Vasárnap este 11 órakor az utolsó szavazókörben is lezárták az urnákat, az elmúlt napokban pedig összegezték valamennyi tagállamban a voksokat, amelyekből lassan kirajzolódni látszik az Európai Parlament új összetétele. Valamennyit még változhatnak az eredmények a hétvégéig, és az egyes frakciók létszáma is módosulhat még, attól függően, hogy az új képviselők közül esetleg ki ül más politikai csoportba, mint amire számítani lehetett. Ami már biztos, hogy idén az EP-választások történetében először – még ha csekély mértékben is, de – az előző választáshoz képest nőtt a részvételi arány. Az új ötéves ciklusban valószínűleg ismét a konzervatív Néppártnak lesz a legnagyobb frakciója az EP-ben.

Az alábbi infografikán láthatjátok, hogy az egyes tagállamok mely politikai csoportba delegálják a legtöbb képviselőt. A térképen az egyes országokat annak az európai pártnak a színére színeztük, amely a legtöbb szavazatot kapta az adott országban, az országokon azt is megtalálhatjátok, hogy mely európai politikai csoportba hány főt delegál majd az adott ország. (A kép kattintásra megnő.)

eredmenyek.png
 

És hogy mi jön most? A végleges eredményekre valószínűleg a hét végéig várni kell, míg valamennyi országban összeszámlálják a külföldről érkezett szavazatokat is, és a jogorvoslati határidők lejárnak. Ennek értelmében a jelenlegi eredmények még nem hivatalosak. A mostani választás volt az első, amelyben az európai politikai pártok konkrét jelölteket neveztek meg az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az elnökök értekezlete bejelentette, hogy első körben a Néppárt által jelölt luxemburgi Jean-Claude Juncker tesz kísérletet a szükséges politikai támogatás megszerzésére.

Az elnök személyét hivatalosan az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács jelöli. Ők május 27-én este, Brüsszelben egy informális találkozón vitatták meg a kérdést, amely nem olyan tiszta sor, mint gondolhatnánk: mivel egyedül semelyik nagy párt nem tudja szállítani a megválasztáshoz szükséges többséget, kompromisszumra lesz szükség. Így az is lehet, hogy a két legerősebb párt jelöltje kiesik, és egy harmadik lesz a befutó – hamarosan kiderül.  Az EP a tervek szerint a július 14–17-i plenáris ülésen szavazhat a jelöltről.

A most következő egyeztetések során kiderül az is, pontosan hány frakció alakul az EP-ben, illetve a korábban párt nélküliek és az újonnan bekerülő, még pártnélküli képviselők hol foglalnak majd helyet. Ezt követően megindul az egyeztetés az egyes politikai csoportok és munkacsoportok vezető pozícióiról. Az új Parlament első ülésére július 1-jén kerül sor, amikor a képviselők megválasztják az EP elnökét és alelnökeit. Az eljárásról további információ az EP infografikáján olvasható.

1 Vissza