Ha szín, akkor zöld; ha hangszer, akkor hárfa; ha tánc, akkor sztepp; ha sör, akkor Guinness – az évszázadok során Írország egyik legismertebb szimbóluma és büszkesége lett a kesernyés, ír barnasör, a Guinness.

A Guinness az „ale”-ek , azaz a felső erjesztésű sörök csoportjába, azon belül is a stoutokhoz, azaz az ír barnasörökhöz tartozik. (A másik nagy csoport a legelterjedtebb típus, a „lager”, amelynél a sör erjesztésénél az élesztő a sörlé alá kerül. A sörkészítés alapjairól itt találtok részletesebb leírást, illetve a sörökről egy szuper, eligazodást segítő infografikát.) Bárhol is készül a világban, a Guinnesst állítólag mindig ugyanazzal az élesztővel főzik, az árpák pörkölésére is különösen ügyelnek. A Guinness eredeti sörfőzdéje a mai napig működik – ennek négyhektáros területét 1795-ben kilencezer évre vette bérbe a cég. A Guinness különleges ízét a hagyományos receptúra alapján pörkölt árpaszemek adják, immár több mint 260 éve, mióta Arthur Guinness – akinek már édesapja is próbálkozott sörfőzéssel – Dublinban, a St. James Gate-nél található sörfőzdéjében előállította az első söröket. A sör másik különlegessége kivételes lágysága – a Guinnessben ugyanis kevés a szén-dioxid, helyette nitrogéngáz segítségével habosítják. Ez csapoláskor kerül a sörbe, illetve erre szolgál a sörös dobozokban található kis golyó – hivatalos nevén lebegő bigyó (floating widget) is, mely egy speciális eljárással friss nitrogéngázzal krémesíti a frissen felnyitott sört.

Speciális összetevőkhöz speciális felszolgálás is jár. A lényeg a lassú, kétszeres csapolás: először habbal együtt tele kell tölteni a korsót, meg kell várni, amíg a krémes sör felhabzás után elcsendesedik, a hab szépen eltűnik, és ezután kell ismét teletölteni a korsót. Mindehhez, azaz egy tökéletes pinthez pedig a Guinness gyár szerint összesen 119, 53 másodperce van szükség.

Állítólag a Guinness – és a többi barnasör – nagyon jó hatással van szervezetünkre (természetesen mértékkel fogyasztva). A sörgyár már a húszas években a sör egészséges hatásaira (is) építette hirdetéseit, amelyek megalapozottságát a legújabb kutatások igazolják – a sör rendszeres fogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát. A sör emellett alacsony kalóriatartalmú, és a 19. században még sportolóknak és szoptatós anyáknak is ajánlották. Akkoriban az állam a jóféle sörök elterjedésének nagy támogatója volt – egyebek mellett adókedvezményekkel is támogatták az akkoriban meghonosodó sörfőzdéket. Az írek másik népszerű itala, a whisky túlzott fogyasztása által okozott népegészségügyi problémák megoldását ugyanis többek a gyengébb sörökre való áttérítésben látták.

Bár Arthur Guinness eredetileg ale-lel és porterrel (egy másik barnasörrel) kezdte, végül stoutja lett legismertebb, ezen belül is a Guinness Draught az, amelyet a legtöbben ismerünk. Emellett népszerű még a megszokottnál jóval szénsavasabb Extra Stout változat. Természetesen Írországban több remek sört találunk, akad számos további stout, de híres az ír vörös sör is (amelyet többek között itthoni sörfőzdék is készítenek). Egyesek a Murphy’sre, mások a Beamishra esküsznek – sörkedvelőknek mindegyiket csak ajánlani tudjuk!

(Ha felkeltette az érdeklődéseteket a poszt, figyelmetekbe ajánlunk még egy pár írást – például a legnépszerűbb ír sörökről, a Guinness részletes történetéről, vagy az Írországban jelenleg működő kis sörfőzdékről.)

A képek forrása: Guinness Storehouse (http://www.guinness-storehouse.com)

Írország kis ország, közel ötmilliós lakossággal, viszonylag szűk felvevőpiaccal. Ugyanakkor lakossága – az ír nyelv mellett – angolul beszél, és világszerte több tízmillióra tehető azok száma, akik ír származásúnak vallják magukat. Ez jelentősen kiszélesíti az ír alkotók lehetőségeit, mind hatásukat, mind érvényesülési terepet tekintve: az Írországban játszódó vagy ír történetet feldolgozó filmekre szerte a világon nagyon sokan figyelnek.

Az ír filmművészet nem értelmezhető ezen összefüggések nélkül:  az túlságosan egybemosódik az angol-amerikai filmgyártással. Egy-egy ismert filmről, sokszor talán nem is tudjuk, hogy alkotói írek, . Ha az utóbbi pár évtized filmjeit nézzük, ilyen például a több Oscar-díjjal is kitüntetett Bal lábam (rendező: Jim Sheridan), a szintén Oscart kapott Síró játék (r.: Neil Jordan), vagy akár a pár évvel ezelőtti Erőszakik („In Bruges” - r.: Martin McDonagh), amelyeket mind ír rendező.

Mostani filmünk ezeknél még frissebb, egy 2011-es sikerfilmet vetítünk, A guardistát, amelyet Martin McDonagh testvére, John Michael McDonagh rendezett. Ők ketten az ír filmek legújabb generációjához tartoznak – ahogy az Erőszakik, mostani filmjük is a speciális ír humort képviseli, abból is a feketébbet. Várunk akkor is, ha  csak egy remek szórakoztató filmet szeretnél látni, de akit mélyebben érdekel az ír filmművészet, az ne hagyja ki a filmet követő beszélgetést Gyenge Zsolt filmkritikussal az ír moziról. Kiderül majd, hogy beszélhetünk-e általános jellemzőkről, az ír filmek esetében – milyen hatások jellemzik, és hogy áll ma az ír filmgyártás, és hogyan illeszthető az ír mozi történetébe a McDonaghék által képviselt vonal.

A vetítés 19 órától kezdődik, és – mint valamennyi programunk – ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! További részleteket az esemény Facebook oldalán találhattok. Gyertek! :-)

Írország 2013-ban ünnepli uniós csatlakozásának negyvenedik évfordulóját, és idén január és június között már hetedszerre vezetheti elnökként az EU legfontosabb döntéshozó szervét, a Tanácsot. Az ország legutoljára 2004-ben irányíthatta a testület munkáját – igaz, akkor merőben más körülmények között. Akkor az ír elnökség egyik legfontosabb feladata a tíz újonnan belépő ország – köztük Magyarország – csatlakozásának végső előkészítése és lebonyolítása volt.

A mostani elnökség alatt jóval kisebb szerepet játszik a bővítés kérdése vagy a külpolitika – az EU ugyanis továbbra sem jutott még túl a válságon, ezért komoly erőfeszítésre van még szükség a belső stabilitás megerősítéséhez, amely hozzájárulhat a növekedés beindításához és a munkahelyteremtéshez. E három prioritás – a stabilitás, növekedés és a munkahelyteremtés – került az ír elnökségi program fókuszába is.

Ahogyan azt korábban is írtuk, az EU-s elnökség levezénylésében jóval kisebb szabad tere van egy tagállamnak, mint elsőre gondolnánk. A Tanács, ahogy az EU napirendje is ugyanis nagyrészt előre meghatározott, amelyhez az adott elnöknek mindenképpen igazodnia és alkalmazkodnia kell. (Örökölt) feladatból pedig lesz elég: mivel novemberben nem sikerült megegyezniük az EU vezetőinek a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetésről, az ír elnökségre vár a feladat, hogy a megállapodást mielőbb tető alá hozza. Mivel az EU integrált piacán szorosan összefonódott gazdaságok csak együttműködve tudnak megoldást találni, a közös gazdasági kormányzás, az európai szemeszter szintén kiemelt figyelmet kap az ír elnökség alatt, a pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítása érdekében pedig Dublin mindent megtesz a bankunió mielőbbi létrehozásáért.

Dublin fel kívánja venni a harcot a fiatalkori munkanélküliséggel is, amely több tagállamban aggasztó méreteket ölt. Emellett az egységes piac további erősítése, a fennálló akadályok mihamarabbi felszámolása és az európai gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a digitális gazdaság fejlesztése is prioritás lesz. Az ír programban a „kék növekedés” is hangsúlyt kap, amely Európa potenciális tengeri természetes erőforrásainak  jobb felhasználását célozza. Természetesen a kék mellett ugyanolyan fontos a zöld is – a tavalyi dán elnökséghez hasonlóan Írországban is hagyományosan fontos szerepet játszik a „zöld növekedés” koncepciója, amely az elnökség levezénylésében is megjelenik. Ahogy Koppenhága, úgy Dublin is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elnökség a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon. A szelektív szemétgyűjtés és a lehetséges maximális újrahasznosítás mellett az elnökség alatt Írországba érkező delegációkat környezetbarát hotelekben szállásolják el, a tárgyalásokon most is csapvizet szolgálnak fel, és vendégeiket ahol csak lehet, buszokkal szállítják egyik helyről a másikra – emellett sétálásra, sőt, még a helyi közbringa használatára is ösztönzik őket. (Korábbi írásunk az európai közbringa-hálózatokról).

