sator1.pngA kempingezésnek legalább százéves hagyománya van Európában. Kezdetben a módosabbak választották ezt az utazási formát, később inkább az olcsóbb megoldást keresők körében lett népszerű. Mára a kempingezés mintha reneszánszát élné Európában, a kép pedig teljesen vegyes: a legolcsóbb és legegyszerűbb szállásoktól a legextrább igényeket is kielégítő megoldások közül is választhatnak azok, akik természetközeli élményre vágynak. Európában vannak igazi kempingnemzetek, de olyanok is, ahol az egész országban alig találunk kempingeket. Sátras körkép az EU-ból.

Természetközeli élmény

Aki szereti, az nagyon szereti. A természetközeliség, az „akárhol éjszakázhatunk” szabadsága, az egyébként megközelíthetetlen helyek meghódítása, a megfizethetőség – bármi is a mozgatórugó, évente többmillióan sátraznak hosszabb vagy rövidebb időre Európában. A mostani járványidőszakban a kempingezés viszonylag biztonságos utazási formának tűnik (mondjuk a szállodai szálláshoz képest), mert minimalizálja a társas érintkezés tereit. Ugyanakkor a közös fürdőhelyiségek nagyobb kockázatot is rejthetnek, de ha mindössze ezekre a levegő-járta helyiségekre korlátozódik az érintkezés, azt talán könnyebb biztonságosan kezelni.

Sátrak Európában

Az Eurostat adatai alapján 2019-ben összesen több mint 360 millió vendégéjszakát töltöttek el utazók Európa kempingjeiben. Összesen több mint 23 ezer kemping vagy utazóautókat fogadó nyaralóhely várta a sátrazókat. A kempingek közel kétharmada vidéki területeken fekszik, mintegy 6%-a városokon belül található. Vannak kifejezetten sátras nemzetek, ahol nagyon kedvelt ez az utazási mód, és hatalmas kínálatból választhatnak az oda látogató turisták: az összes európai kemping 70 százaléka négy tagállamban található: 35%-a Franciaországban, 13%-a Németországban, 12%-a Hollandiában és 10%-a Olaszországban.

camping-01.png

A legsátrasabb régiók

A sátras nyaralások különösen erősek Franciaország felkapott helyszínein: a Pireneusok és a Földközi-tenger közötti Languedoc-Roussillon régióban például minden tíz eltöltött vendégéjszakából hat sátras volt, de a Loire-régió, Bretagne vagy a Bordeaux központú Aquitaine látogatói is legalább fele arányban kempingekben szálltak meg utazásukkor. Hasonlóan magas a sátras éjszakázások aránya Dánia több régiójában, Zealandon, Közép-Jutlandon és Dél-Dániában. Általában a Földközi-tenger partvidékénél és sok skandináv régióban nagyon magas még a sátrazók aránya – Dánia, Svédország és Horvátország ilyen régióiban az utazók legalább ötöde sátras szállást keresett magának 2018-ban.

Érdekes, hogy Közép- és Kelet-Európa tagállamainak turizmusa jóval kevésbé épít a kempingezésre: Bulgária, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia egyetlen régiójában sem volt 5%-nál magasabb a kempingezők aránya az összes megszálló vendég közül. A térségben egyedül a Balaton vonzza igazán a sátrazókat. Itt van egyedül jelentősebb kempinges infrastruktúra, de így is csak az éjszakák 16%-át töltötték a nyaralók ilyen helyen. A kempingezés a legkevésbé az EU kis szigetországaiban jelentős: a statisztikák szerint Cipruson összesen 2 kempinget tartanak nyilván, míg Máltán egyetlen ilyen szálláshelyet sem jelentettek (összehasonlításként Magyarországon hivatalosan 232 kemping működött 2019-ben).

Ti hogy álltok a kempingezéssel? Mennétek hosszabb utazásra sátorral Európában, vagy ha próbáltátok már, van kedvenc helyetek?


Sátrazó Európa – képek az Europeana gyűjteményéből:






Borítókép forrása: Fortepan, 1966, adományozó: Gwen Jones képszám: 46907

További képek az Europeana gyűjteményéből: 1957, Forrás: Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Franciaország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Kemping egy általános iskolai oktatóanyagban, Hollandia, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Magyarország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Svédország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Orbadeni kemping, 1972, Svédország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4016177534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.08.27. 08:45:53

Anno a szocializmusban sokat utaztunk a szüleimmel, akkoriban ez a nyomorturizmus volt az egyetlen elérhető alternatíva.

