Baleset, természeti katasztrófa, rablás, személyazonosító okmányok elvesztése – soha nem jó ezeket megélni, de még rémisztőbb, ha mindez idegen országban történik meg velünk. Pláne, ha olyanban, ahol nincs is magyar képviselet. Szerencsére van ilyen esetben is megoldás: az uniós tagállamok együttműködésének köszönhetően hasonló vészhelyzetekben másik tagállam segíthet. A járványhelyzet alatt minderre még nagyobb szükség lehet, nem árt tudni, mit tehetünk, ha külföldön kerülnénk bajba – de ne feledjük, az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése.

Az idei nyár kicsit más, mint a korábbiak, a koronavírus-járvány sokak terveit felülírta. Az EU belső határai jelenleg nyitva állnak, de az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése. Ha úgy döntötök, és a járványhelyzet is lehetővé teszi, Európa felfedezéséhez a kerékpáros utakat is érdemes számításba venni. Új sorozatunkban az EuroVelo utak különböző, izgalmas szakaszait mutatjuk be.

A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében.

Az EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.

Adatagilis gazdaság, mesterségesintelligencia-rendszerek, európai nyílt tudományosadat-felhő, kvantuminformatika, európai adattér… ezek a kifejezések meglehetősen idegenül hangozhatnak, pedig az EU új digitális stratégiája mindenki életére hatással lesz rövid vagy hosszú távon. Röviden bemutatjuk, hogy a digitális fejlődés terén milyen fontos célokat tűzött ki maga elé Európa, és mi ennek a jelentősége.

Ahogy a járványhelyzet lehetővé teszi, az uniós országok sorra oldják fel a legszigorúbb biztonsági előírásokat, és teszik lehetővé a beutazást más országok lakóinak is. Ha idén is Európában vakációznátok, érdemes tisztában lenni azzal, milyen feltételekkel utazhattok be, illetve tartózkodhattok egy másik tagállam területén. A Bizottság javaslataival és ajánlásaival támogatja az európai turizmus biztonságos újraindítását, a Re-open EU nevű online platformon pedig minden országhoz naprakész információkat találhattok utazásotok előkészítéséhez.

A karantén időszakában hihetetlenül megnőtt az otthon készített kenyerek és a kovásznevelgetés népszerűsége. A közösségi oldalakon egymást érték a szebbnél szebb pékáruk, mintha tízmillió karanténpék országa lennénk. Bármeddig tartson is ez a lendület, a kenyér a nemzetek egyik legfontosabb és legbeszédesebb étele, Európa változatossága pedig a hagyományos kenyerek sokszínű- és sokízűségében is megmutatkozik. Íme Európa kedvencei.

Őserdő. Első hallásra nem feltétlenül a Kárpátok havasai vagy a lengyel erdőségek jutnak eszünkbe, de nem is a Kékes – holott Európában is sok helyen találunk ősi, emberi beavatkozás nélkül fennmaradt ökoszisztémákat, „eredeti erdőket” (primary forests). Nemrégiben térképre tették, hogy hol vannak még Európában ilyen különleges erdőségek, amelyek számos fajnak nyújtanak Európában utolsó menedéket.