Egy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!

2018. július elsejétől Ausztria vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Bulgáriától, és mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez 1998 és 2006 után a harmadik alkalom az ország 1995-ös csatlakozása óta, hogy Bécs tölti be ezt a tisztséget. Az elnökség programjának ismertetésekor elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Ausztria elnökként elsősorban Európa határainak megerősített védelmére, a digitális belső piacra és a Nyugat-Balkánra összpontosít majd.

Van véleményed az EU-ról, és van elképzelésed arról, milyen közösségben szeretnél élni a jövőben? Akkor most mondd el!

Szerinted mi az Európai Unió legnagyobb eredménye? Mi az, amiben az EU többet tehetne polgáraiért? Milyen EU-ban szeretnél élni 10 vagy 20 év múlva? Mit gondolsz a migráció kezeléséről, a környezetszennyezés elleni küzdelemről vagy épp a közös valuta jövőjéről? Mitől tartasz a leginkább, miben bízol a legjobban, és mit kívánnál a közösségnek? Ehhez hasonló kérdésekre válaszolva mondhatja el most mindenki, milyen jövőt képzel magának és a következő generációknak az Európai Unióban.

Ma már teljesen természetes, hogy a világ túlsó felén élő ismerősünkkel is azonnal kapcsolatba tudunk lépni. A modern telekommunikációs eszközök előtti időkben elődeink azonban csak azokhoz tudtak szólni, akik halló- vagy látótávolságra voltak tőlük. Az élelmesebb ősök – elsősorban a magashegyi pásztorok – rájöttek, hogy a leghangosabb kiabálásnál is sokkal hatékonyabb az éles füttyökkel folytatott kommunikáció, mert ezzel ki lehet terjeszteni a hallótávolságot. Míg a beszéd csak pár száz méterre hallatszik, a füttyöt 1-2 kilométerről, sőt, sziklás-szakadékos hegyvidéken akár 5 km távolságról is meg lehet hallani. A veszélyre, fenyegetésre, vagy egyéb alapvető közlendőre szorítkozó mondanivalót így nagyobb területen meg tudták hallani az egymástól eltávolodott ismerősök

Megrögzött européerként úgy gondoljuk, hogy az EU nemcsak a pénzügyi támogatásokról szól, és nemcsak a hazánkhoz hasonló nettó haszonélvezőknek előnyös a tagság, hanem a nettó befizetőknek is. Az előnyök nem mindig számszerűsíthetőek: az EU számtalan területen biztosít védelmet, ad elérhető célokat és kiaknázható lehetőségeket a polgárainak – tudjunk róla és éljünk vele! Nagyjából ez az üzenete az EU legújabb tájékoztató kampányának, az EU&ME-nek (EU&ÉN), amely elsősorban a fiatalokat célozza.

Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén az Európa Pont tájékoztató szolgálatának vezetője, Oláh-Berezvai Ágnes kapta a Magyarok Európáért elismerést, amelyet minden évben olyanoknak adnak, akik sokat tettek az EU magyarországi megismertetésért. Ági 2011 óta dolgozik az Európa Pontban, előtte is számos Európai Unióval kapcsolatos munkában vett részt – az alábbiakban rövid interjút olvashattok vele.

Az utóbbi évtizedekben az EU-ban rengeteget javult a természetes fürdőhelyek vízminősége, amely mára kimagaslóan jó – de azért érdemes nyaralás előtt tájékozódni, hogy melyik európai strandon mire számíthatunk.

Az EU-ban sokszor elhangzik, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) adják az „európai gazdaság gerincét”. Számos statisztika támasztja alá, hogy valóban a kisvállalkozások – akár egyéni vállalkozások, akár 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek – adnak munkát a legtöbb embernek. Éppen ezért nem mindegy, hogyan tudnak érvényesülni, milyen támogatásokat kaphatnak Európa piacán.