Új sorozatot indítunk: ezentúl minden hónapban bemutatunk egy-egy jellegzetes vagy különleges nemzeti ételt valamelyik uniós országból, részletes receptjével együtt. A menüsort Szlovénia egyik hagyományos, Idrija városából származó finomságával, az idrijski žlikrofival kezdjük, amely egy burgonyával töltött tésztaétel – ideális fogás a hideg téli napokra.

Idrija Nyugat-Szlovéniában található kisváros, amely elsősorban higanybányászatáról ismert: a város adta a bányászat fénykorában a világ higanytermelésének nyolcadát. A higanybánya az 1980-as években bezárta kapuit, de korábbi járatainak egy része ma élménybányaként bejárható. A város a világ egyik legjelentősebb higanykitermelőjeként kerülhetett fel (a spanyol Algadén városával együtt) 2012-ben az UNESCO Világörökségi listájára. A város szintén ismert hagyományos technikával készített csipkéjéről, amelynek története egészen a 16. századig nyúlik vissza. A városban mára csipkeverő iskola is működik.

A kisváros emellett gasztronómiájáról is híres: a hagyományos recept alapján itt készített žlikrofi volt az első szlovén étel, amely az EU eredetvédelmi oltalma alá került 2010-ben, hagyományos különleges termékként (HKT). Szlovéniában már 2002 óta védelem alatt állt. 1936-ból származik az étel első írásos említése, amelyből kiderül, hogy a žlikrofi igazi ünnepi fogásnak számított a régióban, amely bizonyos írásos emlékek szerint Erdélyből került a régióba.

A töltött tésztát sokan az olasz tortellinihez hasonlítják, de az inkább hasonlít az osztrák Schlickkrapferlhez (levesben tálalt főtt húsos tésztabatyu). A tészta mai, hagyományos étel töltelékében főtt krumplit, hagymát, apróra vágott szalonnát vagy füstölt sonkát és fűszereket találunk. Az egyenként megformázott tésztadarabok jellegzetessége a formája, amely régi francia fejfedőket (Napóleon-kalapot) idéz. A tésztát általában valamilyen húsos szósszal tálalják, gyakran kerül báránnyal vagy nyúllal készített szósz rá. Egy átlagos étteremben is legalább fél tucat szósz közül választhatunk, jobb helyeken akár 10-12 féle is előfordulhat.

Az étel nemrégiben felkerült egy szlovén postai bélyegre is.

Íme a receptje:

Hozzávalók

A tésztához (kb. 150 darab, amely elég az egész családnak)

- 30 dkg finomliszt
- 1-2 tojás,
- étolaj,
- a tészta puha állagának biztosításához szükséges mennyiségű víz vagy tej.

A töltelékhez

- 50 dkg burgonya,
- 5 dkg apróra vágott szalonna vagy apróra vágott füstölt sonka,
- 5 dkg hagyma
- ízlés szerint só, bors, majoránna és metélőhagyma

Elkészítése

A lisztet, a tojást és a vizet vagy tejet puha tésztává keverjük, majd rugalmassá gyúrjuk. A tészta akkor készült el, amikor már nem tapad a kézhez vagy a deszkához. Ekkor a tésztát kis cipóformára alakítjuk, bekenjük étolajjal, befedjük, hogy ne száradjon ki, majd legalább fél órára pihenni hagyjuk.

A töltelék főtt burgonyából készül, amelyet nyomóval még melegen áttörünk. A hagymát az apróra vágott szalonna vagy füstölt sonka zsírján megsütjük, majd hozzáadjuk a még meleg burgonyához. A masszát megszórjuk sóval, borssal, majoránnával és metélőhagymával, majd sima töltelékké keverjük. A töltelékből ezután kézzel egyforma méretű, mogyorónyi méretű gombócokat készítünk.

Az elkészített tésztát a pihentetés után mintegy 2 mm vékonyra nyújtjuk, majd a töltelékgombócokat egymástól kb. egy-egy ujjnyi távolságra a kinyújtott tésztára helyezzük. A tésztát ráhajtjuk a töltelékgombócokra, közöttük az üres helyeken összenyomjuk úgy, hogy kis „füleket” képezve összeragadjon. Az egyes darabok tetejét kicsit bemélyesztjük, vigyázva, hogy a tészta ki ne szakadjon. Így nyerik az egyes darabok jellegzetes, kalapot idéző alakjukat.

