Végre itt a nyár, kitört a vakáció – ilyenkor nagyon sokan valamelyik másik uniós ország felé vesszük az irányt, hogy felfedezzük a helyi szépségeket vagy csak lazítsunk picit. Egy-egy ilyen külföldi útra érdemes kicsit felkészülni, idegen környezetben könnyen kerül nehéz helyzetbe az ember turistaként. A problémák elkerülése érdekében érdemes tudni, milyen jogokkal rendelkeztek uniós polgárként Európa és a világ országaiban, illetve, hogy milyen szabályozás van érvényben a megcélzott országban.

Szerencsére ezen jogokról, közös szabályozásokról és tagállami információkról (amelyek nagyon sok esetben jelentősen eltérnek az itthon megszokottaktól) mára nagyon sok kimerítő, pontos és naprakész információs forrás áll már rendelkezésre.

Hogy még ezeket se kelljen hosszasan böngésznetek, infografikánkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, valamint azokat az információs oldalakat, ahol minden utazással kapcsolatos kérdésre naprakész választ találtok. (Az infografika a képre, vagy ide kattintva megnő!)

A legjobb oldalak egy (európai) vakáció előkészítéséhez

• Európa Önökért – utazás: minden fontos tudnivaló az európai utazásokhoz kapcsolódóan (úti okmányok, konzuli védelem, beutazás feltételei, utazás kisállatokkal stb.)
• Sajtóközlemény a legfontosabb utazással kapcsolatos oldalak elérhetőségével
• A Bizottság közlekedésbiztonsággal foglalkozó oldala (milyen szabályozások vannak érvényben az egyes tagállamokban – pl. sebességhatárok; vezetéskor megengedett alkoholszint, kötelező biztonsági felszerelések, stb.) – erről lásd korábbi infografikánkat
• A Bizottság több utazáskor nagyon hasznos, ingyenesen letölthető applikációt is készített – ha van okostelefonotok, ezeket mindenképp érdemes letölteni

Jó utat! :-)

Az Európai Unió által biztosított egyik legfontosabb előny a szabad mozgás. Ezt a szabadságot többféleképpen élvezhetjük: utazhatunk a határok érzékelése nélkül egy másik tagállamba üdülni, de dönthetünk úgy, hogy más uniós országban vállalunk munkát. A Bizottság számos eszközzel – tájékoztató kampányokkal, információs oldalakkal és már mobilappokkal is –– segíti azokat, akik valamilyen célból egy másik tagállamba utaznának.

Ezek az applikációk az okostelefonok folyamatos terjedésével nagyon nagy segítséget nyújthatnak mindenkinek, aki letölti. A legtöbb alkalmazás használatához internet sem kell.

Mennyivel mehetünk az osztrák autópályán? Belefér egy pohár sör, ha Horvátországban vezetünk? Kell bukósisak Svédországban? Ezekre a kérdésekre is válaszol az Utazás külföldre című app. Ha letöltjük, kéznél lesznek a legfontosabb tudnivalók, amelyek ismeretével biztonságosan és szabályosan közlekedhetünk az utazásunk során. Ha közben unatkoznánk, játékokkal tesztelhetjük tudásunkat.

Mit tehetünk, ha késik vagy el se indul a járatunk, és a reptéren rekedünk? Mi történik, ha elvész a csomagunk, esetleg tönkremegy az utunkat szervező iroda? Ebben segít Az ön utasjogai nevű alkalmazás, amelyben utánanézhetünk, az utazás során milyen jogok illetnek meg minket – és egyből élhetünk is velük. Az alkalmazás minden platformon elérhető, amely már nem csak a légi utakkal, de az Európai Unión belül, vasúton, autóbusszal vagy hajón utazók jogaival kapcsolatban is tartalmaz információt. Az egyszerűen kezelhető alkalmazás közérthetően, kérdés-felelet formájában tartalmazza a szükséges információt, használatához pedig nem kell a hálózatra csatlakozni sem.

