Szeptember végén Okos városok címmel rendezett konferenciát az Európai Bizottság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az okos város koncepcióról Khalil Rouhanával, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövetével beszélgettünk.

Mostanában divatosak az "okos" dolgok, mint az okostelefon. De mitől lesz egy város "okos"?

A hagyományos definíció szerint az okos város attól okos, hogy minimális erőforrás felhasználásával, maximális hatékonysággal biztosít minőségi szolgáltatásokat a lakóinak, és mindehhez a lehető legjobban használja fel a rendelkezésre álló legújabb technológiát. Az okos város koncepció része az energiahatékonyság, a modern közlekedésszervezés, illetve az informatikai alapon nyugvó közszolgáltatások rendszere, beleértve az ügyintézést, az állampolgári kapcsolattartást, az oktatást és a turizmust.

Európában melyik város áll legközelebb ahhoz, hogy "okos" legyen?

A klasszikus példa Stockholm, ők évtizedek óta dolgoznak azon, hogy hatékony és innovatív eszközökkel irányítsák a várost. Az utóbbi 20 év legnagyobb nyertese pedig Manchester.

Miben segíthet az "okosodó" városoknak az Európai Unió Smart Cities programja?

Három módon szeretnénk segíteni a városoknak, régiónak.

Egyrészt azon dolgozunk, hogy felkeltsük az érdeklődést, minél többen megismerjék az okos városok gazdasági és társadalmi előnyeit. Hogyan profitálhatnak a városok és a városok polgárai a fejlesztésekből? Mit jelent az okos város a mindennapokban?

A második fontos pillér a tapasztalacsere elősegítése. Ezért hoztuk létre pl. az Intelligens Városok Hálózatát (NICE - Network of Intelligent Cities). Itt lehetőség nyílik egymás projektjeinek átbeszélésére.

Harmadszor évi 70-80 millió euróval támogatunk innovációs projekteket, például új technológiák tesztelését, legyen szó az intelligens épületekről, az időseket segítő informatikai megoldásokról, vagy a tömegközlekedési rendszerek intelligens vezérléséről. Ezekben a pilot projektekben szorosan együttműködünk a magánszektorral és az egyetemekkel, ők az innováció motorjai.

Egyik pilot projekteknek sincs magyar résztvevője. Miért?

Tárt karokkal várjuk a magyar projekteket. Ez a konferencia is azt a célt szolgálja, hogy minél többen ismerjék meg az okos város koncepciót, hiszen egész Európa érdeke az innováció. Az Unió jelentős összegeket költ vidékfejlesztésre.

Nincs ellentmondás a vidékfejlesztési célok és az intelligens város koncepció között?

A vidékfejlesztés nagyon fontos cél, a realitás azonban az, hogy az Unió lakosságának 80 százaléka városban él. Ennek ellenére nincs ellentmondás a kettő között. Nagyon sok kistelepülés is részt vesz a programjainkban, van például olyan projektünk, aminek célja, hogy szélessávot jutasson a vidéki régiókba is.



Ma még újdonság az okos város koncepció. Mennyire válhat fontossá hosszú távon? Mikor látjuk majd az első olyan választási plakátot, ami "okos" polgármesterért kampányol?

Nemrég voltam Franciaországban egy konferencián, ahol vidéki polgármesterek vettek részt, és épp az informatikai beruházások hasznáról beszélgettek. Persze a települések, régiók sokat költenek a hagyományos infrastruktúrára, például az utakra, de az informatikai beruházások részaránya folyamatosan nő.

A technológiai beruházások nem marginálisak többé, épp ellenkezőleg, kulcsfontosságúak a befektetők megnyerése – és így a népesség megtartása – szempontjából. Ha úgy tetszik az innováció a helyi közösségek túlélésének záloga.


Manchestert az elmúlt 20 év egyik legnagyobb nyerteseként emlegették. Második beszélgetőtársunk Dave Carter, aki a kezdetek óta részt vesz a manchesteri okos város megtervezésében és megteremtésében.

Manchestert a leginnovatívabb városok között említik. Minek köszönhető ez?

A változások előidézője paradox módon sokszor az elkeseredettség. Őszintén szólva a 80-as évek végén Manchester nagyon szomorú város volt. Mi voltunk a világ egyik ipari központja, így a válság is minket érintett először, és a legdurvábban. Az innovációra nem költöttek. Volt olyan textilgyár, ahol a hetvenes évek végén még 1870-ben épült gépekkel dolgoztak! Egy szóval a gazdaság romokban hevert, néhány kerületben 40 százalékos volt a munkanélküliség.

A válság csúcspontján a polgármester létrehozott egy csapatot helyi vezetőkből, gazdasági szereplőkből, kutatókból, egyetemi munkatársakból, hogy együtt ötleteljenek, hogyan állhatna talpra a város 15-20 éven belül. Ez a tanács végül három javaslatot tett le a városvezetők asztalára.

Egyrészt a hivatalos udvariasságon túl nem volt semmilyen kapcsolat az egyetemek és a város között. Tudományos park alapítását javasoltuk, ami azóta az Egyesült Királyság egyik legfontosabb kutatóintézményévé vált.

Másrészt – és ez nem volt könnyű – leszámoltunk azzal az illúzióval, hogy a manchesteri ipar újjáépíthető. Ehelyett a kulturális-kreatív iparág felé fordultunk, ami létezett ugyan a városban, de senki nem foglalkozott vele. Kevesen tudják, de abban az időben tilos volt az országban – London egyes részeit leszámítva – szabad téren alkoholt felszolgálni. A manchesteri városvezetés gyakorlatilag törvénysértésre – pontosabban a törvény kreatív értelmezésére – hívta fel a helyi szórakozóhelyeket. Manchester hirtelen rendezvényekkel, fesztiválokkal, élettel teli hely lett, és ez gazdaságilag is sokat jelentett.

Harmadrészt, talán a legfontosabb javaslatként hitet tettünk az internet mellett. Ne feledje, 1989-et írtunk. Még nem volt World Wide Web, nem volt Windows, csak néhány őrült gondota azt, hogy az internet valóban megváltoztatja a világot. Óriási szerencsénkre a városvezetés látott benne fantáziát, invesztált az új technológiába, és a techinkai feltételek megteremtésével rengeteg korai internetes startupot csábított a városba. Ez néhány év elteltével átalakította a város gazdaságának szerkezetét, hiszen Londonon kívül gyakorlatilag nem volt versenytársunk Európában.

Feltűnő, hogy a harmadik kivételével egyik javaslat sem igényel óriási tőkebefektetést. Miért nem csinálja ezt minden város?

Mert nem elég kitartóak. Ne feledje, nekünk húsz évünkbe került, hogy jó példaként Stockholmmal együtt emlegessenek.

Valójában borzasztó szerencsések voltunk, mert a kezdeményezés egybeesett a politikai elit generációváltásával. A 60-70 éves, gyári vezetőkből lett politikusokat felváltotta egy 30-as generáció, akik láttak ebben az egészben fantáziát. Nem szeretnék igazságtalan lenni, hiszen a sokat emlegetett kiváló polgármester például egy idősebb kémikus volt, de tény, hogy a generációváltás szerepet játszott a sikerünkben.
 

Ha többet szeretnél tudni Európa digitális jövőjéről, ismerd meg az EU Digitális Menetrendjét!

0 Vissza
Címkék: komoly

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr633295588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása