zeneakademia.PNGTalán nem is gondolnánk, hány olyan vagy beruházás és építkezés van ma Magyarországon, amely az Európai Unió támogatása nélkül egyhamar nem valósulhatna meg. Egy-egy tábla ugyan emlékeztet az uniós források felhasználására, de ennél többet gyakran nem hallunk az adott projekt hátteréről. Ezt a hiányt szeretnénk orvosolni új sorozatunkkal, amelyben egy-egy uniós támogatással megvalósult (nagy)beruházást mutatunk be részletesebben. Elsőként a Zeneakadémia felújítását mutatjuk be, amely beruházás költségeinek közel 90 százalékát uniós forrásból finanszírozták.

Az intézmény Magyarország egyik kiemelt projektje keretében újulhatott meg 2011 és 2013 között, és Liszt Ferenc születésnapján, 2013. október 22-én nyitotta meg újra kapuit.

A Zeneakadémia 1907-ben átadott központi épülete a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, egyben a hazai legmagasabb szintű zeneoktatás világhírű és elismert központja.  A felújítás ráfért a több mint százéves épületre: a fejlesztések egyik legfontosabb célja volt, hogy a kiemelkedő műemlék – megszokott atmoszférájának megőrzése mellett – a színvonalas oktatást és hangversenyéletet szolgálja megújuló értékeivel. Mindehhez a XXI. századi elvárásoknak megfelelően korszerűsítették az épületet, természetesen mindvégig a szigorú műemléki szempontok figyelembevételével. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem komplex fejlesztési programjáról még 2008 októberében írtak alá támogatási szerződést, a központi épület rekonstrukciós munkái 2011 őszén kezdődtek.

Az Európai Unió egyik legfontosabb feladata, hogy a tagállamok békés együttélését és együttműködését támogassa, valamint hogy hozzájáruljon a térség és benne az egyes országok gazdasági fejlődéséhez. Az EU nem kevés forrást szentel annak, hogy a tagállamok fejlettségi szintje hosszú távon közeledjen egymáshoz, nőjön a tagállamok közötti „kohézió”. Az EU ezt a közös költségvetésből finanszírozza, amelyből a megfelelő feltételek teljesítése esetén – az uniós célok és szabályok figyelembevételével – különböző fejlesztésekre igényelhető támogatás, amelyek a nemzeti fejlesztési tervek alapján kialakított pályázatokon keresztül érhetők el.


Az újjáépítés során bizonyos terek visszanyerték eredeti szerepüket, jó pár belső helyiség pedig funkciót váltott. Például az emeletről a pincébe került a ruhatár, a gépészet – köztük a légkondicionálás – a negyedik emeletre került, és a jövőben nemcsak a nézőteret, hanem az orgona szerkezetét is hűteni tudják majd. A legnagyobb változás talán a kisteremben látható, amely a korábbi átalakítások miatt sokkal kevesebb dologra volt alkalmas, mint megépülése idején. Itt visszaépítették a kisterem zsinórpadlását és a zenekari árkot, így mostantól újra méltó formájában várja a közönséget és a fellépőket.

Az átadást megelőző sajtóbejáráson Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy a kutatások nyomán eredeti színvilágát kapta vissza a ház. Több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, Róth Miksa ólomüveg ablakai és mozaikjai, fafelületek, falikárpitok, a Zsolnay-kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tízcentis darabonként alkották újra. Az épület belső tereiben korabeli fotók és apró részletek alapján az 1907-es állapotot állították helyre, új kinézete így azok számára is sok meglepetést tartogat, akik a bezárás előtt gyakran megfordultak benne.

A projekt teljes, 13,2 milliárd forintos költségéből csaknem 90 százalékot, 11,8 milliárd forintot fedezett EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében.

Mindenkit vár tehát a megújult Zeneakadémia – a programokért kattintsatok a Zeneakadémia szintén megújult honlapjára!

Kép forrása: Flickr / Bobo Boom (CC BY 2.0)

0 Vissza