Beletelt egy kis időbe, de végül sikerült összeszámolnunk, hány különböző rendezvény futott le nálunk tavaly – a végső számokat látva mi is meglepődtünk… :-) Büszkék vagyunk rá, hogy már harmadik éve ennyien érdeklődtök programjaink iránt, és ilyen sokan vesztek részt különböző európai témákhoz kapcsolódó rendezvényeinken. Legyen szó vitaestjeinkről, a Lumière filmklubról, a kulturális barangolásra csábító Egy csésze Európa sorozatunkról vagy koncertjeinkről, idén is változatlan lelkesedéssel készülünk, hogy a megszokott magas színvonalú programokat ajánljuk nektek. Mindjárt januárban egy csokor görög programmal várunk benneteket az aktuális elnökséghez kapcsolódóan – a harmadik születésnapi bulinkat 24-én a Mydrosszal ne hagyjátok ki!
Esti programjaink mellett – amelyek természetesen továbbra is ingyenesen látogathatók – forduljatok bátran tanácsadó szolgálatunkhoz, ha kérdésetek lenne az EU-val kapcsolatban. Januárra még várjuk középiskolás csoportok jelentkezését rendhagyó EU-tanóráinkra, amelyekre itt tudtok regisztrálni. Emellett ne feledjétek, hatalmas EU-s szakkönyvtárral rendelkezünk, amelynek több ezer kötetét az Európa Pont nyitvatartási idejében helyben olvashattok, és természetesen kávézónk is szeretettel vár…
Tartsatok velünk 2014-ben is! :-)
(Az infografika nagy méretben ide kattintva nézhető meg.)
Elgondolkodtatok már azon, melyek a legtipikusabb családnevek az egyes európai országokban? Mi igen. Lássuk, mire jutottunk.
Magyarországon a „Nagy” családnév már régóta őrzi vezető helyét (a Kovácsok, Tóthok, Szabók és Horváthok előtt). A magyar top 5 jól mutatja az európai szinten is megfigyelhető trendeket: a foglalkozásokhoz, a származáshoz (hely vagy népcsoport) vagy a valamilyen egyszerű jelzőhöz (nagy/új) kapcsolódó vezetéknevek szinte mindenhol az élbolyban végeztek.
A skandináv –senek és –sonok (Jensen, Hensen, Johansson) a tradicionális északi névadást tükrözik – Izlandon nincs is klasszikus családnév, mert a gyermekek mindig szüleik nevéből képzik vezetéknevüket. A Zorrón felnőve a spanyol Garcíán sem ütközünk meg annyira. Olaszország vörös e tekintetben: a „Rossi” (hasonlóan a második helyezett „Russo”-hoz) vörös hajút jelent. Érdekes még, hogy a görög Papadopulosz és a román második helyezett Popescu jelentése: a „pap fia” (az első pedig Popa=pap). Ez ugyan magyarul kicsit furcsán hangzik, de románul és görögül már kevésbé; az ortodox egyházak előírásai szerint ugyanis nem kizárt (felszentelés előtt) a papok házassága, sem gyermekvállalása.
Ha új szláv ismerősünknek nem tudjuk a vezetéknevét, a „Novák”-kal lehet a legnagyobb esélyünk a helyes tippre: ez a név ugyanis – háromféle változatban – Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában is a leggyakoribbnak számít. A Horváth is két országban végzett első helyen: nem meglepetésre Horvátországban („Horvat” helyesírással) és északi szomszédunknál, Szlovákiában is, de itt, ami már érdekesebb, magyar helyesírással (Horváth, illetve a hölgyek esetében Horváthová).
Hagyunk azért nektek is megfejteni valót – csemegézzetek! :-)
(A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhetitek a térképet.)
Update: Köszönjük az észrevételeiteket, azok alapján frissítettük / frissítjük a térképet.
(Forrás: Wikipedia)