Egyre többet biciklizünk Magyarországon. Szerencsére úgy tűnik, példát vettünk a kontinens nagy tekerőitől, a hollandoktól vagy a dánoktól – számos felmérés szerint ugyanis éves szinten egyre jobban kihasználjuk a kétkerekű közlekedés előnyeit. A biciklizés pozitív hatásai egyértelműek: a testmozgás jót tesz a szervezetünknek, az autós utazás alternatívájaként a biciklizés pedig hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, megvalósítva egy valóban fenntarthatóbb közlekedési formát.

Egy érdekes felmérést ismertetett nemrég a brit posta: megnézték, hogy átlagosan mennyibe kerül a magaskultúra tizenkét európai nagyvárosban. A vizsgálatban operaelőadások, klasszikus koncertek, balettelőadások, galéria- és múzeumbelépők, valamint a helyi műemléki épületek/területek látogatásának átlagos árát vizsgálták egy adott (2014. október 1. és 9. közötti) időszakra.

Nem meglepő módon ilyen szempontból a legkifizetődőbb Kelet-Európába látogatni a kulturális programokra éhes turistáknak. Valamennyi programtípust figyelembe véve Varsóban vásárolhatunk magunknak a legolcsóbban minőségi szórakozást (mindenre jegyet váltva összesen kevesebb mint 88 euróért), őket Budapest (101 €) követi a sorban, ezután jön Prága (116 €). A lista másik végén két világváros áll: London (322 €) és Párizs (316 €), Barcelona előtt. Budapest egyébként a balettelőadások szempontjából bizonyult a legolcsóbbnak, Varsó vitte az opera és a komolyzenei koncert blokkját, de e kettőben mi is dobogósok lettünk. Ez alapján ugyanannyi pénzből legalább háromszor annyi kulturális programra látogathatnak el az érdeklődők Varsóban vagy Budapesten, mint Londonban vagy Párizsban.

A felmérést egyébként pénzváltási szolgáltatásának promóciójához készíttette a brit posta – de az eredménye szerencsére egész nagy publicitást kapott: nemrégiben a New York Times is feldolgozta, tovább erősítve a régió „olcsón minőségit” arculatát. Indulhat a balett-turizmus! :-)

A felmérés eredménye egy táblázatban összefoglalva (kattintásra megnő):

Megjegyzés: A táblázatban feltüntetett árak az eredeti felmérés fontban megadott árai euróra átváltva, a 2014. szeptember 5-i középárfolyamon, így az árak valamennyi eltérést mutathatnak az aktuális árakhoz képest. A táblázatban zölddel jelöltük az adott kategória legolcsóbb jegyárait, pirossal a legdrágábbakat.

Egy kis startup, egy kis Réz András; egy kis plakátkiállítás, egy kis kortárs Shakespeare – mindez szuper zenével és kiállításokkal: szeptemberi programunk alapját a kutatók éjszakája, a nyelvek európai napja és a Shakespeare-évad adja.

Az évad első (és utolsó) programja a világ egyik legismertebb drámaírójához, a 450 éve született William Shakespeare-hez kapcsolódik. Valószínűleg az övé a világirodalom egyik legjobban feldolgozott életműve. Szeptember 12-én szonettjeit elevenítjük fel, méghozzá a hazai underground szcéna nagy neveivel, akik különböző stílusokban értelmezik újra az író műveit. Eljön többek között Kardos-Horváth János a Kaukázusból, Zságer Ákos a Zagarból, de itt lesz Tanka Balázs is a Turbóból. Izgalmas ritmusok, újraértelmezett mondanivaló, változatlan zsenialitás – ünnepeljétek velünk a halhatatlan költőt! A hónap utolsó eseményén is Shakespeare-re emlékezünk: a Makrancos hölgy történetét (Heath Ledger és Julia Stiles főszereplésével) Gil Junger hollywoodi filmrendező gondolta újra egy amerikai középiskolába helyezve az események eredeti páduai színhelyét (az átdolgozás címe: 10 dolog, amit utálok benned). A film vetítése előtt Réz András esztétával beszélgetünk a filmről és a Shakespeare-kultuszról.