Ilyen zöld előkészületek mellett nem meglepő, hogy Dublin már az elnökség megkezdése előtt két rangos nemzetközi fenntarthatósági elismerésben részesült (amelyet idén nyáron a londoni olimpia is kiérdemelt) – ezt még egyik korábbi elnökség sem mondhatja el magáról.

Bízunk benne, hogy Írország hasonlóan jól teljesíti majd további elnökségi célkitűzéseit.

Az ír elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között az elnökség, a Tanács, a Bizottság, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EUobserver honlapján.

Az év elején kezdődő ír elnökséghez kapcsolódóan mi is körbejárjuk az ír szigetet, és bemutatunk egy-két igazán ír témát. Bár a közel négy és fél milliós Írország kis országnak számít, számtalan nagy embert, alkotást vagy élményt adtak a világnak – G.B. Shawtól a Guinness sörön át az ír sztepptáncig.

Az írek egyik legfontosabb nemzeti büszkesége a nyelvük, amelyet 2007-ben az EU is hivatalos nyelveként fogadott el. Alapvetően ebben nincsen semmi furcsa, hiszen minden ország saját nyelve egyben az EU hivatalos nyelve is, az ír nyelvet azonban mindössze 90 ezren használják aktívan (bár 1,3 millióan megértik), elsősorban Írország Gaeltacht nevű részében. Az írek ősi nyelvét a mindennapi életben és a mindenki által beszélt angol mellett igyekeznek megőrizni. (Bár az uniós intézmények és a köznyelv is úgy utal az írek tradicionális nyelvére, mint „gael” - ejtsd: „gél” - a pontos megfogalmazás „ír gael”, ugyanis a gael nyelvet beszélik Skócia egyes részein is.) Az írek egyszerűen „ír nyelv”-ként hivatkoznak hagyományos nyelvükre, megkülönböztetve a minden ír által beszélt angoltól; egészen pontosan az ír nyelv írül „Gaeilge” (gélgö).

Hasonlóan a legtöbb európai nyelvhez, az ír is az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába. Ez Európa egyik legrégebbi nyelve, amelynek már a VI. századból maradtak fent írásos emlékei. A nyelv vezető szerepét az angol uralom törte meg – I. Erzsébet korában az ír nyelvet és kultúrát „barbárnak” tartották, amely fenyegetést jelent az angol nyelvre, és tudatos kampányt folytattak az ír kultúra ellen – beleértve a viseletet, a hagyományokat és a nyelvet is. Az angolok által meghonosított oktatási rendszer is ezt támogatta, a XIX. század nagy éhínsége és a tömeges ír kivándorlás pedig tovább csökkentette az ír anyanyelvűek arányát a lakosságon belül.  Az angol uralom végére a lakosság kevesebb mint 15 százaléka beszélt írül. Azóta is nagy kihívást jelent e nyelv életben tartása, habár az 1922-es függetlenség óta ez Írország első hivatalos nyelve, és azóta is minden ír fiatal kötelezően tanul az iskolában gaelül. A mindennapi életben azonban az angol maradt az írek elsődlegesen használt nyelve,  valamennyi ismert ír író és költő is (Jonathan Swift, James Joyce, Oscar Wilde, G.B. Shaw vagy Samuel Beckett) angolul alkotott. Az írek számos szimbolikus pozíciót szándékosan ír nyelven használnak, az elkövetkező ír elnökségi félévben például gyakrabban találkozhatunk majd a „taoiseach” (ejtsd: „tísah”) kifejezéssel: az írek ugyanis így hivatkoznak miniszterelnökükre – gondosan elkerülve az angol „prime minister” kifejezést. (A szó egyébként klánfőnököt jelent).

