Biztonság, versenyképesség, zöld átállás és jogállamiság – ezekkel a prioritásokkal indul útjára Svédország harmadik uniós elnöksége. Az ország programját jelentősen meghatározza az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az Európai Unióra gyakorolt gazdasági, energiapolitikai és társadalmi hatásai. Nézzük a részleteket!
Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.
Az Európa Pont januári programjaiban új évvel, újrakezdéssel, esélyekkel foglalkozunk. Az év eleji kapunyitási pánikról Almási Kittivel, Fuller Bianka tiktokker pszichológussal és az online bejelentkező Feldmár Andrással, a fogyatékossággal élők, kiemelten a gyerekek társadalmi beilleszkedéséről pedig Fenyvesi Zoltán kerekesszékes maratonistával, pszichológusokkal és az UNICEF képviselőjével beszélgetünk. Szintén az újrakezdésről és az azt nehezítő titkokról szól egy különleges animációs dokumentumfilm. Emellett ellátogatunk az Európai Uniós soros elnökségét az első félévben betöltő Svédországba is.
A címben szereplő szlogen volt az egyik legfontosabb vezérelv a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros (EKF) programjának megalkotásakor. A szervezők mindent megtettek azért, hogy az EKF-fel adódó lehetőség a balatoni holtszezonon és 2023-on túl is még nagyon hosszú ideig előnyére váljon a helyieknek és a régióba látogatóknak. Bíznak benne, hogy az ott lakók bevonásával, sokszor helyi ötletek és vállalkozások, kreatív szolgáltatók EKF-es megtámogatásával indított projektek hamar önjáróvá válnak és sokáig szolgálják még a várost és tágabb régióját. A veszprémi kulturális fővárosi program kitalálói meséltek nálunk a januárban induló rendezvénysorozatról.
Az Európai Parlament emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díját idén Ukrajna bátor népe kapta. Rendezvényünkön két frontot megjárt újságíró – a HVG-s Földes András és Vörös Szabolcs a Válasz Online-tól –, illetve Antoine Bernard, a Riporterek Határok Nélkül igazgatója beszélgetett sajtó- és véleményszabadságról, a média felelősségéről és az újságírókat fenyegető veszélyekről. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.
Meglehetősen sötét hangulatú szót választott idén a Collins English Dictionary az év szavának, amely szerintük hitelesen adja vissza az elmúlt időszak folyamatos bizonytalanságát és kilátástalanságát. A permakrízis (a „permanens”, azaz állandó és a „krízis” szavak összetételéből) arra utal, hogy egyik nehézségből estünk a másikba 2022-ben, és a folyamat már bőven ezelőtt, a klímaválsággal és a Covid-világjárvánnyal elkezdődött.
Kicsi, kovászos tésztából és mákból készül, általában csak enyhén édes aprósütemény, amit szárazon, mákos tejbe vagy áfonyás kisselbe – sűrített, zselészerű gyümölcslébe – áztatva fogyasztanak. Ez a kūčiukai, amely nélkül Litvániában elképzelhetetlen a karácsonyeste, a Kūčios.
Nem sokkal a hazai hatósági ár felfüggesztése után utánanéztük, mennyiért lehet az EU országaiban tankolni. Az új piaci árral hazánk a középmezőnyben van, de a legfrissebb adatok szerint beindulhat itthonról a benzinturizmus: jelenleg az összes szomszédos tagországban olcsóbb a 95-ös benzin, mint nálunk. Benzinárkörkép a Bizottság heti olajértesítője (Oil Bulletin) alapján.