Irodalomról lesz szó 25-i programunkon is, amikor az európai nyelvek napjához kapcsolódóan a sokszínű európai költészet és írás kortárs alakjaival találkozhattok nálunk. Vendégeink olyan európai alkotók lesznek, akik mind egy-egy másik európai országról írtak: bemutatjuk a Mirrors of Europe projekt német résztvevőjét, Jochen Schmidtet, aki Magyarországról, Jana Beňova szlovák írónőt, aki Portugáliáról, Háy Jánost, aki Németországról írt, valamint Jean Rouaud francia írót, akinek a Valahol Európában sorozatban jelenik meg a legújabb regénye. A szerzőkkel Forgách András beszélget német, angol és francia nyelven az utazásaik során szerzett tapasztalataikról (szinkrontolmácsolást biztosítunk). Az est az Európa Pont, a Francia Intézet, a Goethe Intézet, a Szlovák Intézet, a EUNIC, a L’Harmattan és a Lettre közös programja.

Szeptember 23-án Olaszország felé vesszük az irányt, népszerű "Egy csésze Európa" sorozatunk ugyanis az aktuális soros elnökséget betöltő ország érdekességeit és finomságait hozza el az érdeklődőknek. Beszélgetünk arról, milyen programot dolgoztak ki az olaszok erre a félévre, és közben visszautazunk a múltba is. Róma évszázadokig volt a nyugati civilizáció politikai és vallási központja, Olaszország a világ ötödik leglátogatottabb országa, és itt van a legtöbb UNESCO világörökségi helyszín. Kikre és mire büszkék az olaszok? A „csizmában” élni tényleg dolce vita? Az est házigazdája Szederkényi Olga újságíró. aA rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (Regisztrálni szeptember 10-től lehet ezen az e-mail címen: euinfo@eu.hu.)

Természetesen nem múlhat el szeptember az „európai géniusz” megünneplése nélkül: 26-án, a Kutatók éjszakájának idei programjában az élet különböző területeit érintő innovációkra és innovatív partnerségekre fókuszálunk. Délutántól különböző logikai játékokat – a sakkot, a gót és a pókert – próbálhatjátok ki nálunk a tapasztalat szintjétől függetlenül, akár profi játékosok segítségével. Az est előadói a matematikai és természettudományos oktatás kihívásairól, a természettudományok és a művészetek, kreatívipar összefonódásáról beszélnek. Vendégünk lesz a BRIDGE Budapest és a Design Terminál, akikkel különböző aspektusokból világítjuk meg a hazai startup világot. Lesz szó innovatív partnerségekről, kreatíviparról, és a NESsT-nek köszönhetően szociális innovációkról. Az estet a Jónás Vera Experiment koncertje zárja – az énekes-dalszerző, gitáros Jónás Vera zenéje sok mindenre emlékeztet és mégsem hasonlít semmire. Eklektikus, friss és nagyon új.

A hónapban emellett két izgalmas kiállítással is várunk benneteket: a holland nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub gyermekrajzpályázatának harminc legjobb alkotását szeptember 16-tól 22-ig nézhetitek meg az Európa Pont épületében. A pályázók fénykép, rajz vagy videó formájában ábrázolták, mit jelent számukra az „együtt közlekedés”. Szeptember 26-tól pedig láthatóak lesznek az ARC-cal közösen szervezett „Döntsd le a falakat!” pályázatunk legjobb óriásplakátjai, de ezek már az Európa Pont melletti parkrészben, a Millenárison. Az EU a határok meghaladásáról, lebontásáról is szól, az ez által biztosított szabadság pedig minden ember életében másképp jelenik meg. November 4-ig láthatjátok az alkotók elgondolásait arról, hogy ők mit gondolnak erről és hogyan tudnak élni ezzel és az ebből fakadó lehetőségekkel, hogyan érinti ez az életüket, a környezetüket.

Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Bár a nyarunk már lassan átcsap vénasszonyosba, még úgy tűnik, lesz egy pár szép nyári napunk, mielőtt beköszönt az ősz. Addig viszont megosztunk egy újabb hiánypótló térképet veletek: éljen a nyár kedvence – legyen akár a magyar számára nyelvtörő zmrzlina, a hatalmas adagokban mért olasz gelato, vagy épp jäätelö… Nyaljuk, amíg lehet, élvezzük az ízeket:

2014-ben sok jelentős esemény évfordulójára emlékezhetünk – májusban ünnepeltük Magyarország uniós csatlakozásának tizedik évfordulóját, és idén 25 éve omlott le a Vasfüggöny. Emellett még egy, jóval keserűbb esemény is jubilál idén: az első nagy világégés, az I. világháború éppen 100 éve tört ki. Eleinte mindenki a konfliktus gyors lezajlására számított, ami végül négy éven át elhúzódott, egyes források szerint közel 9 millió katonai és megközelítőleg 7 millió civil (!) áldozatot követelve. A közvetlen casus belli a Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i meggyilkolása volt, amely után a konfliktus gyorsan eszkalálódott, háborúba sodorva Európa és a világ legtöbb országát.