Írország vezetői a függetlenedés óta igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az ír nyelv ne haljon ki (ez az ún. „gael újjászületés”). Habár az angol egyeduralkodó szerepét soha nem fogják megtörni, az utóbbi években pozitív tendencia figyelhető meg a nyelvet rendszeresen használók tekintetében.  Ebben nagy szerepet játszik az 1996-ban alapított a TG4 nevű ír csatorna, amely modern, minőségi műsorokat sugároz ír nyelven. Emellett az online média is nagy szerepet  játszhat abban, hogy az ír nyelv újra „menő” lett a fiatalok körében - újabban például számos mobiltelefonos applikáció is elérhető azok számára, akik meg szeretnék tanulni ezt a nyelvet.

Az ír nyelv maga nem túl egyszerű: kezdve azzal, hogy a leírt betűk jellemzően nem egy-egy hangot jelölnek, hanem betűcsoportok írnak le egy-egy fonémát. Például az ír „könyv” szóban (leabhar) az „eabha” ejtése /əu/ – így már az írott ír nyelv felolvasása sem túl egyszerű. A főnevek írben is lehetnek hím- vagy nőneműek, és öt esetük lehet (alany, tárgy, birtokos, részes, megszólító). Érdekesség, hogy az ír mondatok szinte mindig igével kezdődnek, amelyek két ragozási osztályra oszlanak. Van jelen, múlt, régmúlt és jövő idő, feltételes, felszólító és kötőmód – könnyebbség viszont, hogy nagyon kevés a rendhagyó módon ragozandó ige. Hasonlóság a magyar nyelvvel, hogy találhatók benne olyan személyragos elöljárószavak, amelyek funkciója nagyon hasonló a magyar személyragos határozószavakéhoz (pl.: nálam, veled, neked).

Ha részletesebben érdekel az ír nyelv, számos online fórumon olvashatsz még a nyelv érdekességeiről, több oldalon online nyelvleckéket is vehetsz. Sokszor lehet találni futó ír nyelvtanfolyamokat Magyarországon is, a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban pedig számos ír témájú könyvet és szakkönyvet találhatsz. Sokan küzdenek az ír nyelvvel – így sok Írországba érkező politikus is megbirkózik egy-egy ír mondattal – az írek nagy örömére. Itt például Barack Obama mondja írül híres jelmondatát, akit meg is dicsértek jó kiejtéséért: „Is féidir linn” – azaz „Yes we can”.

Január 10-én hivatalosan is elstartolt a Szóval?! Országos Vitaverseny, amelynek fordulói során középiskolás csapatok mérhetik össze disputa-tudásukat. Február 4-ig várják a csapatok jelentkezését a vitaversenyre, ahol csakis a színtiszta érv számít.

A vitasorozatot elindító eseményen újságírók, sportolók és színészek szópárbajoztak arról, hogy be kell-e vezetni női kvótákat az Európai Parlamentben. A szópárbaj csataterén Pepe és Kapa, vagyis Mucsi Zoltán és Scherer Péter, a Jancsó-filmek híres párosa, Mészáros Antónia Minőségi újságírásért díjjal kitüntetett újságíró, Stumpf András Junior Príma díjas újságíró, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző és Gergely István kétszeres magyar olimpiai bajnok vízilabdázó kapus küzdött. 

A vitát a tételmondat mellett érvelő Scherer Péter kezdte, aki úgy vélte, „cáfolhatatlan, hogy a nők alkalmasabbak a vezető szerepre”, majd azt mondta, nemhogy női kvóta kell, hanem „ki a férfiakkal mind az Európai Parlamentből, mind pedig a magyar Parlamentből!”. Az ellenző oldal valamennyi tagja kiemelte, hogy a pozitív diszkrimináció is diszkrimináció. "Nincs szükségünk mesterséges segítségre, magunktól is meg tudjuk haladni a férfiak teljesítményét” – tette hozzá Mészáros Antónia.

A Szóval?! olyan különleges tanulmányi verseny, ahol nem a tényanyagon van a hangsúly, hanem a tudnivalók prezentálásán. A résztvevő háromfős csapatoknak egy-egy adott téma, azaz tételmondat mellett és ellen kell kiállniuk egymással szemben. A csapatok egyes tagjai fix koreográfia szerint, azaz adott sorrendben és időkereten belül érvelhetnek, cáfolhatnak és kérdezhetnek egymástól. A kezdeményezés célja megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal a vitázás művészetét és megteremteni a vitakultúrát Magyarországon. A program felkészítést nyújt a csapatokat támogató tanárok számára is, így segítve azt, hogy a későbbiekben ők is át tudják adni a disputatudásukat a fiatalabb generációknak. A verseny az elmúlt két évben igen nagy népszerűségre tett szert, tavaly Magyarország száz középiskolájából közel 150 diákcsapat jelentkezett.

