Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát hasznosítsák újra a tagországokban. Szlovákia – Közép-Európában elsőként – bevezette a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok betétdíjas rendszerét.

A feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyag hulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, hatalmas mértékű szennyezést okozva. A palackok újrahasznosításáról szóló uniós célt az Európai Parlament és a Tanács 2019-es irányelve rögzíti, összhangban a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervvel. A körforgásos gazdaság – amelyről mi is többször írtunk már – az alapja az EU hosszú távú növekedési programjának, az európai zöld megállapodásnak. Az elmúlt évszázadokat uraló „elvesz-termel-használ-eldob” elve alapján építkező lineáris gazdaság a rendelkezésre álló nyersanyagok szűkössége és a keletkező hulladék tárolásának nehézségei miatt is fenntarthatatlan. A körforgásos modell új alapokra helyezi a gazdaságok működését: a pazarlást megszüntetve igyekszik elkerülni a hulladék létrejöttét.

A palackok betétdíjas rendszerének kialakításában az egyes országok a megvalósítás különböző szakaszában járnak. Hollandiában például a literes PET-palackok, sörösüvegek betétdíjas rendszere már régóta működik. 2021 nyarán a kötelező betétdíjat a félliteres PET-palackokra is bevezették, amelynek eredményeképpen a hollandok fél év alatt ezek 80 százalékát váltották vissza.

Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását: itt nyáron kerültek le a polcokról a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok. A szlovák parlament több mint három éve fogadta el a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kétéves felkészülési időszakot, majd egy féléves türelmi szakaszt meghatározva írta elő az áltállást a palackok betétdíjas rendszerére. A hosszú átállási időszakra azért volt szükség, hogy biztosítani tudják a csomagolások kicserélését, illetve elegendő idő álljon a forgalmazók rendelkezésére a régi áru eladásához. Ez a féléves türelmi idő járt le idén júniusban, így azóta a fogyasztók már kizárólag (15 eurócent) betétdíjas PET-palackokkal és fémdobozokkal találkozhatnak. Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A szlovák környezetvédelmi minisztérium adatai szerint ehhez több mint kétezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte.



Nem véletlen, hogy magyarországi környezetvédők is a szlovák példát tartják követendőnek: a Greenpeace Magyarország petíciójának 55 ezer aláírója kéri a kormánytól, hogy tegyék kötelezővé az eldobható italcsomagolások teljeskörű újrahasznosítását, illetve kötelezzék a gyártókat és forgalmazókat a visszaváltható, újratölthető csomagolások alkalmazására. A magyar országgyűlés 2021 februárjában szavazta meg az italcsomagolások kötelező visszaválthatóságát, az akkori tervek szerint 2023. nyári határidővel, amelyet későbbre halasztottak. A Greenpeace megkeresésére a környezetvédelemért és hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, Palkovics László elmondta, hogy dolgoznak a betétdíj-bevezetés szabályain, és az eldobható italcsomagolások Magyarországon 2024. január 1-jétől lesznek visszaválthatók. Ez ambiciózusabb terv, mint nyugati szomszédunké: Ausztria 2025-től tervezi a műanyagflakonok és italos alumíniumdobozok betétdíjas rendszerének kialakítását, náluk a betétdíj 25 cent lesz.



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!