fit55_cover.pngEurópa-szerte sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, a híradások tele vannak különféle európai természeti katasztrófák képeivel, egy friss kutatás az európai klímát meghatározó a Golf-áramlat összeomlásától tart. Nincs időnk várni, változtatnunk kell. Az Európai Bizottság 2019 decemberében ismertette elképzelését az EU zöld jövőjéről, nemrégiben ennek módjáról tudhattunk meg részleteket.

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.

Az éghajlatváltozás szükséges kezelése alakítja a jövő gazdaságát és társadalmát

Az éghajlatváltozás korunk legnagyobb kihívása, de ez a Bizottság megfogalmazásában lehetőség is arra, hogy Európa gazdasága új, fenntartható modellre álljon át. Ennek a gyökeres átalakulásnak a koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolta fel.

Mind a 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re – a világon elsőként – a kontinensen megvalósítsa a klímasemlegességet. Az ehhez vezető fontos lépés, hogy az EU 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását, ahogyan azt az uniós európai klímarendelet rögzíti. (Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest eddig 24 százalékkal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 százalékkal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól.) A Bizottság július 14-én az angolul „Fit for 55”, magyarul „Irány az 55%!” elnevezésű csomagjában konkrét intézkedéseket terjesztett elő. Ezek mind az európai zöld megállapodás megvalósítását szolgálják, és együtt lehetővé teszik, hogy Európa 2050-re valóban klímasemlegessé váljon, azaz tevékenységeivel teljes mértékben semlegesítse üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A csomag kiemelt figyelmet szentel annak, hogy ne a szegényebb, hátrányos helyzetben lévők fizessék meg a zöld átállás árát, ehhez külön forrásokat is rendel.

A javaslatcsomag lényege, hogy a kibocsátáscsökkentésben az összes jelentős gazdasági szektornak – pl. közlekedés, építőipar, energetika – újfajta növekedési pályára állva komoly szerepet kell vállalnia. A Bizottság elképzelései szerint az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében szükséges kibocsátáscsökkentés és a hozzá kapcsolódó gyökeres átalakulás munkahelyeket is teremt, egyben elősegíti az innovációt és a növekedést, mérsékli a külső energiafüggőséget és javítja az ellátás biztonságát. Összességében pedig javítja egészségünket és jóllétünket.

A javaslatok a következő főbb területeket érintik:


- A közlekedés fenntarthatóvá tétele mindenki számára – tiszta üzemű új autók értékesítése, valamint tisztább üzemanyagok a már forgalomban lévő autók, repülőgépek és hajók számára; az európai széndioxid-árazás (amely „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és évente csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét) kiterjesztése további ágazatokra


- Az európai energiarendszer tisztává tétele – a megújuló energia nagyobb arányú alkalmazása; új energiamegtakarítási célok; az energiaforrások éghajlatpolitikai céloknak megfelelő adóztatása


- Épületkorszerűsítés
a környezetbarát életmód érdekében


- Földhasználat és erdőgazdálkodás:
együttműködés a természettel bolygónk és egészségünk védelme érdekében (pl. a természetes széndioxid-elnyelők helyreállításával és telepítésével)


+ támogatás a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek az átálláshoz


A legfontosabb intézkedések és tervek röviden

A bemutatott több ezer oldalas jogalkotási csomag több mint tíz új, vagy korábban is létező, de most kiegészítésre kerülő uniós jogszabályban foglalja össze a zöld átállást biztosítani hivatott több száz intézkedést. Ezek az új jogszabályok számos szakpolitikai területet érintenek, és szorosan összefüggenek. Az alábbiakban a legjobban érintett területekhez kapcsolódó javaslatokat mutatjuk be – nagyon röviden.

1. Közlekedés

Bár az EU gazdaságának valamennyi ágazatában sürgős intézkedésekre van szükség a kibocsátás csökkentése érdekében, ez különösen fontos a közlekedésben. Ez a kevés gazdasági tevékenység egyike, ahol az elmúlt években még nőtt is a kibocsátás. A közlekedés az EU teljes kibocsátásának mintegy negyedét teszi ki, ez a legnagyobb mértékben (70 százalékban) a közúti közlekedés számlájára írható.

Ezért az Európai Bizottság ambiciózusabb célértékeket javasol az új személygépkocsik és kisteherautók CO₂-kibocsátásának csökkentésére: a személygépkocsik kibocsátását 2030-ig 55 százalékkal, a kisteherautókét 50 százalékkal kell csökkenteni, az új személygépkocsikat és kisteherautókat pedig 2035-ig teljesen kibocsátásmentessé kell tenni.

Ehhez a Bizottság biztosítani kívánja a szükséges infrastruktúra kiépítését az elektromos járművek egyszerű tölthetősége érdekében. Emellett 2026-tól a közúti közlekedésre is kiterjesztené a kibocsátáskereskedelmi rendszert, amely a szennyezés után fizetendő összegeket határoz meg, ösztönzi a tisztább üzemanyagok felhasználását, valamint tiszta technológiákba forgatja vissza a befolyó összegeket. A Bizottság a széndioxid-árazás bevezetését javasolja a légiközlekedésben és a tengerhasznosításban is, amelyek eddig mentességet élveztek ez alól.