Az idei verseny február 4-ig teljesítendő első fordulójában a versenyzőknek online műveltségi játékot kell megoldaniuk, illetve el kell készíteniük egy érvelő esszét. A regionális döntőkbe az előválogatón legjobban szereplő csapatok juthatnak tovább, és azok, akik a legjobbak a Karl Popper-i vitában, egészen az országos döntőig menetelhetnek. Az első helyezést elérő legjobb disputa csapat tagjainak és felkészítő tanárának nyereménye egy-egy Apple Ipad mini tablet. A döntőbe jutott két csapat és a felkészítő tanárok jutalma egy háromnapos szlovákiai tanulmányút lesz a 2013-as év Európai Kulturális Fővárosába, Kassára.

A Szóval?! az egyetemistákat sem hagyja kihívások nélkül. Számukra a szervezők Vitaakadémia-sorozatot indítanak, ahol izgalmas előadásokon sajátíthatják el a vitázás elméletét, fejleszthetik érvelőképességüket, és gyakorolhatják a nyilvánosság előtti beszédet. Kiemelt cél ugyanis, hogy a kezdeményezés minél szélesebb körhöz jusson el, és később fenntarthatóan, önműködően folytatódjon. Az eseménysorozatot éppen ezért május végén Disputa Fórum zárja, ahol a kezdeményezés jövőjéről tartanak konferenciát.

A vitaversenyt két éve hívta életre közösen a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament. A verseny három fordulóból áll – előválogatás, regionális döntők és országos döntő –, amelyek során az Európai Unióval kapcsolatos vitatémákban mérettetnek meg a résztvevők. A versennyel kapcsolatos tudnivalókat, híreket, a korábbi versenyek videofelvételeit a www.szoval.eu honlapon nézhetik meg az érdeklődők.érdemes követni az eseménysorozat Facebook oldalát is.

Vitára fel! :-)

Az EU egyik legfontosabb értéke tagállamainak sokszínűsége. Különösen igaz ez kulturális szempontból: a számtalan különböző hagyomány, kulturális megközelítés és alkotások mind gazdagabbá teszik Európát.

Az EU kiemelt céljának tekinti ennek a kulturális sokszínűségnek megőrzését, és számos eszközzel igyekszik biztosítani , hogy a fontos európai alkotások - legyen szó akár kulturális örökségről, építészetről, irodalomról vagy épp a könnyűzenéről – az EU minél több lakosa számára ismertek legyenek.

Az EU többek között az EU kulturális keretprogramjából finanszírozott kulturális kezdeményezésekkel, programokkal és díjakkal ismeri el a legkiemelkedőbb alkotásokat – ezen kezdeményezések közül most a januári díjátadó apropóján először a magyarra szépen nem igazán fordítható könnyűzenei díjat, a European Border Breakers Awards-t mutatjuk be nektek.

A díjat minden évben olyan európai előadók vagy együttesek kapják, amelyeknek a közelmúltban sikerült hazájukon kívül is sikereket elérniük első nemzetközi albumukkal. Bár a Beatlest még nem jutalmazhatták ezzel a díjjal (az első ilyen elismerést 2004-ben adták át), azóta olyan világhírt szerzett előadók kapták már meg, mint a brit Adele vagy Katie Melua, a német Tokio Hotel, az olasz-francia Carla Bruni vagy a svéd Lykke Li.

A nyerteseket egy zenepiaci elemző cég választja ki az eladott albumok száma, a rádiójátszások gyakorisága, valamint az Európai Műsorszóró Unióhoz (EBU) tartozó rádióállomások és az európai tehetségcsere-programban (ETEP) részt vevő fesztiválok szavazatai alapján. A tíz díjazott nevét minden év októberben ismertetik, akik a következő év januárjában (idén 9-én este) vehetik át díjaikat Groningenben, a Eurosonic Noorderslag fesztiválon. Magyarországról eddig egyetlen csapat nyerte el ezt a díjat, 2006-ban a Heaven Street Seven Get Out And Walk! című albumával.