A tésztadarabokat forrásban lévő sós vízbe szórjuk, majd elkeverjük, és az edényt lefedjük. Az étel akkor van készen, amint a tésztadarabok feljönnek a víz felszínére és a víz ismét forrni kezd. Elkészülte után azonnal tálalandó.

Dober tek! :)


További receptek, videók az étel készítéséről:

- Culinary Slovenia
- 220 stopinj posevno (Urška Fartelj blogja)
- Videó a Visit Idrija oldaláról

Kép forrása: Wikimedia Commons, Yerpo, CC 3.0

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.

A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.

Aarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia.  Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.



Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.

A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.

Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt.  A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.

A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.

Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.

Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.

A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.

Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.

Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig. 

Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.

Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.

Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;

Szívesen tennél valamit szervezett formában a közösségért? Hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot szereznél úgy, hogy ezzel egyben társadalmilag hasznos munkát is végeznél? Ha a 18-30 éves korosztályba tartozol és a fenti kérdések foglalkoztatnak, érdemes megismerned a 2016 decemberében útjára indított Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket.

Érezhető, hogy az ezredforduló fiataljai, az Y-generáció tagjai sok esetben más prioritásokat tartanak szem előtt, mint a szüleik. Gyakran nyitottabbak és tudatosabbak társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben, és talán szívesebben tesznek a közösségért akár önkéntes, akár szakmai munkájuk keretében. Emellett az ifjúsági munkanélküliség is jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a korábbi időszakokban. Mindezekre lehetséges válaszként hozták létre az Európai Szolidaritási Testületet (ESZT / ESC – European Solidarity Corps).

Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak, amelyek során akár Magyarországon, akár az EU egy másik tagországában dolgozhatnak a fiatalok. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés több lehetséges formában is megvalósulhat a jelentkezőtől függően: önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy akár fizetett állás keretében. Az ESZT keretében számos területen dolgozhatnak a jelentkezők, ilyen pl. az oktatás, egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyezés, környezetvédelem, természeti katasztrófa megelőzése vagy katasztrófahelyzet (pl. földrengés) utáni helyreállítás, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.

Az ESZT keretén belül tehát kétféle módon lehet társadalmi munkát végezni:

1. Önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára. Az önkéntesek nem kapnak munkájukért fizetést, viszont a részvételüket finanszírozó uniós programtól függően jogosultak bizonyos támogatásra. Ez azt jelenti, hogy részben vagy egészben fedezik nekik a szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket és az egészségbiztosítási kiadásokat. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak.

2. Szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos, szolidaritási tevékenységet végző ágazatban, ahol motivált és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. A részt vevő fiatalok ez esetben munkaszerződést írnak alá, és munkájukért az adott tagállamban fizetést kapnak. Napi kiadásaikat és a szállás költségét a munkáltatótól kapott fizetésükből kell fedezniük. Ezekre a fiatalokra a konkrét ország munkajoga vonatkozik. A szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre felvett résztvevők is munkaszerződést írnak alá, és ők is kapnak napidíjat.

Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik. A lehetőség minden érdeklődő fiatal számára elérhető, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy munkaviszonyban áll, vagy éppen álláskereső.

A már blogunkon is bemutatott, jelenleg is Európa-szerte népszerű kezdeményezés, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül végezhető önkéntes munkához képest tehát az alábbi főbb különbségekkel kínál szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget az Európai Szolidaritási Testület:

- nemcsak önkéntes alapon végezhető a választott munka, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;

- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;

- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;

- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;

- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.

Ha a kezdeményezés felkeltette az érdeklődésed, a Szolidaritási Testület honlapján tudsz regisztrálni. Adataidat az Európai Szolidaritási Testület rendszerében tárolják, és az ellenőrzött és akkreditált szervezetek ebből az adatbázisból válogathatnak, amikor projektjeikhez résztvevőket keresnek. A szervezetek az általuk kiválasztott jelentkezőket felkérik a projektjeikben való részvételre, és ők döntik el, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy-egy résztvevőjét önkéntesnek, munkavállalónak vagy gyakornoknak veszik-e fel, attól függően, hogy az egyes projektekhez milyen készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőkre van szükségük.

A regisztráció nem garantálja a jelentkező felvételét valamely projektbe. Minél nyitottabb valaki az egyes tevékenységcsoportok és a választható országok tekintetében, annál nagyobb esélye van a felvételre. A tervek szerint 2017 tavaszának végétől vesznek majd fel fiatalokat, akik 2017 júniusától csatlakozhatnak a különböző projektekhez. Az előzetes várakozások szerint 2020-ig 100 ezer fiatal vehet részt a kezdeményezésben – a program elindulása óta máris húszezren jelentkeztek a lehetőségre.


Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni az ESZT oldalán az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Ifjúság (European Youth) Facebook- és Twitter-oldalán olvashatók. Akit pedig a legfrissebb kapcsolódó hírek, projektlehetőségek érdekelnek, annak érdemes követni az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalát.

Képek forrása: Erasmus Plus Twitter; Jean-Claude Juncker Twitter

Itt az újév, amelynek első hónapjaiban az uniós alapértékeket járjuk körbe – januárban a menekültválság kapcsán a szolidaritás, februárban pedig a demokrácia és sokszínűség kerül fókuszba. A komoly témák mellett persze könnyedebb hangulatú rendezvényekkel is várunk benneteket: Tompos Kátya és Hrutka Róbert zenés európai kalandozásra invitál, és teszünk egy rövid kiruccanást Várnába, az idei év ifjúsági fővárosába is.

Az Európai Unió célja olyan közös menekültpolitika kialakítása, amely egyszerre veszi figyelembe az emberi jogokat és a menekültek helyzetét, valamint az európai polgárok és az uniós határok védelmét is. A válság megoldásához nem csak a tagállamok kompromisszuma szükséges, hanem a harmadik országokkal való szoros együttműködés is. A Lumière Filmklub filmje, a Tűz a tengeren (Fuocoammare) és az azt követő beszélgetés a menekültválság különböző szempontjait mutatja be január 30-án.

A 2016-os olasz-francia dokumentumfilm Aranymedve-díjat nyert tavaly a Berlinalén. A film Lampedusa szigetén játszódik, mely az Afrikából és a Közel-Keletről érkező menekültek első állomása, így a menekültkrízis egyik központja. A film készítője, Gianfranco Rosi többek között a 12 éves Samuele életén keresztül mutatja be Lampedusa mindennapjait és a reménykedő, szabadságra és békére vágyó menekültek világát, akik szerencsétlenül járt társaik halálával napi szinten szembesülnek. A vetítést követően Melegh Attila szociológussal és Orbán Balázzsal, a Századvég kutatási igazgatójával beszélgetünk arról, hogy a menekültválságnak milyen hatása van rövid és hosszú távon az európai polgárok életére és mindennapjaira. A Lumière Filmklub háziasszonya Gyárfás Dorka, kurátora Bujdosó Bori újságíró.

Február 16-án, csütörtökön 20 órától zenés programra várunk benneteket: „Keresztül Európán” című estünkön Tompos Kátya és Hrutka Róbert lesz vendégünk. Tompos Kátya végigkalauzol minket Európán, Angliától egészen Oroszországig. Kátya kitűnő nyelvérzékének köszönhetően nem csupán a stílusokban, de a nyelvekben is országról országra haladunk, hiszen egyaránt énekel angolul, franciául, bolgárul, magyarul és oroszul. Dalait Hrutka Robert kíséri gitáron. A koncert alapját Kátya Keresztül Európán című albuma adja, de az előadók további, a közönség számára még újdonságnak számító dalokkal is készülnek.

Február 21-én, kedden 18 órakor folytatódik Egy csésze Európa sorozatunk, amelynek idei első vendége 2017 Európa Ifjúsági Fővárosa, a fekete-tengeri bolgár város: Várna. Bulgária harmadik nagyvárosa több egyszerű üdülőhelynél. Beszélgetünk a látnivalókról: a világ legrégebbi aranykincséről, a római kori fürdőkről, az egyedülálló természeti képződményekről, a királyi nyaralóról, a katedrálisról és a népszerű Retro Múzeumról. Megfejtjük, mi az oka annak, hogy Várna 340 ezer lakójából 158 ezer 35 év alatti fiatal. Érintjük emellett Európai Ifjúsági Fővárosának céljait és programjait is. Közben kóstolófalatokat kapunk a bolgár konyha remekeiből. Az est díszvendége Ulyana Bogdanska, a Bolgár Köztársaság Magyarországi Nagykövete, az est műsorvezetője Szederkényi Olga újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, az eseményre február 10-től lehet jelentkezni.

Februári filmklubunkban 23-án, csütörtökön 19 órától a Spotlight – Egy nyomozás részletei című filmet vetítjük. A 2016-ban bemutatott film igaz történet alapján készült, egy bostoni újságíró oknyomozó munkájával ismerteti meg a nézőket egy olyan ügyben, amellyel érzékenysége miatt régóta nem foglalkoztak. A csapat egyre mélyebben megy bele az ügy részleteibe, újabb és újabb elképzelhetetlennek tűnő, megrázó tényekre bukkanva. És amit a végén találnak, az nem csak rájuk van óriási hatással, hanem az egész világot is megváltoztatja. A vetítés után vendégünkkel, Pethő Andrással, a Direkt36 oknyomozó újságíró központ alapító szerkesztőjével beszélgetünk.

Az Európa Pont januári és februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Filmes képek forrása: Tűz a tengeren

Nem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, ezért, ahogy a korábbi években, idén is elkészítettük ehhez nagy európai segédletünket a munkaszüneti napokról.

Nem mindegy, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal: érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak olyan hosszabb-rövidebb szünetek, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak. Ha vásárolni is szeretnénk, ez nem a legmegfelelőbb időpont, ugyanakkor számos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel akár az utazás célja is lehet.

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).

Érdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

Karácsony környékén a vásárokban nagyon gyakran találkozni a téli szezon egyik kedvenc édességével, a kürtőskaláccsal. A kalácsra hagyományosan magyar / székely eredetű finomságként gondolunk, ám a fellelhető dokumentumok alapján (ha nem az ókori görögöktől származtatjuk :-)), a legnagyobb valószínűséggel német eredetű a legelső ilyen jellegű sütemény. Ez később, a 15. századtól német / szász / székely közvetítéssel szinte egész Európában elterjedt. A nyílt tűz felett, forgatott dorongon sült finomságok, a dorongsütemények európai családját mutatjuk most be röviden.

A kürtőskalács is egy olyan különlegesség, amelyre sok nemzet büszke sajátjaként, ugyanakkor kisebb-nagyobb változtatásokkal ismert és kedvelt több másik tagállamban. A „kié az igazi” vitába semmiképp nem mennénk bele – éppen ez az, ami azt mutatja, hogy mennyire sok mindenre igaz, hogy közös, „európai” gyökerekkel rendelkezik. Mindig van egy közös alapja ezeknek a különlegességeknek, amelyek aztán sok tíz vagy száz év alatt különböző helyeken más és más jellegzetességeket vesznek fel, terjednek el, és lesz belőlük helyi jellegzetesség.

Ugyanezt láthatjuk a népszokásoknál is: elég csak a sok különböző nemzeti, de végeredményben nagyon hasonló télbúcsúztató rituálékra, a közel azonos funkciót betöltő farsangi szörnyek köré kapcsolódó szokásokra, vagy épp az európai karneválokra gondolni. Ugyanez a „sokféleképpen ugyanaz” jelleg figyelhető meg az európai népek közmondásaiban is (erről is több gyűjteményt készítettünk már), de ennek az igazán látványos színtere az európai gasztronómia. Ilyen példa a finn nemzeti finomságként számon tartott Laskiaispulla (amelyet szintén sajátjuknak tartanak a svédek semla néven), vagy a ciprusi nemzeti süteménynek tartott baklava, amelyet saját nemzeti ételének tekint több más ország is (arab országok, törökök, görögök, örmények, bolgárok). A hasonló példákat nagyon sokáig lehetne sorolni az osztrák Gugelhupftól a Wienerbrødig – épp ezen sorba illeszkedik a kürtős kalács is.

A mai – immár Hungarikumként is számon tartott – kürtőskalács ősét kutatva a sütemény legelső európai írásos említése az 1450-es évekből származik, a Speissekuchen (dorongsütemény) elkészítését egy heidelbergi kézirat írta le: „ha dorong-süteményt (kuchen an eyne spiss) akarsz készíteni... a kőttestésztát egy fa dorongra tekerjél és tojás-sárgájával kenegesd... így egyben marad és ne süsd túl forrón”. A süteménycsalád fejlődése a 16. században több ágra vált, amely jellegzetességek a család mai – lengyel, litván, svéd, német, stb. – változatánál is megfigyelhetők. Ezek a nagy csoportok a tésztacsíkokból készített; a folyékony tésztából készült; és az összefüggő tésztalapból készített dorongsütemények.

A poszt (szövegének és képi anyagának) forrásául a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület www.kurtos.eu oldalát használtuk. További részletek a kürtős kalácshoz hasonló süteményekről (történetük, elkészítésük módja, receptek, kapcsolódó szakirodalom, képgyűjtemény) ezen az oldalon található.

Borítókép forrása: Wikipedia / Kurtos.eu