2. Energiapolitika

Ahhoz, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal lehessen csökkenteni, a megújuló energiák nagyobb arányú használatára és nagyobb energiahatékonyságra van szükség. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az uniós energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások arányának 2030-as célszámát emeljék 40 százalékra (a jelenlegi 32%-ról), ehhez új nemzeti célkitűzéseket is rendelnének. (2019-ben az EU 27 tagországában átlagosan 19,7 százalék volt a megújulók részaránya az energiafogyasztásban.) A javaslatok kiterjednek a megújuló üzemanyagok – például az iparban és a közlekedésben használt hidrogén – használatának előmozdítására is.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság az energiamegtakarítási célértékek növelését és kötelezővé tételét is javasolja, a jelenleg (nem kötelezően) kitűzött 32,5 százalékról 36-39 százalékra, amelyhez szintén új nemzeti célkitűzéseket is rendelnének.

Mindemellett a Bizottság azt is javasolja, hogy a fűtésre és a közlekedésre vonatkozó minimális adómértékeket a tagállamok igazítsák az éghajlatpolitikai célkitűzéseikhez, a társadalmi hatások enyhítésére és a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatására pedig biztosítsanak megfelelő forrásokat.

3. Épületkorszerűsítés

A felújítás, a meglévő lakó- és középületek korszerűsítése elengedhetetlen az épületek energiafogyasztásának mérsékléséhez. Ezzel energiát takaríthatunk meg és védelmet is biztosítunk a szélsőséges időjárás ellen. A Bizottság éppen ezért kötelezné a tagállamokat, hogy évente középületeik 3 százalékát korszerűsítsék energetikai szempontból, valamint arra, hogy 2030-ig évente 1,1 százalékponttal növeljék a megújuló energia fűtési és hűtési célú felhasználását. Emellett szintén célul tűznék ki, hogy 2030-ig az épületek legalább 49 százalékában megújuló energiát hasznosítsanak.

Az EU egy új Alappal (Szociális Klíma Alap) is támogatná az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetett uniós polgárokat. Az összesen 72,2 milliárd eurós alap 7 éven át jelentős összegeket biztosítana épületfelújításra.

4. Földhasználat és az erdőgazdálkodás

Az EU éghajlatpolitikájának kulcsfontosságú területei ezek, hiszen a nettó nulla kibocsátás elérésében a természetes széndioxid-elnyelők (például a talaj, az erdők és az óceánok) kiemelt szerepet játszanak.

A Bizottság ezért javasolja az európai erdők, talajok, vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítását, emellett 230 millió tonnáról 310 millió tonnára növeli a természetes szénelnyelő területek által semlegesítendő szén-dioxid mennyiségét 2030-ig. Ezzel összefüggésben a Bizottság ütemtervet fogadott el hárommilliárd új fa telepítéséről is 2030-ig.

fit55_fin.png

A jogalkotási csomag még számos kapcsolódó intézkedést tartalmaz (ez a grafika áttekinthetően tartalmazza az átálláshoz szükséges összes javaslatot és eszközt), az alábbi linkgyűjteményben részletesebben utána tudsz nézni az egyes szakterületekhez kapcsolódó javaslatoknak. A Bizottság után most az Európai Parlamenten és a tagállamokon a sor, hogy a javaslatokat megvizsgálják és elfogadják, erre a következő hónapoktól kerül sor.

További információk


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

4 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr5016651148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemecsekerno_007 2021.08.08. 18:32:10

Ez egy vallás ami versenyhátrányt eredményez Európában és a kérdés az, hogy kinek az érdeke?

Szépségtapasz ami nem oldja meg a klímaváltozást maximum a klímaszorongás ellen jó.

Az USA egy főre eső CO2 kibocsátása 2,5-szerese az EU-nak. Akkor kinek is kéne felezni a kibocsátást?!?!

midnight coder 2021.08.08. 20:59:42

A probléma az ezzel, hogy itt megint a Nagy Fehér Vadász akarja megmenteni a világot, holott szegénynek már rég kihullottak a fogai és járókerettel közlekedik, és szép lassan egyre inkább õ szorul megmentésre.

igazi hős 2021.08.08. 21:30:38

@midnight coder: A fenét, az EU az araboktól, az oroszoktól és nem utolsó sorban az USA-tól akar energetikában függetlenedni. De nyilván nem lehet ilyet meghirdetni, helyette van egy sokkal jobban hangzó jelszó. De lényegtelen, hogy mi az ok és mi az ürügy, az eredmény ugyanaz és nekem tetszik. A német ipar és a magyar lakosság ugyanúgy nem bír el még egy '74-es olajválságot.

midnight coder 2021.08.09. 06:40:25

@igazi hős: Ami tök jó is lenne, ha el tudnánk rakni a napelem által termelt delejt mondjuk éjszakára, vagy borult idõre. De ma ha egy két hétre beborul az ég Európa felett, mattot kapna az alternatív energia alapú gazdaság.

A helyes megoldás az atom + nap + gáz kombó lenne a jelen technológiai szint mellett. És pesze az igazi gond az, hogy ebben a dologban a K+F-et leginkább csak az EU fizeti ki.
süti beállítások módosítása