Idén a következő előadók örülhetnek Európa egyik legrangosabb könnyűzenei díjának: Nabiha (Dánia), Ewert and The Two Dragons (Észtország), French Films (Finnország), C2C (Franciaország), Emeli Sandé (Nagy Britannia), Of Monsters and Men (Izland), Dope D.O.D. (Hollandia), Amor Electro (Portugália), Juan Zelada (Spanyolország), Niki and the Dove (Svédország). A díjazottak közül egyvalaki megkapja a közönség díját is – hogy melyik csapat vagy előadó, ez derül ki szerdán. A díjkiosztót – ahol a nyertesek is fellépnek – Európa-szerte számos TV- és rádióállomás közvetíti (Magyarországról például az MR2 Petőfi), de az eseményt este hattól élőben követhetitek a Youtube-on is.

Addig is hallgassatok bele az idei díjazottakba, tényleg érdemes! Van itt Snoop Doggot idéző hiphop/rap Hollandiából (még a pre-oroszlán időszakból), folk-indie bohémzene Izlandról, svéd indi-elektro, szkreccselő, VJ-ző francia elektro… A díjazottak bemutatkozó videóját megtaláljátok itt.

A groningeni fesztivál másik érdekessége, hogy itt osztják ki az év legjobb európai fesztiváljainak járó díjakat is, amelynek nyerteseit a díjkiosztóig nem ismertetik. Idén is van miért izgulnunk: ahogy tavaly, úgy idén is jelölték a Szigetet a legjobb fesztivál nagydíjára; emellett egy másik kategóriában a Balaton Soundnak drukkolhatunk. Tavaly annyira nem számítottak a Sziget szervezői a győzelemre, hogy el sem utaztak az átadóra – bízunk benne, hogy a duplázás reményében idén ilyen nem fordul azért elő… :)

Január elsején Írország vette át a stafétát Ciprustól, a következő félévben ez az ország vezeti soros elnökként az Európai Unió Tanácsát – januárban az Európa Pont programjai is ehhez kapcsolódnak.

Írország nem először irányítja az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét – ahogy azt az előző elnök Ciprus tette, vagy az íreket követő litvánok tehetik majd. Az ország hetedszerre lesz ebben a pozícióban, és negyvenéves uniós rutinjával vághat neki az előtt tornyosuló feladatoknak. Dublinnak nem lesz egyszerű dolga, számos komoly feladat levezénylése vár rá a következő hétéves költségvetési keret elfogadásától az eurózóna egyben tartásáig. Az elnökségi célok között első helyen szerepel az Unió és az eurózóna stabilitása, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Többek között ezen célokról, az EU jelenlegi helyzetéről és az ír elnökségi félév kihívásairól beszélgetünk majd vendégeinkkel – Győri Enikővel, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárával, aki a magyar elnökség levezénylésében játszott kulcsszerepet, H.E. Kevin Dowlinggal, Írország budapesti nagykövetével és Szűcs Tamással, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetőjével. A beszélgetést követően Győri Enikő mutatja be Ezt főztük (ki) Európának című kötetét. A számtalan fotóval és ételrecepttel illusztrált kiadvány nem kevés humorral meséli el a magyar elnökség kulisszatitkait.

Az ír programhoz kapcsolódik egy másik beszélgetés is „Magyarok Írországban, írek Magyarországon” címmel Írország népszerűségéről a magyar egyetemisták és munkavállalók körében. Az esten az ír elnökség köszöntése mellett mást is ünneplünk: januárban lettünk ugyanis kétévesek! :-) Ehhez egyrészt az „őrült ír zenét” játszó Firkin zenekar és egy kis Guinness sörkóstoló biztosítja a jó hangulatot.

Filmklubunk e havi filmje is Írországba vezet minket: ezúttal John Michael McDonagh A guardista című krimikomédiáját vetítjük: az első pillantásra kőbunkónak tűnő vidéki rendőr (Brendan Gleeson) találja magát szemben a drogmaffiával és egy profi amerikai kollégával (Don Cheadle), hogy aztán kiderüljön, mégsem olyan egyszerű a képlet, mint hittük. A filmet (a forgatókönyvét, és a színészi játékot) a függetlenfilmes Sundance díjára, a „brit Oscar” BAFTA-díjra és Golden Globe-ra is jelölték. A vetítés után Gyenge Zsolt filmkritikussal beszélgetünk az ír moziról, benne többek között John Michael McDonagh (és például az Erőszakikat is jegyző testvére, Martin McDonagh) alkotásairól.