Európai uniós polgárként jogunk van arra, hogy egy másik uniós tagállamban (plusz Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban) a magyar egészségbiztosítás terhére vegyük igénybe az utazásunk során orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy ha kiváltjuk az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor utazásunk során ugyanazt az ellátást kell megkapnunk, ugyanazokkal a feltételekkel, mintha az adott tagállamban lennénk biztosítva. A kártya használatához az Európai Bizottság útmutató alkalmazást készített, mely tartalmazza az általános tudnivalókat, a vészhelyzeti telefonszámokat, a biztosítás által fedezett kezeléseket és költségeket, a költségtérítés igénylésének módját, és a kártya esetleges elvesztése esetén értesítendő kapcsolattartót.

A szabad munkavállalást egy egész EU-s intézmény, a több mint 850 tanácsadóval felvértezett EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) segíti. Eddig legkönnyebben az EURES-portálon keresztül használhattuk a szolgáltatásait, de nemrégiben megjelent EURES mobil alkalmazásukkal már sokkal kényelmesebben elérhetőek. Az appban milliós nagyságrendű állásajánlat között kereshetünk, a legjobbakat elmenthetjük és megoszthatjuk az ismerősökkel. Az EURES-tanácsadók listájához is hozzáférünk, elmenthetjük adataikat, hívhatjuk őket vagy e-mailt is írhatunk nekik pár gombnyomással. Az alkalmazás ezen kívül az EURES által szervezett eseményekről is tájékoztatást nyújt, melyeket elmenthetjük telefonunk saját naptárkezelőjébe. Már több tízezren töltötték le az EURES magyar nyelvet is ismerő, iOS, Android és Windows Phone rendszeren is elérhető alkalmazását.

Az irány szerintünk szuper, az EU összes alkalmazását megtaláljátok ezen az oldalon. Használtátok már valamelyiket? Milyen EU-s alkalmazást szeretnétek még látni?

Lassan itt a nyár – tipikus szezonja ez a mindenféle gasztrofesztiváloknak. Minden hétre akad egy-egy borfesztivál, sörfesztivál, kolbászfesztivál, plusz mindezek megspékelve a trendi „kézműves” jelzővel. Ha igazi különlegességre vágynátok, mostani válogatásunkban biztos találtok kedvetekre valót. Gondoltátok volna például, hogy a polipoknak, a fokhagymának, az osztrigának, a csigának, vagy épp a káposztának külön fesztiválja van Európa valamelyik országában? Kedvenceinkből összeállítottunk egy lehetséges gasztrotúrát Európa országain keresztül, amely februárban francia citromfesztivállal indít, és novemberben portugál gesztenyefesztivállal ér véget (nagyobb méretért kattintsatok ide):



Ha végigmennétek időrendben az általunk ajánlott útvonalon, akkor Európa legnagyobb és legrégebbi hagyománnyal rendelkező citromfesztiválján, Mentonban kellene kezdenetek. A  „citrom városa” már a középkorban is Európa legnagyobb citromtermelői között volt, idén, a 82. fesztiválra közel 160 ezer látogatót (!) vártak. A fesztivál egyik csúcspontja a narancsból és citromból összerakott figurák és építmények felvonulása a városban. A következő állomás az isztriai spárgafesztivál, ahol – mivel az Isztrián rengeteg helyen terem a szabadban spárga a tavaszi időszakban – nagy hagyománya van a mindenféle spárgás ételeknek. A helyi omlettet spárgával mindenképpen kóstolásra ajánlják. Ezután irány észak, a lett Koknese városa, ahol a bajszos halak a főszereplők a májusi fesztiválon. A helyi folyóban élő harcsákhoz sok legenda kapcsolódik, és az ottaniak szerint gazdag és szerencsés év vár azokra, akik a szabad tűznél készülő harcsalevesből esznek. Harcsára jól csúszik a csiga, irány Európa egyik legnagyobb csigafesztiválja, amelyet a spanyol Lleida rendez a ’80-as évek óta, ahol megközelítőleg 12 tonna (!) csiga fogy a fesztiválon egy évben, a legkülönbözőbb receptek alapján. Ez után jöhet egy kis joghurtfesztivál Bulgáriában – a helyi „kézműves” joghurtot egy speciális baktériumtörzs, a „Lactobacillus bulgaricus” teszi különlegessé, amely számos helyi finomság alapanyaga.