Akkor tényleg gyakran ott éjszakáztunk ahol épp ért minket a nap vége (= vadkemping). Ez ma már annyira nem jó ötlet. A sátor napi állítgatása is vidám dolog volt a nap végén, aztán a főzőcske a sátorban. Esőben sátrat állítani pedig aztán végképp kellemes. Aztán felfújni a gumimatracot ami reggelre aztán kellemesen leereszt. Akkor aztán bonthatod le a sátradat. Kempingtáborban pedig használhatod a közös mosdót aminek a higiéniai állapota általában finoman szólva kissé kétes. Aztán ha szerencséd van kifogsz a szomszéd sátorban egy rakás olasz makit akik reggelig üvöltöznek a füled mellett. Aztán az sem rossz, amikor elérsz mondjuk a tengerpartra és onnantól kezdve az alternatívád a 40 fokos tengerpart vagy az 50 fokos sátor.

Akkor nem volt más alternatíva, de 2020-ban Európában sátorozni szerintem nagyon hülye ötlet. És egy kempingben kb. annyira természetközeli, hogy bemennek a sátradba a szúnyogok. Ja, és szállíthatsz még kb. egy bőröndnek megfelelő plusz cuccot ami a sátor.

Bogyó 2 2020.08.27. 09:08:18

@midnight coder: Hát ez az újonnan gazdagodó, csak a kényelemre koncentráló kelet-európai szemléletmód. Ha az ember elmegy egy kempingbe megnézni, hogy kik sátoroznak Európában, érdekes módon a németeket, skandinávokat, hollandokat látja legmagasabb számban. Nyomorturizmus? Baromság.A sok csóró kelet-európai talán ezért választotta régen a sátrazást, irigykedve az apartmanokban lévő nyugatiakra. De a helyzet összetettebb. Vannak hátrányai? Persze. Igen, közös vizesblokkok. Sátorállítás, valamiféle kényelmetlenkedés. Akkor mindenki elmebeteg aki sátrazik Európában, ahol egyébként a legnagyobb a kempingkultúra a világon és pont a gazdagabb nyugati részen? Nem kedves midnight coder, van aki könnyebben átlép ezeken a hátrányokon és élvezi azokat az előnyöket, amelyek számodra nem jelentenek semmit. A szimpla lehülyézés túl egyszerű magyarázat a jelenségre. Megöregedtél, úgy tűnik.

sterimar 2020.08.27. 09:55:13

A kempingezés klasz dolog.

midnight coder 2020.08.27. 10:15:58

@Bogyó 2: Nemigen sikerült felsorolni az előnyöket. Mert az, hogy bárhol megállok és leteszem a sátrat ma már annyira nem előny, a mai polgár szerintem már Európában is kemping táborba megy és nem az erdő szélén állítja fel a sátrát. Az pedig hogy olcsó, kimondottan a csórók számára vonzó - akik persze ugyanúgy előfordulnak nyugat-európában is mint nálunk. Természetközeliség ? A szállodában is kinyithatod az ablakot ha szúnyogra vágysz.

Bogyó 2 2020.08.27. 10:16:52

De nézzük részleteiben.
1. Csóróság. Mi például valóban azért IS választjuk néha mert olcsóbb, de csak ez kevés volna, ha sok a hátránya. Néha kombináltuk is másféle szállással, van amikor meg mi is hotelben, panzióban stb. szálltunk meg. De a kempingekben általában sosem a legalja, csóró népekkel szoktunk találkozni. Németország tele van kempingekkel, és óriási a belföldiek aránya, nem engedhetnék meg maguknak a jobb szállást? A Bodeni-tó mellett kempingeztünk egyszer, csak mi voltunk külföldiek. A mediterrán régióban is a legtöbb kempingező nyugat-európai vagy leruccanó helyi. Kelet-Európa nincs tele kempingekkel, Hollandia meg nagyon is.