A hónapban folytatódik az Egy csésze Európa sorozatunk is, amelyben ezúttal Brüsszel felé vesszük az irányt. A téma Európa, a belga forró csoki és a háromnyelvű, szürrealista Belgium lesz – ezt ígéri a sorozat háziasszonya, Szederkényi Olga. Az esten való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött (euinfo@eu.hu).

Mindezek mellett januárban is folytatódik sikeres EU-tanóra sorozatunk, ahova továbbra is várjuk az iskolák jelentkezését. Az Európa Pont tájékoztató Szolgálat munkatársai pedig továbbra is várják az EU-val kapcsolatos kérdéseiteket, személyesen hétköznap 10.00 és 18.00 óra között, vagy a az euinfo@eu.hu email címen. Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, a januári programok részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! :-)

Hogyan tudunk külföldön bankszámlát nyitni? Miért kell helyi SIM-kártya? Mire figyeljünk a lakásbérlésnél? Európai munkavállalási fórumonkon többek között erről is szó volt, ahol az érdeklődők külföldön dolgozóktól és a téma szakértőitől kaphattak praktikus munkavállalási tippeket és tanácsokat.

Olyan emberek meséltek külhoni tapasztalataikról, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az Európai Unió valamely tagállamában. Azért őket kérdeztük, mert a gyakorlatban a szabályozás és a bevett tagállami „szokásjog” sokszor nem ugyanaz. Emellett vannak olyan praktikák, amelyeket csak az tudhat, aki már szembesült azzal, hogy milyen nehéz például bejelentett lakcím nélkül bankszámlát nyitni.

A fórumon többek között megtudhattuk: érdemes úgy nekivágni, hogy itthonról már találtunk munkahelyet és szállást. Fontos az is, hogy nem kell azonnal „életünk állását” keresni vagy a legmenőbb lakást kibérelni, a lényeg, hogy az első biztos lépéseket megtegyük. Fontos tudni, hogy a kezdéshez és a regisztrációhoz szinte mindig szükség van bejelentett lakcímre. Fel kell készülni arra, hogy a lakásbérleti díjak általában igen borsosak külföldön, többen azt javasolták, hogy az első időszakban – ha tehetjük – lakjunk ismerősnél vagy barátnál, és csak akkor béreljünk lakást és fizessünk kauciót, ha már biztosan látjuk, hogy elegendő forrással fogunk rendelkezni hozzá.

Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és csak olyan ajánlatot fogadjunk el, ami biztosnak mondható; ahol a munkáltató bejelent, és a munkánk révén lesz biztosításunk az adott tagállamban. A fórumra meghívott EURES tanácsadó is felhívta arra a figyelmet, hogy soha ne fizessünk munkaközvetítőnek, ilyen szolgáltatásért ugyanis nem kérhetnek pénzt az európai országokban – ha mégis kérnek, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

Meghívott vendégeink – akik között volt hollandiai au-pair, strasbourgi jogász, skóciai vendéglátós és uniós kommunikációs szakember is – többek között azt tanácsolták még, hogy ha külföldre jelentkezünk egy állásra, szerezzünk be SIM-kártyát egy helyi mobilszolgáltatótól, ugyanis a munkaadók szívesebben hívnak fel helyi számot. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a biztos nyelvtudás: akár lakásbérleti szerződésről, akár saját munkaszerződésünkről van szó, fontos tudnunk, hogy pontosan mit írunk alá.

Ha a külföldi tartózkodás során megbetegszünk, nyugodtan forduljunk a külföldi orvosokhoz, mivel a munkája révén mindenki biztosítva van az adott országban, így ugyanolyan jogok illetik meg, mint a tagállami állampolgárokat. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy nem minden ellátást fedez a kinti biztosítás, és úgy, ahogy Magyarországon is, a magánorvosok külföldön is igen magas árat kérhetnek az ellátásokért. Érdemes tehát alaposan tájékozódni az adott ország egészségügyi rendszeréről, hogy aztán ne kelljen egy többszáz eurós ellátás számláját kifizetünk.

Sajnos sok honfitársunk számára a külföldi munkavállalás nem sikertörténetként ért véget – többen esnek a jóhiszeműség csapdájába, és szerződés vagy bármilyen biztosíték nélkül vágnak bele. Érdemes tehát minél alaposabban, minél több forrásból tájékozódni, hiszen a külföldi tapasztalat igen sokat ér.