Galícia legnagyobb gasztrofesztiválja a polipfesztivál, ahol közel 30 ezer kiló polipból készülnek a finomságok, a helyi különlegességet, a “pulpo a feira”-t nem szabad kihagyni. A fokhagymának az Egyesült Királyságban rendeznek külön fesztivált, ahol még a fokhagyma ízesítésű sör sem ritka. Innen csak egy ugrás az ír sziget, ahol a tengeri ételek királyának, az osztrigának szerveznek számos fesztivált. Az egyik legrégebbi az 1954 óta megrendezett Clarenbridge-i, ahol a környező sekély tengervízből generációk óta halásszák az osztrigákat, és ez a fesztivál nyitja az új osztriga szezont.

Nassolnivalónak egy kis görög pisztácia jön a Fisztiki (görögül pisztácia) fesztiválról Aegina szigetéről, amelyet nem véletlenül a pisztácia szigetének is hívnak. Maradva a Mediterráneumban kuszkusz következik a szicíliai San Vito Lo Capóból (ahonnan nem „unalmas” pizzafesztivált ajánlunk, bár tehetnénk). A fesztivál az ételen kívül a mediterrán térség sokszínűségének is ünnepe. Kuszkuszra jó a káposzta, amelynek északi szomszédunknál, Stupava városában rendeznek fesztivált. Káposzta minden mennyiségben: káposztás sztrapacska, káposztaleves és a helyi finomság, a kapustníky (káposztás táska) várja a kóstolókat. Egy uniós eredetvédettségi oltalom alatt álló finomság, a dél-tiroli speck (sonka / szalonna) áll a következő, észak-olaszországi túraállomás középpontjában, amelyet egy kis német hagymával érdemes lefojtani, leginkább Weimarban, a zöldség hagyományos ünnepén. Türingia ezen legnagyobb fesztiválján évente közel 300 ezer látogató fordul meg, amelyre állítólag Goethe is rendszeresen eljárt, és amely már az ő idejében százéves hagyománnyal rendelkezett. A túra utolsó állomása a portugál szigetre, Madeirára visz, ahol a gesztenyének van hagyományos ünnepe, ahol a látogató többek között sütve, főzve, likőrként, tésztába dolgozva és rengeteg sütemény kiegészítőjeként találkozhat a finomsággal. (A Malackaraj észrevétele alapján javítva, köszönjük!)

Ennyi lenne képzeletbeli európai gasztrotúránk. Első körben érdemes azért a hazai fesztiválokon felkészülni,de az extra izgalmakért ajánljuk a fentiek bármelyikét! Ha meglátogatnátok valamelyiket vagy voltatok már egyiken-másikon, örömmel fogadjuk tapasztalataitokat. Akinek pedig nem elég ez a 14 állomás, további tippeket találhat a forrásként is használt remek Tasting Europe oldalon. Jó útvágyat! :-)

Borítókép: Flickr / Laurent Carles

Amíg Európában és a világ fejlettebb részén az elhízottság negatív egészségügyi következményei okoznak egyre nagyobb kihívást, addig a világ másik felén az alultápláltság, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosítása a legfőbb gond – ahogy arra a többek között a Fejlesztés Európai Éve is felhívja a figyelmet. A megközelítőleg 850 millió éhezővel szemben ott állnak a túlsúlyos fejlett országok, ahol csak 2010-12 között közel 2,8 millió haláleset volt köthető közvetve vagy közvetlenül az elhízottsághoz – nem beszélve arról az évi 1,3 milliárd tonna élelmiszerről, amely a gazdag országok konyhájából egyenesen a kukába kerül.

A repülőjáratok elemzésével foglalkozó OAG nemrégiben ismertette a világ „legpontosabb” légitársaságainak és reptereinek listáját. A szervezet közel 900 – köztük 113 fapados – légitársaság adatait monitorozza folyamatosan, a mostani ranglista összesen körülbelül 43,5 millió repülési adat alapján állt össze. Talán meglepő, de a légitársaságok összesített világranglistáját európai repülőterek dominálják, a lista első húsz helyezettje közül 13 európai székhelyű. A világ legpontosabb légitársasága tavaly a rigai székhelyű airBaltic volt: a járatok 94,9 százaléka indult és érkezett a menetrend szerint időhöz képest legfeljebb 15 perces eltéréssel. Az összetett listán különösen jól szerepelt még az osztrák (Austrian Airlines) és a spanyol (Iberia) nemzeti légitársaság, valamint több északi vállalat (Norwegian Air Shuttle, SAS, Finnair).

Mi jut eszetekbe először Plzeňről vagy Csehországról? Mondjuk a jó (pilseni) sör, a jó kocsmák, a knédli, Smetana zenéje, a Skoda, a fanyar és önironikus humor? Mindezekből egy adagot, de még ennél is sokkal többet kaphattok, ha ellátogattok a nyugat-csehországi Plzeňbe, amely idén a belga Mons-nal közösen viseli a kulturális fővárosi címet. A város ehhez méltóan izgalmas, a tradicionális helyi érdekességeken messze túlmutató, közel 600 programot magába foglaló eseménysorozattal készül. Plzeň mindössze másfél órányi útra fekszik Prágától, így Budapestről is könnyen megközelíthető autópályán kocsival (6 óra alatt) vagy akár vonattal – a város nagyszerű célpont lehet idén egy rövidebb európai kiruccanáshoz.

Nem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, főleg, ha nagyobb kiruccanást tervezünk egy európai országba. Nem mindegy ugyanis, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal, érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak hosszabb-rövidebb szünetek, munkaszüneti napok, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak.

A szünnapok száma országonként változó

A szünnapok száma sokszor függ az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok. Magyarországon például december 24. alapvetően nem szünnap (idén az lesz a munkanapok átszervezésének köszönhetően), a pünkösd és mindenszentek napja viszont munkaszünet. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, nagypénteken, de a katolikus ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 29.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Hosszú hétvégék Magyarországon 2015-ben

Ha a munkaszüneti nap közel van a hétvégéhez, akkor gyakran örülhetünk hosszabb, három- vagy (munkanapok átszervezésével) négynapos hétvégének. Idén is lesz jó pár ilyen, ezekkel mindenképpen érdemes kalkulálni külföldi útjainknál:

- Január 1-4. (csütörtök – vasárnap)

- Április 4-6. (húsvét, szombat – hétfő)

- Május 1-3. (péntek – vasárnap)

- Május 23-25. (pünkösd, szombat – hétfő)

- Augusztus 20-23. (csütörtök – vasárnap)

- 0któber 23-25. (péntek – vasárnap)

- December 24-27. (karácsony, csütörtök – vasárnap)

Az idei vakációk tervezéséhez nyújtunk most tehát egy kis segítséget: az alábbi grafikánkon áttekinthető formában láthatjátok az uniós országok szabadnapjait a 2015-ös évben – európai kiruccanásokhoz kötelező! :-)

(Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető, a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent adatokon alapul.)

Decemberben több szuper koncerttel és izgalmas beszélgetéssel várunk benneteket. Vendégünk lesz az Irie Maffiából Sena a W.H. formációval egy különleges, Shakespeare-t megidéző koncerttel és Ferenczi György és a Rackajam is eljön hozzánk. Az On the Spot stábja Iránba, a tavalyi Szaharov-díjas filmrendező hazájába kalauzol majd minket, lesz szó az iráni divatról is, a hónap közepén pedig képzeletben Svédországba utazhattok velünk. Beszélgetéseink és programjaink fókuszába az EU alapértékei – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete – kerülnek, de a migráció kérdéseiről és a téli ünnepekről is szó lesz nálunk.

