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
• Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
• Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
• Görögország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Hollandia: közlekedési információk
• Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
• Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
• Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
• Luxemburg: közlekedési információk
• Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Málta: közlekedési információk
• Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség)
• Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
• Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Svédország: közlekedési információk
• Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk

Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint nem kezdő vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez.