201206_lorna_csendje.jpgE havi filmünk a Lumière filmklubban a Lorna csendje című belga-angol-francia-olasz koprodukció, amely egy Belgiumba bevándorló albán lány, Lorna viszontagságos történetét meséli el. A lányt álmai és egy jobb élet reménye hajtja „Nyugatra”, ahol a legkeményebb dolgokkal kell szembenéznie – hazugságok, érdekházasság, drogfüggőség, emberkereskedelem –, saját és mások életéről szóló döntéseket kell meghoznia.

 

A filmet a belga Dardenne fivérek (Jean-Pierre és Luc) jegyzik rendezőként – róluk azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A rendezőpáros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már Cannes-ból (mint például a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta 1999-ben, vagy a fiatal pár gyermekének eladásáról szóló A gyermek 2005-ben), de megkapták már az Ökumenikus Zsűri Díját is A fiú-ért 2002-ben. E mostani filmjük, a Lorna csendje „csak” a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban.

 

A filmet számos más díjra is jelölték, köztük az Európai Parlament Lux-díjára, amelyért 2008-ban épp Mundruczó Kornál Deltájával versengett, és végül el is vitte a díjat a magyar filmrendező elől. Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére (jelenleg 23), valamint támogatja 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.

 

A filmeket szakmai zsűri és az EP-képviselők válogatják, ők minden évben nyáron kiválasztanak tíz európai filmet, amelyek a hivatalos „válogatásba” (Official Selection) kerülnek, ezeket még egyszer megszűrik, és végül három döntős versenghet (Films of the Competition) a novemberben kiosztott Lux-díjért.

 

Erről a díjról Mundruczó filmje sajnos 2008-ban lecsúszott, de bízunk benne, hogy hamarosan ismét lesz magyar jelölt a végső három film között – a tíz jelölt közé eddig egyetlen év (2009) kivételével minden évben beválasztottak magyar alkotást is. 2007-ben a Bollók Csaba rendezte Iszka utazása, 2008-ban Mundruczó Kornél a Deltával, 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, tavaly pedig Tarr Béla Torinói ló című filmje került be a legjobb tíz közé. Bízunk benne, hogy ez idén sem lesz másképp, és még talán tovább is eljuthat magyar alkotás. Hogy ez így lesz-e, hamarosan kiderül: az idei tíz jelöltet e hónap végén ismertetik, tavaly erre a Karlovy Vary filmfesztiválon került sor.

 

Addig is érdemes megnézni nálunk a Lorna csendjét – most csütörtökön vetítjük az Európa Pontban – gyertek el! A film után László Sára, rendező, producer lesz a vendégünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes.

 

A Lux-díjról, a korábbi jelöltekről és díjazottakról további információ a Lux-díj honlapján olvasható.

 

 

 

0 Vissza

A rossz nyelvek szerint azért Brüsszel lett az Európai Unió központja, mert a németek és a franciák nem tudtak megegyezni, kié legyen a dicsőség. A valóság persze ennél árnyaltabb, hiszen a Benelux országok együttműködése példaként szolgált az Európai Unió létrehozásához is. Ettől függetlenül tény: Brüsszel mellett bizony nem sok racionális érv szól.


Sőt, Brüsszel kimondottan irracionális város. Ami a látogatónak azonnal szemet szúr, az a kétnyelvűség: minden, értsd minden ami csak egy kicsit is hivatalos a buszmenetrendtől a közlekedési táblákig francia és flamand egyszerre. A brüsszelieknek különleges érzékük van ahhoz, hogy kínosan ügyeljenek a két nyelv egyenrangú használatára: még a sorrendet is variálják, nehogy sértődés legyen belőle. Az, hogy angolul még a legfontosabb információk is ritkán férnek ki, szemmel láthatóan kevésbé zavarja őket.


Brüsszel ugyanis Flandriában van. Keletre, nyugatra, északra és délre is flamandul beszélnek, Brüsszelben azonban franciául. A flamandok érthetően bosszúsak, hogy a város (amúgy az elmúlt 150 évben) gyakorlatilag teljesen elfranciásodott, ezért aztán szőrszálhasogatóan kérik számon a saját kisebbségi jogaikat. Az igazság az, hogy a kétnyelvűség még mindig jobb, mint ami Belgium útjain fogadja az egyszeri turistát. Az autópályák nem követik a tartományi határokat, így aztán előfordul, hogy ha valaki Liège-be szeretne eljutni, tíz kilométer után eltéved, ha nem tudja, hogy mostantól a Luik feliratú táblák viszik a céljához.


Az irracionalitás itt nem ér véget. Aki azt hiszi, az Európai Unió bonyolult képződmény, az jobb ha tudja, hogy Brüsszelben szám szerint hat parlament működik: az Európai Parlament mellett a Flamand Parlament és a flamand ajkú közösség parlamentje (ők együtt üléseznek, nem hiába takarékos nép a flamand), a Vallon Parlament, a francia ajkú közösség parlamentje (ők persze külön utakon járnak, amúgy franciásan), Brüsszel Régió parlamentje és a belga szövetségi parlament. Természetesen mindegyikhez tartozik kormány vagy valamilyen végrehajtó feladatokat ellátó bizottság is, úgyhogy Brüsszelben az 1000 főre jutó politikusok száma nagy valószínűséggel a legmagasabb az egész világon.
Brüsszel mindezek ellenére kedves és élhető város a maga egymilliós népességével. A fizetőképes kereslettől nyilván nem függetlenül kisvendéglők és sörözők százait találjuk a belvárosban, a sok eurokrata, flamandokrata, vallonokrata, brüsszelokrata és belgokrata pedig kapva kap az alkalmon: munkaidő után az uniós negyed egyik központjának számító Place de Luxembourg inkább emlékeztet a müncheni Oktoberfestre, mint egy decens németalföldi város rendezett terére.


Valójában Brüsszel nem csak egy város, hanem egy életforma, különösen azoknak, akik tudják, hogy csak néhány évre jönnek dolgozni, tapasztalatot gyűjteni. A világ egyik legizgalmasabb életformája, összezárva a legkülönbözőbb nemzetek képviselőivel és a galaxis egyértelműen legjobb gyümölcsös söreivel, a lehető legborzasztóbb időjárással a világ egyik legirracionálisabb, de bájos és szerethető városában. Ezt egyszer mindenkinek ki kell próbálnia!

 

Címkék: eu brüsszel belgium