A hónap elején, december 2-án mutatkozik be Irán nálunk – ebben az On the Spot dokusorozat alkotói, Cseke Eszter és S. Takács András lesznek segítségünkre. Az est első részében megnézhetitek Iránban készített filmjüket, amelyben többek között Dzsafar Panahi filmrendezővel is készítettek interjút, aki házi őrizetben kénytelen élni otthonában, de sorra készíti filmjeit a mai Iránról – gyakran a gyerekek, a szegények és a nők nehéz helyzetét helyezve középpontba. Panahi volt tavaly az egyike azoknak, akinek az Európai Parlament az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért járó Szaharov-díját ítélte. A filmrendező nevét a kortárs nemzetközi filmművészet követői jól ismerhetik; az iráni társadalmat bemutató több filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit 2010 márciusában tartóztatták le, és „rendszerellenes tevékenység” vádjával hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Egyik legutolsó, „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét, amelyben ő maga szerepel, egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra.

A hét második felében, december 5-én, a polgárok európai évének záróeseményén kiállítással, beszélgetéssel és versekkel járjuk körül az uniós polgárságot és az ehhez kapcsolódó jogok témakörét. Az estet a magyar, szlovák, cseh és lengyel kulturális intézetek, valamint lengyel és magyar plakátművészettel foglalkozó szervezetek közös kiállításának megnyitójával kezdjük. A plakátok alkotói fiatalok, akik pályamunkáikkal izgalmas képi válaszokat adtak az európai identitás, az Európában élők közös identitása és különbségeik kérdéseire. Ezután európaiságról és az európai jogokról beszélgetünk Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetőjével, Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárával, Kárász Róbert, televíziós újságíróval, valamint Vérten Dániellel, aki „Cycle me Home” c. filmjével elnyerte az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díját. Az est zárásaként Ferenczi György és a Rackajam lép az Európa Pont színpadára. A magyar népzenében, világzenében és bluesban, valamint ezek fúziójában is otthonosan mozgó együttes több magyar költő versét is repertoárján tartja. A világ egyik legjobb szájharmonikásaként kitüntetett Ferenczi György több mint 270 lemezen működött már közre, és a herfli mellett a hegedűnek és a gitárnak is virtuóz mestere. Az élmény garantált – csak férjetek majd be! :-)

Zenei és irodalmi szempontból szintén nagyon izgalmas programot tudunk nektek ajánlani december 10-re, az emberi jogok világnapjára is. Ekkor Sena és a Shakespeare műveket feldolgozó W. H.-produkció lép fel nálunk. Még a formáció fellépése előtt a világnaphoz kapcsolódóan a bevándorlók jogaival, a toleranciával, az antirasszizmussal és a migránsok magyarországi helyzetével foglalkozunk. Ebben pedig a Kitekintő Magyarországon élő migránsokkal készített rövid, „Bevándorlók közöttünk” címmel elkészített portréfilmjei lesznek segítségünkre, amelyekről a vetítés után a készítőkkel beszélgetünk. Az esten megnézhetitek Arghavan Shekari több éve él Magyarországon élő iráni divattervező legújabb kollekcióját, valamint elleshetitek a sütés nélkül készülő vietnámi nyáritekercs fortélyait is. Ezt követően lépnek majd Senáék a színpadra – Sena édasanyja magyar, apja ghánai, ebből a sokszínűségből ad nekünk is ízelítőt különleges előadásában, amely szimbóluma a bevándorlók és a nyugati kultúra egymásra hatásának.

A hónap utolsó programján, az Egy csésze Európa estéjén képzeletben Svédországba utazhatunk, ahhoz kapcsolódóan, hogy jövőre a svéd Umeå lesz Európa egyik kulturális fővárosa. A városban 39 ezer egyetemista él, igazi multikulturális hely, állítólag közel száz nemzetiség lakja. Vendégeikkel többek között arról is beszélünk, hogy miért fontos a fenti északon a metál és a jazz, hány órára süt ki a nap télen, és milyen programokkal várja az érdeklődőket Európa Kulturális Fővárosa jövőre. Természetesen szó lesz a svéd karácsonyi szokásokról, és az ottani különleges Luca-napi (december 13.) hagyományokról is. Mindehhez egy csésze tea vagy kávé mellé svéd finomságokat kóstolunk. Az est háziasszonya Szederkényi Olga, újságíró, a részvételhez előzetes regisztráció szükséges: euinfo@eu.hu.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!



Képek forrása: Sena FB oldala, a Rackajam FB oldala