2.Sátorállítás. Egy kétszemélyes sátrat egyedül felállítok 10-15 perc alatt, - ez egyébként akkora összehajtva mint egy csukott esernyő - de van a családnak egy olyan sátra, ami 6 személyes és teljesen fel tudok állni benne a közel 180 centimmel. 3 ember egy szűk félóra alatt felállítja.Esőben talán 3-4 alkalommal tettük, de pl. Görögországban nyáron sosem esik, összesen már több mint egy hónapot voltam sátorban Görögországban, miközben részt vettem repülős, hoteles úton is, össze tudom hasonlítani.

3. A napi sátorállítás akkor játszik, ha naponta váltogatod a szálláshelyet. Na, ez apartmannál, szállodánál se kellemes, ugyanúgy kell cuccolgatni, pakolni,csak éppen sátorállítás nincs. Ezeket a szállásokat előre le kell foglalni és szigorúan tartani a menetrendet vagy betlizni mindennap, hogy lesz-e szállás. Aznap keresve ez eléggé bizonytalan tud lenni egyes időszakokban egyes helyeken. A kempingekben szinte mindig van hely, jóval nagyobb szabadság.

4.Főzőcske a sátorban. Ez nem a kempingezés velejárója, amikor tényleg az olcsóság miatt volt ez nekünk,talán akkor főztünk utoljára ott. A sátorból indulva is beengednek az étterembe! :-)

5. Gumimatrac. Kedves MC, a mai gumimatracok már nem eresztenek le egy éjszaka alatt, ha nem a gagyit veszed. Kb.3-4 naponta kell belefújni egy kis többletet kézipumpával kb. 2 percig. Egyébként meg a szivargyújtóról elektromos pumpával fújjuk fel pár perc alatt őket. De van aki szivacsot visz magának, ha van rá helye.

6. Közös mosdó. Hát igen, ez valóban nem jó dolog,ez az egyik ami nálunk is felmerül gyakran hátrányként. De vannak nagyon jó színvonalú kempingek, még Magyarországon is, és az ember egy utazásnál, étteremben, benzinkúton, plázában stb. amúgy is rákényszerül az ilyesmire. Még sosem volt más problémánk azon túl, hogy néha nyilván belefutottunk mi is nem kellemes helyekbe. De a kempingezésben az a jó, hogy ilyenkor sokkal könnyebb továbbállni, mint egy hétre lefoglalt apartmanból. A kempingnél jellemzően nem foglalunk előre.

6. Üvöltöző szomszédok. Ez is előfordulhat egy szállodai szobában is, de igen, egy sátornál ez nyilván zavaróbb. Ez egyéni érzékenység kérdése is, engem is volt, hogy zavartak ilyenek, de volt amikor a bulizó görögök mellett vígan aludtunk, mert egyenletes volt a zaj.Az ember itt átmehet sokszor a kemping másik végébe, vagy ahogy fentebb mondtam, továbbállhat. De a kempinges múltam 80-90%-ában nem volt ilyen bajunk.

7. Meleg van a sátorban. Igen, nappal. De ki a franc van nappal a sátorban? Én nem azért szoktam utazni, hogy a sátorban töltsem a napot, meg nem is egy légkondis szobában. Árnyékba téve a sátrat ugyanaz a hő mint másutt, mert ugye nem a szobában csücsülünk amúgysem. Ugyanakkor éjszakára kiváló a klíma. Még Dél-Görögországban is kellemesen hűvös van ilyenkor és azt nem egy ki tudja mikor és hogyan tisztított légkondícionálónak köszönhetjük. Apartmanban volt amikor a meleg miatt nem tudtunk aludni, akkoriban még nem volt alap a légkondi, de olyan is előfordult, hogy büdös jött belőle, inkább kikapcsoltuk.Éjszaka inkább a hidegre kell felkészülni, Erdélyben volt, hogy 9 fok volt éjszaka augusztusban és a sátorban ez gyorsan érezhető. De kicsit felöltözve, betakarózva teljesen jó volt ez is. Vannak akik Skandináviában is sátraznak, ott is tudnak lenni hideg reggelek nyáron is. De ez huszadrangú probléma, megoldható.

