linzer.png

Számos világszerte ismert és szeretett étel egy-egy európai város nevét rejti, amellyel valamilyen okból összekötődött. Az Europeana válogatása nyomán olyan élelmiszereket mutatunk be, amelyek mára köznevesült formában a kontinens valamelyik városának állítanak emléket – talán anélkül, hogy tudnánk róla. Ismertek még hasonlókat?

 

szardi_nia.png

A szardínia

Ez a találat azért elég egyértelmű az európaiak számára: a heringfélék családjába tartozó apró olajos halakat az egész világon ezen a néven ismerik. A nevét természetesen Olaszország második legnagyobb szigetéről kapta, mivel a sziget körüli vizekben egykor bőségesen volt szardínia. A kifejezést először a 15. század elején használták angolul.

 

majone_z.png

A majonéz

Ugyan Írországban van Mayo megye, a majonéz neve nem onnan származik. Bár etimológiailag vitatott, több francia forrás szerint a szósz a Baleár-szigeteki Menorca szigetének központja, Mahón városának állít emléket („mahonnaise vagy salsa mahonesa”). A várost Franciaország 1756-ban foglalta el, miután a hétéves háborúban a brit védőflotta itt vereséget szenvedett. A tojássárgájából és olajból tejszín állagúvá vert és ecettel vagy citromlével ízesített mártást a francia csapatok vezetőjéhez, Armand de Vignerot du Plessis, Richelieu hercegéhez kötik – egyes források szerint szakácsa találta ki a szószt, míg más források szerint Richelieu hercege egyszerűen innen importálta hazájába, Franciaországba.

 

so_r.png

A pilseni sör

A pilsner a cseh Plzeň városából származó világos láger sörfajta, magyarul pilseni típusú sör néven ismert. Először az 1840-es években állította elő Josef Groll, a pilzeňi sörgyár bajor sörfőző mestere. A sörfajta évtizedeken belül egyre népszerűbbé vált, és hamarosan egész Európában utánozták a módszert. Mára az egész világon pilseniként ismerik az aranyszínű, a komlótól kesernyés, alsó erjesztésű lágersörök megnevezéseként. Érdekesség, hogy Csehországban a pilseni kifejezést kizárólag a Pilsner Urquellre használják, így elég furán néznének mindenkire, aki pilseniként egy másik fajta sört szeretne inni (kicsit olyan, mintha egy olaszországi kávézóban „lattét” kérnénk – magyarul és sok más nyelvben tejes kávéfélét jelent, ott rezzenéstelen arccal kihoznának egy pohár tejet). Nemzetközi szinten azonban a pilseni kifejezés széles körben elterjedt, így a cseh sörök jelentős részét a külvilág pilseni lágernek hívja.

 

linzer.png

A linzer

A linzertorta („Linzer Torte”) hagyományos osztrák sütemény, tésztarács alatt gyümölcsös töltelékkel. Nevét Linz városáról kapta, és egyes források szerint ez a legrégebbi sütemény, amelyet valaha egy helyről neveztek el. A „Linzer Turdten zu machen” elnevezésű recept a stájerországi Admont apátság 1653-os kéziratában jelent meg először. A sütemény azóta az egész világon elterjedt, számos különböző változata ismert. Különlegesen omlós tésztája hagyományosan az alábbi arányok szerint készül: 3 rész liszt, 2 rész vaj, 1 rész cukor (plusz további összetevők). Köznevesülve „linzertésztaként” vagy egyszerűen csak linzerként magyarul is önálló életre kelt, a karácsonyi sütés-főzésnél valószínűleg a legtöbb családban előkerül egy-egy bevált receptváltozata. Itthon leggyakrabban töltött kis linzerkarikák készülnek, ahol két tésztaréteg közé valamilyen finom (házi)lekvár kerül.

 

isler.png

Az isler 

Ha már Ausztria, nem hagyhatjuk ki az islert (vagy eredeti formájában Ischler) sem, amely szintén egy osztrák városról, a felső-ausztriai Bad Ischlről kapta a nevét. A legenda szerint a helyi Zauner cukrászda a linzertésztás, töltött kis szendvics-süteményt még a Monarchia idejében, először Ferenc József számára készítette, aki nagy kedvelője volt az édességnek. A Ferenc József-féle kedvenc eredetileg rumos csokoládékrémmel készült, a ma ismert lekváros változatot az 1950-es években kreálta a Zauner cukrászda mesterszakácsa, Richard Kurth, aki ezért az 1958-ös brüsszeli világkiállításon aranyérmet is kapott.

 

debreceni.png

A debreceni

A debreceni pároskolbászt nem csak Magyarországon, de Európa-szerte is jól ismerik, általában a németes Debre(c)ziner vagy angol átiratában, debrecener néven. Az elnevezés ezúttal nem tartogat meglepetéseket: ezt a kolbászfajtát valóban Debrecenben készítették először. Az első írásos feljegyzés a 19. század elejéről származik a pásztorételként, akkor még pirospaprika nélkül fogyasztott debreceniről. A már fűszerpaprikával kiegészített, praktikus okokból hagyományosan párosan készített kolbászt (egy kisarasznyi mennyiséget osztottak ketté) 1840-től már ténylegesen árulták is a cívis asszonyok a vásárokon. 2015 óta hivatalosan is hungarikumnak, vagyis nemzeti értéknek számít a debreceni mind a négy változata: a csak marhahúsból készült hagyományos verzió, a kizárólag sertés- vagy mangalicahúsból, a sertés vagy mangalica és marha vegyeshúsból, illetve a kóser marha- vagy bárányhúsból készült pároskolbász is.

 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon
, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és nézd meg programjainkat online!

 

 

 

2 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr7916779762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Art Vandalay 2021.12.13. 08:28:39

Brassói, somlói, hamburger, stb.

Weißkopf 2021.12.13. 14:14:02

Az isler eredetileg (ha jól tudom) Ischler Törtchen ('ischli tortácska') névre hallgatott. Ehhez képest értelmező szótárunk isli fánknak nevezi (igaz, ehhez hozzáteszi, hogy kiveszőben [mármint ez a neve a süteménynek]), ami elég bizarr, mivel a fánk zsiradékban sütve készül, az isler pedig nem.
süti beállítások módosítása