A fiatalok bánatára vége a nyári szünidőnek és a héten elindult a suli-szezon. Magyarországon szeptember 3-án kezdődődött az iskolai tanév, de nem mindenhol van ez így Európában. Mivel az oktatásról, annak szabályozásáról, és így a tanév és a szünetek hosszáról is a tagállamok dönthetnek, akad olyan uniós ország, ahol még jó két hétig tart a pihenő, de olyan is, ahol már lassan egy hónapja koptatják a fiatalok a szünet után a padokat. Utánanéztünk, hogyan alakítják ki a tagállamok a tanévet, hányszor, milyen hosszan iktatnak be kisebb-nagyobb szüneteket, és milyen hosszú a nyári szünet.

Az, hogy egy tagállam hogyan szervezi meg a tanévet, sok tényezőtől függ: az oktatási rendszertől, a hagyományoktól, de az éghajlattól is. Egy tanév a tagállamokban átlagosan 185 tanítási napból áll, de Dániában, Olaszországban és Hollandiában átlagosan megközelíti a 200 napot. Bulgáriában, Litvániában és Lettországban a tanév hossza ugyanakkor a diákok életkorától függ, eszerint 155 naptól 195 napig is tarthat.

Nemcsak a tanév hossza és a szünetek beiktatása, de a tanítási hét és az órák hossza is eltérő a tagállamokban: míg nálunk természetes, hogy egy iskolai hét ötnapos, addig például Franciaországban négynapos, míg Olaszországban a gyakorlatban sokszor hat napig járnak egy héten iskolába a gyerekek, ahogy Németország egyes tartományaiban is vannak sulis szombatok.

A tagállamokban egy tanítási óra 40 és 55 perc között van, ez nemcsak országonként, de sokszor korcsoportonként is változik, Magyarországon a 45 perces tanóra a legelterjedtebb.

nyari_szunet_graf_kiscim.jpg
A nyári szünet hossza jelentősen eltér a tagállamokban: a legrövidebb vakációt a német, az angol, a dán és a holland gyerekek élvezhetik: náluk mindössze hathetes a szünidő. A másik végletet ebben a tekintetben a balti államok, Olaszország és Málta, majd Görögország és Portugália jelentik: ezekben az országokban 12-13 hétig tart a nyári szünidő. Mi sem maradunk el nagyon ettől, nálunk 11 hetes a vakáció, csakúgy, mint Spanyolországban, Cipruson, Romániában és Finnországban. Eltérő ugyanakkor az is, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a szünet: egyes német tartományokban (Hamburgban) már augusztus 2-án (!) megkezdődött a tanév, szintén hamarabb, augusztus közepén indul a tanév a skandináv országokban és Hollandiában is. A legkésőbb a máltai diákoknak kell „bevonulniuk”, ők idén szeptember 27-ig még szabadok. Szintén későn (szeptember közepén) kezdenek a déli országok (Görögország, Ciprus, Portugália, Spanyolország és Románia) diákjai, valamint a bajorországi diákok.

szunetek_cim_vag.jpg

Az iskolai tanév beosztása a tagállamokban
(az ábrára kattintva nagyobb méretben tanulmányozható a grafikon)

A nyári szünet mellett természetesen minden tagállamban van még téli szünet karácsony tájékán És tavaszi szünet Húsvét körül., Emellett a legtöbb országban tartanak még egy rövidebb őszi szünetet november elején, valamint sok helyen a diákokat farsang idején még egy síszünettel si megajándékozzák. Minden tagállam maga dönti el, hány kisebb szünetet tart a nyári szüneten kívül: a tanév közbeni szünetek terén a legszűkmarkúbb a ciprusi és a görög rendszer: itt mindössze két kéthetes (egy téli és egy tavaszi) szünet szakítja meg a tanévet. Ezzel ellentétben a német tartományok többsége négy szüntet tart (itt tartományonként változik a tanév kialakítása), ahogy a franciák is, akik nem vacakoltak hosszabb-rövidebb szünetekkel, az ő rendszerük tűnik a legáttekinthetőbbnek: nagyjából másfél havonta tartanak négy 2-2 hetes szünetet.

Hogy melyik rendszer a legjobb? A gigantikus nyári szünet és kevés év közbeni pihenő, vagy a rövid nyár és több szünet tanév közben? Mást gondol erről a nyári szünidőben teljesen szabad diák, aki a végtelenségig nyújtaná a vakációt, és mást mondjuk a dolgozó szülő, akinek a hosszú nyári szünetben munka mellett sokszor nehéz megoldania kisgyerekének felügyeletét. Tanulóként valószínűleg mi leginkább a máltai hosszú nyárra szavaznánk.

Ti mit gondoltok? 

A poszt megíráshoz az Eurydice legfrissebb erre vonatkozó összefoglalóját használtuk.

2 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr454759303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Miett2 2012.09.06. 21:46:01

A mai éghajlati viszonyok között, valamint a nyugatra tájolt, nagy ablakos, klíma nélküli iskolákat tekintve elképzelhetetlen és ésszerűtlen lenne a mai rendszer módosítása. Nem is tudom kinek jutna eszébe ez az agyament ötlet.
Nálunk már májusban lehet 30 fok feletti hőmérséklet a tanteremben.
Amellett nem tudom, hogy mitől lenne könnyebb megoldani a szünidőt, ha el lenne osztva február, március...stb hónapokban.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a nyári szünet lerövidítése tönkre vágná az egész Balaton, valamint az egyéb nyári turisztikai célpontok gazdaságát, ezzel együtt az egész országét.
Ki szeretne vajon "nyaralni" menni július helyett pl. novemberben?Több százezer ember megélhetésével nem kellene játszani. Szerintem.

marczy 2014.06.20. 12:56:19

Erről már a módszerváltást követően voltak elég komoly viták. 200(!) naposra akarták nyújtani az addig 180 napos tanévet, a nyári szünet jelentős rövidítésre mellett. Aztán lett belőle 190, majd 185, fokozatosan felhígították.

No meg per se tűnődtem egy sort azon is, hogyan bírják ki a németek a 200 napos tanévet a magyarral nagyjából megegyező óraterhelés mellett (persze 90-es évek eleji viszonyokról van szó).

Emléxem, amikor nyelvtanból házi feladat gyanánt glosszát kellett írni, és bizony azt kezdtem ecsetelni, vajon hányast kaphattak földrajzból ezek a majmok, ha ennyire nincsenek tisztában a Magyarország és Hollandia stb. éghajlati viszonyai közötti különbségekkel.

Aztán szerencsére megmaradtak 185 napnál. Azóta már van őszi szünet is, de van iskola, ahol kicsit átstrukturálják a tanévet mindig, és az igazgatói szünetekkel is játszva síszünetet is adnak a diákoknak (az osztrák határ közel van, és aki teheti, ki is használja). Imádok síelni, bár ritkán tehetem meg, mert drága.