8. Szúnyogok. A mai legolcsóbb sátrak is szúnyoghálósak. Valójában ha az ember nem nyitogatja a hálófülkét, szúnyogbiztosabb, mint egy szoba, ahol kellően szúnyogos helynél szinte lehetetlen elkerülni, hogy ne legyen bent is néhány. A hálófülkét minek nyitogatnánk napközben? Melegebb napokon én itthon is néha szeretek kint sátrazni, pl. csillaghullásos éjszakákon, és erre meglehetősen sok a szúnyog. De a fülkében nincs. Érdekes nézve a csillagokat hallgatni, ahogy döngicsélnek körülöttünk, de nem jutnak be.:-)

Szóval, de, a sátrazásnak igenis van létjogosultsága. Megtehetnénk, hogy nélkülözzük, de vannak egyéb előnyei is, amihez jól jön az olcsóbb ár, de nem ez az igazi motiváció. És azt látom, pont a germán nyelvű korántsem szegény országokban gondolkodnak leginkább így, nem Ukrajnában vagy Oroszországban, szóval, ez nem a csóróságról szól, mégha néha jó is, hogy olcsóbb. Ezt csak a "keletiek" gondolják így.

midnight coder 2020.08.27. 10:29:47

2. A kétszemélyes sátor egy nagyobb hálózsák. A normálisabb méretűt pedig elég macera felállítani.

3. Ha csak lemész a horvátokhoz akkor nyilván nem kell sokszor sátrat állítani. De ha körbejárod az országot, akkor bizony igen. És ha csak egy napra mész a szállodába, akkor nem fogod az összes cuccodat kipakolni.

6. A szállodában van saját mosdó, zuhanyzó, WC. Egy lágerben ilyen nincs. És fordultam meg olyanban, ahol inkább a közeli erdőbe mentünk WC-re mert a közös illemhelyet gázálarc nélkül enyhén problémás volt megközelíteni (de szó szerint). Az illemhely egyébként úgy nézett ki, hogy volt egy beton lap, a közepén egy kb. 10 cm átmérőjű lyuk, és egy bot amivel korrigálni lehetett ha mellé lőttél.

7. Azért 10 óra és 15 óra között nem annyira szerencsés sokat lenni a napon a mai ózonlyukas időkben. Igazából gyerekkoromban sem lett volna az, csak akkor ezt nem tudtuk. Sajnos...

8. Nálunk anno mindig bejutottak. Pedig az is kettős sátor volt, és persze szúnyogháló is volt.

A germánoknál szerintem ez hagyomány. Anno még a szocializmusban rengeteg volt a német. Persze az is igaz, hogy ők nem annyira sátorral hanem lakókocsival, sőt lakóautóval "kempingeztek".

Bogyó 2 2020.08.27. 11:05:03

@midnight coder: Nem az erdő szélén hanem kempingekben sátraznak az emberek. A vadkempingezés Amerikában dívik. Németországban olyan kempingek vannak, ahol mosógép, szárítógép is rendelkezésre áll, étterem, bolt, sőt animátorok által vezérelt foglalkozás nem egy kempingben nálunk is van. nagyobb az esély a közösség szervezésre, ismerkedésre. Vannak nemzetközi ellenőrök által értékelt kempingek, amelyek garantálnak egy alapvető minőséget. Itthon pl. a nagyatádi kemping volt számunkra az egyik legjobb élmény, de Horvátországban is voltunk már egy olyan csodálatosan szép fekvésű nyugodt szép és tiszta kempingben, amit azóta is emlegetünk. Amerikában meg olyan kempingek vannak, hogy teljesen vadas, vagy pedig beállnak a lakóautóval és abban van mindenük, így nincs közös vizesblokk se, csak leürítőhely, víz, áram. Egy alkalommal végigsátraztuk egész Görögországot Szalonikitől a Pelloponnészoszig. Persze olcsóbban jöttünk ki, mint szállodában, de kb. 3 naponta útra keltünk összesen 6 helyen voltunk, végiglátogatukk szinte az összes nevezetességet A Meteóráktól Athénen át a delfi jósdáig. Más meg lemegy egy hétre Sartira egy apartmanba. Szerintem nekünk többe került. Ilyen alapon nemcsak az a csóró, aki kempingbe megy, hanem az is, aki nem nyaral két hétnél többet és azt is egy helyen feküdve a napon. Márpedig a legtöbb ember még két hetet sem nyaral. De ettől még nem nevezném csórónak, csak nem gazdagnak. Tavaly egy körutazásos nyaralásnál két magyarországi kempingben voltunk , meg három apartmanban összesen két hétig. De közben kétszer voltunk színházban, ki tudja, hány várban, múzeumban, Gyulától a Nyírségen át Miskolcig. Kb félmilkóba fájt. Akkor ez most csóróság, mert pl. Gyomaendrődön a kempingben voltunk az út elején? Szerintem nem, hanem egyszerűen másra helyezzük a hangsúlyt. Egyébként egyszer egy görög LIDL-ben egy magyar fickó próbált bennünket meggyőzni, hogy máskor menjünk apartmanba, mert hogy az sem sokkal drágább és igaza is volt. De mi nem így gondolkodunk. Nincs kizárva az apartman sem, van amikor az lehet a jobb, de a kempingezésben is van továbbra is sok minden, amit szeretünk.Akinek 3 hét nyaralásnál is mindegy, hogy hotelben alszik-e és hány csillagosban az már nem a csóróság-nem csóróság kérdése. Az igazi csóró el sem indul, vagy ha igen egy helyen dekkol a sátorban pár napig. Mi inkább szívesebben költjük belépőkre, helyi ételekre, élményekre a pénzt, mert ez meg nyilván nem igaz, hogy nem számít a pénz. Szóval, inkább 3 hét sátorban, mint egy hét szállodában.