A világ számos részében szerveztek vagy szerveznek megemlékezéseket ehhez kapcsolódóan, Angliában két egészen különleges és megrendítő emléket állítottak a háború áldozatainak.

Minimalista szobrok

Az egyik a brazil képzőművész, Néle Azevedo munkája, a „minimalista szobrok”, amelyet augusztus első napjaiban láthattak Birminghamben az érdeklődők, egy egészen rövid ideig. Alkotása ugyanis – ahogy az emberélet – illékony volt: a művész 5000 darab ugyanolyan ülő figurát ábrázoló szobrot helyezett ki a birminghami Chamberlain tér lépcsőire – jégből. A szobrok elkészítésében sok helyi önkéntes vett részt, amelyet végül az Egyesült Királyság első világháborúba történt belépésének évfordulóján helyeztek el a téren. A szobrok leghamarabb fél, legkésőbb két órán belül el is tűntek, egyszerre emlékeztetve mindenkit az az első világháború áldozataira és az emberi élet múlandóságára (kép forrása):

A véráztatta Tower

A másik különleges emlékmű Londonban készül még ma is, de már látható, és még jó ideig megtekinthető lesz a Towernél. A Tower megszokott látványát Paul Cummins brit keramikus és Tom Piper díszlettervező változtatja „véráztatta földekké és vörös tengerré”, apró kerámiapipacsok segítségével. A brit művész összesen 888 246 pipacsot helyez ki a Towerre és az azt övező dombra, amelyek mindegyike egy-egy brit és szövetséges áldozatra emlékeztet, akik az első világháború során estek el. Az ideiglenes emlékművet augusztus 5-én avatják, amely az ország háborúba való belépésének dátuma, és idén november 11-ig, a fegyverszünet évfordulójáig lesz látható. Az ideiglenes kiállítás után a pipacsokat bárki megveheti, a bevételből több jótékonysági szervezetet támogatnak majd (kép forrása, borítókép).

Nem kell már sokat aludni, és újra indul Európa egyik legnagyobb bulija! Idén augusztus 11-18. között vár mindenkit a Hajógyári-sziget, lehet kezdeni tanulmányozni a fellépők listáját, és mindenképpen érdemes előre átböngészni az idei térképet, amely minden évben bőven tartogat újdonságokat.

A nyár mindig az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje – és persze azon teendők programba illesztése (de legalábbis ennek tervezése), amelyre évközben sosem jut idő. Ilyen foglalatosság lehet a jövőre való tudatos készülés; mondjuk egy jó gyakornoki hely felkutatása. Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre – ha nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytat(ta)tok, vagy csak érdekel titeket az EU működése, ezek remek lehetőséget jelentenek egy kis tapasztalatszerzésre.

Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2015 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munka általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez általában sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól (zárójelben az oldal nyelve):

• Az Európai Unió Tanácsa (HU)
• Európai Bizottság (EN / DE / FR)
• Európai Parlament (HU)
• Az Európai Unió Bírósága (HU)
• Gazdasági és Szociális Bizottság (EN / DE / FR)
• Régiók Bizottsága (EN)
• Európai Külügyi Szolgálat (EN)
• Európai Központi Bank (EN)
• Európai Beruházási Bank (EN)
• Európai Számvevőszék (HU)
• Európai Ombudsman (HU)

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

• Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
• Fusion for Energy közös vállalkozás (F4E)
• Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
• Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
• Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
• Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
• Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
• Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
• Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
• Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
• Európai Vasúti Ügynökség
• Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
• Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)
• Európai határőrizeti ügynökség (FRONTEX)
• Európai Szakképzés-Fejlesztési Központ (CEDEFOP)
• Európai Képzési Alapítvány (ETF)
• Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
• Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
• Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
• Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
• Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC)
• Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)

