Milyen esélyekkel és hogyan válhat az EU valódi nagyhatalommá, miközben megőrzi egyediségét és legfontosabb értékeit? Milyen esély van jelenleg egy új, békés és stabil világrend kialakulására, és mi lehet benne az EU szerepe? Szükség van-e közös európai hadseregre? Mit fed az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által felvázolt új európai védelmi unió? Novemberi programjainkon ezúttal komolyabb, igazán húsbavágó kérdésekre keressük a választ. Ebben – Európai gondolkodók sorozatunkban – segítségünkre lesz a belga politológus-kutató, Sven Biscop, valamint hazánk kiemelkedő kül- és biztonságpolitikai szereplői. Emellett azért könnyedebb témával is készülünk: a Nobel-díjak átadásának apropóján gondolatban Svédországba utazunk. Tartsatok velünk!

Az EU-ban négy felnőttből három már megkapta az összes szükséges dózist a koronavírus elleni védettség eléréséhez, de a tagállamok között átoltottságban jelentős különbség mutatkozik. Országonként változik a járványhelyzet komolysága – a betegek számának alakulása és az intenzív osztályok telítettsége – is. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) mindezekről hetente friss információt szolgáltat – nézzük az aktuális helyzetet!

Ahogy egyre több eszközzel csatlakozunk az internethez, egyre több okoseszközzel könnyítjük meg az életünket, egyre nagyobb veszélyeknek is tesszük ki magunkat. Fontos, hogy ezeket felismerjük, és aktívan tegyünk biztonságunkért. Te tudod például, mit érdemes tenni, ha valaki feltöri valamelyik közösségimédia-fiókodat? Hogyan lehet és érdemes az otthon használt eszközöket biztonságosabbá tenni? Az október az EU-ban mindig a kiberbiztonsági hónap, amikor többek között épp ilyen fenyegetések elkerülésére és kezelésére kaphatunk hasznos tippeket.

A mellrák világszerte a leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében, amely időben felismerve és kezelve jó eséllyel gyógyítható. A rendszeres szűrés a legbiztosabb mód a kór mielőbbi felfedezésére, ám Európában kevesen (és Magyarországon is sajnos egyre kevesebben) mennek el a szűrővizsgálatokra. Ennek ára pedig sok-sok emberélet évente. Lányok, járjatok szűrésekre!

Október 25. a tészta világnapja. Bár a legtöbbeknek elsősorban Olaszország ugrik be, de a tésztát Európa minden szegletében szeretik és készítik, ezért most egy összeurópai tésztaválogatást ajánlunk a figyelmetekbe. Nektek melyik a kedvencetek?

Örülünk, hogy ilyen sokan játszottatok az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének legutóbbi kvízjátékán, és teszteltétek, hogy mennyit tudtok Európa jelenlegi helyzetéről, a jövőbeli tervekről. Mind a hét kérdésre több mint hatszázan válaszoltatok, és pontosan 238 játékosnak volt az összes válasza helyes – a három nyertest már értesítették, úgyhogy nézzetek emailt!

Négy tájegység, négyféle kulináris hagyomány. Változatos, minőségi és természetközeli alapanyagok az Alpok, a Földközi-tenger, a karsztos hegyvidék és a Pannon-síkság metszetében – mindez olyan különlegesen sokszínű konyhát eredményez, amely idén Európa gasztrorégiója címet is viselheti. Na de milyen is ez a szlovén konyha? Elmondjuk.

A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által nemrégiben közzétett adatok alapján 2021 nyara a valaha feljegyzett eddigi legmelegebb volt Európában – az már korábban kiderült, hogy 2020 volt globálisan a legmelegebb. Hőségrekordok dőltek meg szerte Európában – új Európa-rekord is született –, amit számos természeti katasztrófa kísért. A természet erős jeleket ad, hogy nincs időnk várni. Mostani összefoglalónkban az uniós országokban mért valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket mutatjuk be.