Bogyó 2 2020.08.27. 11:24:45

@midnight coder: A kétszemélyes sátor igen, kicsi, de mi alvásra használjuk, nem másra, ezért ez előny. Családdal persze jobb a nagy bizonyos szempontból, de nekem egyáltalán nem macera, ezek nem olyanok mint a régi csehszlovákok. Csak legyen aki fogja elöl, hátul, hogy ne dőljön be, amikor felállítom, meg ne legyen nagyon kemény, köves a talaj. Persze, hogy vannak szar kempingek, de az internet révén már lehet tájékozódni,értékelések, nemzetközi hálózatok. pl. a Castrum hálózat kempingjei mindig garantálnak egy alapvető minőséget, ami elfogadható. Persze ez is szubjektív. A betonlapos lukas megoldás a Balkánon valóban előfordul, de ma már lehet tájékozódni mely kempingek "európaibbak."

Mi aztán nem vagyunk az a napozós fajta. És mi is kerüljük a déli napot. Az ember ilyenkor ebédelhet, várost nézhet, templomokban, kastélyokban lehet, vagy üldögélhet bárhol az árnyékban, nemcsak a szállodai szoba lehet alternatíva, de a sátor is állhat árnyékban, persze ez nem mindig jön össze. A francia kempingekben sok igazán a lakóautós, lakókocsis. De a németeknél, beneluxoknál a sátras is sok. Sok nagy sátrat lehet kapni szerte Európában és azokat nem a hátizsákos egyetemisták veszik. Szubjektív dolog ki mit érez hátránynak, előnynek, mire helyezi a hangsúlyt, de egyelőre még élő dolog a sátras kempingezés Európában és szerintem ez így is lesz még egy ideig.

Midnight Run 2020.08.27. 13:20:37

A helyzet az, hogy a kemping egy társasági élmény alapvetően. A nyugatiaknál (főleg német, benelux, francia, skandináv területen) ez nagyon dívik és szerintem sokkal izgalmasabb, mint egy apartman. Mi magyarok általában nem szeretjük, mert a többség az én meglátásom szerint zárkózott, nem beszél nyelveket és nem elég kalandvágyó, hogy sátorral vagy lakóautóval/kocsival nekiálljon a világnak.

Ezek számomra az előnyök:
1) Természetben vagy - főleg akik betondzsungelben laknak, kifejezetten élvezik azt, hogy végre a természetben lehetnek.
2) A kempingekben nyitott a társaság. Én például ezért is nagyon szeretem, mert sok érdekes ember van, mindenhol lehet jókat dumálni, beszélgetni. A másik véglet egyébként az all-inclusive szálloda - egyszer jártam ilyenbe, soha többé. Tele volt nem kedves emberekkel és most finom voltam.
3) Én élvezem, hogy magam fedezhetem fel a területet, helyi boltba mehetek, ha akarok magam csinálok kaját, ha nem, akkor meg bemegyek egy étterembe. Biciklit is mindig viszek.

Persze jár egy kis macerával, árban sem olcsóbb, mint egy apartman, de sokkal jobb élmény szerintem.

gabroca 2020.08.27. 17:23:09

Meg kell kérdezni Cobranco-t, milyen érzés a sátorozás...