Július elsején Olaszország átvette az Európai Unió Tanácsának vezetését Görögországtól. Róma soros elnökként jelentős rutinnal rendelkezik, idén tizenkettedik alkalommal vezetia tagállamokat képviselő uniós intézményt. Legutoljára több mint tíz éve, 2003 második felében, még Silvio Berlusconi vezetésével elnökölt – akkor is Görögországot követve a sorban –, bár meglehetősen más körülmények között. Az egyik legfontosabb napirendi pont akkor a mai Lisszaboni Szerződés alapjait jelentő Alkotmányszerződéssel kapcsolatos tárgyalások, valamint a bővítés kérdése volt – 2004 májusában tíz új tagállammal bővülhetett az unió. Az azóta eltelt több mint tíz év alatt jelentősen átformálódott az EU: a tárgyalóasztaloknál 15 helyett 28 tagállam ül, és a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság után még mindig sok a teendő annak érdekében, hogy az európai országok ismét a tartós növekedés útjára lépjenek.

A soros elnökségi program és feladatok döntő részét mindig az EU aktuális témái határozzák meg, amelyek egy része előre tudható az „uniós menetrend” alapján. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell (reagálva például az aktuális nemzetközi politikai változásokra). Amennyire lehet, minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe, lendületet adva olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára. Ilyen volt például Magyarország esetében a Duna- vagy a Romastratégia, a hagyományosan környezettudatos Dánia „zöld növekedés” koncepciója vagy az előző elnök Görögország esetében a „kék növekedés”, azaz a tengerpolitika kérdésének fókuszba állítása – szoros összefüggésben a turizmussal, a tengeri közlekedéssel és halászattal. Ezek a prioritások Olaszország programjában is kiemelt helyen szerepelnek.

Az olasz elnökségi program három fókuszpontja a növekedés, a polgárok és a külpolitika. Matteo Renzi miniszterelnök megfogalmazása szerint itt az ideje, hogy revitalizáljuk az EU-t. Sokat idézett hasonlata: ha ma Európa szelfit készítene magáról, megfáradt tekintetet láthatnánk – szerinte az európai vezetőknek meggyőződéssel és határozottan kell cselekedniük, hogy a közösség valóban vezető szerepet játszhasson a nemzetközi porondon.

A növekedés beindításának alapfeltétele a munkahelyteremtés, amely megfelelő eredmények esetén kellő alapot teremthet a belső, tagországokon belül szükséges strukturális reformok beindításához. Olaszország egyfajta „ipari reneszánszban” gondolkodik, amely a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor fellendítését szorgalmazza, különös hangsúlyt helyezve a kis- és középvállalkozásokra és az energia- és klímapolitikára, amely olasz elképzelések szerint a növekedés motorja lehet a jövőben.

Fontos célként határozták meg emellett az EU és az uniós polgárok közötti távolság csökkentését, amelyhez kapcsolódóan számos intézkedéssel az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, a digitális hozzáférés fokozását, valamint a bürokrácia visszaszorítását igyekszik majd elősegíteni Róma. Programja alapján az elnökség aktívabb szerepet szán az EU-nak olyan területeken, ahol az uniós együttműködés egyértelműen értéket teremt, ideértve az alapjogok védelmét vagy a migrációs és menedékjogi kérdéseket, ahol az uniónak szolidárisabb politikára lenne szüksége az elnökség szerint.  

Harmadik területként Olaszország aktívabb külpolitikát szorgalmaz. Róma szerint nem hagyható hatásos, következetes és hiteles válasz nélkül az a sok rendkívüli fejlemény, amely a közösség határain a közelmúltban történt (mint például az arab tavasz vagy az ukrán-orosz konfliktus), amely egyértelműen komoly hatással van az Európai Unió országaira is. Róma szerint az uniónak meg kell találnia a megfelelő eszközöket, hogy a hasonló globális és regionális kihívásokat megfelelően tudja kezelni – elnökségével ezt is igyekszik elősegíteni. Az olasz tervek között ezekkel összefüggésben szintén kiemelt helyen szerepel a nyugat balkáni csatlakozási folyamat előbbre vitele vagy az EU szomszédságpolitikájának megerősítése.

Az olasz elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés található róla többek között a Bruxinfo, az Európai Parlamentés a EuroNews oldalán.

Eredményes félévet kívánunk az olaszoknak – gyönyörű olasz tájakat bemutató vintage plakátgalériánkkal köszöntjük az új félévet!

Illusztrációk: az olasz elnökség logója (forrás: italia2014.eu/en/) és Matteo Renzi (forrás: Európai Parlament honlapja)